Jogviszonyváltás, avagy hogyan leszel közalkalmazottból munkavállaló?

Legutóbbi írásunkban megígértük, hogy válaszolunk arra a kérdésre is, mi a teendő, ha egy szociális intézmény civil vagy egyházi kézbe kerül, vagy valamely feladatot kiszerveznek, és a közalkalmazottakból munkavállalók lesznek.

Ilyen esetekben a Kjt. 25/A-25/C. §-ait kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a jogviszonyváltás, a tájékoztatási kötelezettség, a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó ajánlattételi kötelezettség szabályait.

Döntöttek: Kjt. helyett Mt. alá

Jogviszonyváltásról akkor beszélhetünk, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató vagy annak egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra.

Ilyen esetben a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. Az átvevő munkáltatónak azonban állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettsége van.

Kit és miről kell tájékoztatni?

Az átadásról a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot vagy közalkalmazotti képviselőt is tájékoztatni kell előzetesen, legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal. A tájékoztatási kötelezettség az átadó és átvevő munkáltatót együttesen terheli. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az átadás időpontjára, okára és közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekre is.

Ezzel egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról is, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

A tájékoztatás mellett a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal / közalkalmazotti képviselővel kötelesek konzultációt is kezdeményezni a munkáltatók, a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

Előfordulhat, hogy a döntés korábban születik meg, mint ahogy az átvevő munkáltatót megalapítanák. Ilyenkor a tájékoztatási és konzultációs kötelezettség az átvevő munkáltató helyett az átvevő munkáltató alapítóját terheli.

Számít-e a közalkalmazott akarata?

Nagyon fontos tudnivaló minden közalkalmazottnak, hogy – főszabály szerint – nem alakul át a megkérdezésük nélkül a jogviszonyuk munkaviszonnyá, eldönthetik, akarnak-e továbbdolgozni az átvevő munkáltatónál. A fenti tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell nyilatkoznia minden érintett közalkalmazottnak arról – az átadó munkáltató felé –, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e.

Ha a közalkalmazott a tizenöt napos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Ebben az esetben az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről. A közalkalmazottat megilleti a végkielégítése is (kivéve, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül). A határozott idejű jogviszonyban álló közalkalmazottakra is gondolt a jogalkotó, számukra egyévi, ha pedig a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díjukat kell megfizetni.

Egy kivétel van, amikor nem érvényesül a közalkalmazott ellentmondási joga, mégpedig, ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ilyen esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül.

Munkaviszony, de milyen feltételekkel?

Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni.

A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a fentiek alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről.

A munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.

Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú munkaviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Próbaidő nem köthető ki.

A munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, de az érintett dolgozónak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

Ha az így létesített munkaviszony megszűnik, a felmondási idő, valamint a végkielégítés számítása során az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamát kell figyelembe venni. Előfordulhat azonban, hogy kedvezőbb lenne az összeg, ha a Kjt.-t vennék alapul. Ha a Kjt.-nek az átadás napján hatályos szabályai szerint a közalkalmazottnak kedvezőbb lenne a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, akkor aszerint kell kiszámítani, az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével.

Ki áll helyt?

A fenti rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony egyébként is megszűnne az átadást követően, pl. a közalkalmazott még a tájékoztatás előtt közölte a lemondását vagy közös megegyezést kötöttek a jogviszony megszüntetésére. A közalkalmazottat ilyen esetben az átvevő munkáltatónál nem terheli munkavégzési kötelezettség, az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közti időtartamra esedékes díjazást, juttatást pedig az átadó munkáltatónak kell kifizetnie, legkésőbb az átadás időpontjában.

Ha a megszüntetéssel kapcsolatban a közalkalmazott munkaügyi pert kezdeményez, az átadást követően a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen szüntették meg, és a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, az átvevő munkáltató köteles a fent részletezettek szerinti állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, tájékoztatási kötelezettségét pedig a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül kell teljesítenie.

Mit tehet a szakszervezet?

És mit tehetnek magukért a dolgozók?

A kiszervezés bárkit érinthet, az átmenet pedig sohasem zökkenőmentes. Az a tapasztalatunk, ahol a dolgozók úgy érzik, nincs szükségük szakszervezetre, ott a tájékoztatás letudható általánosságokkal, minden jogsértő és érdeksértő döntés meghozható a dolgozók beleszólása nélkül, az elkerülhetetlen zúgolódást pedig a munkáltató néhány látványosabb intézkedéssel vagy kijelentéssel csírájában elfojthatja. Ahol viszont erős a szakszervezeti jelenlét, és rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, sokkal könnyebb az átmenet, kevesebb a konfliktus, a szakszervezet a konzultáció során beleszólhat a dolgok menetébe, érvényesíteni tudja a dolgozók érdekeit, az esetleges szabálytalanságokra fel tudja hívni a figyelmet, így azok menet közben javíthatók és nem kell bírósági utat igénybe venni.

A döntés a Tiétek! Ha a második utat választanátok, keressetek minket!

Állj ki magadért, csatlakozz, szerveződj!

Dr. Schnider Marianna SZTDSZ - SzMDSz alelnök