Ágazati pótlék – amibe beszámít és amibe nem

Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.

Elöljáróban

A Kjt. (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.) 69-75. §-ai rendelkeznek a közalkalmazottat megillető illetménypótlékokról. A Kjt. 75. § (1) bek.-ének felhatalmazó rendelkezése alapján végrehajtási rendelet a Kjt.-ben meghatározottakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. A továbbiakban kiindulópontnak tekintjük, hogy a szociális ágazati összevont pótlék e feltételnek eleget téve került a Kjtvhr. [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról] 15/A. §-ába. A szociális ágazati összevont pótlékot nevesítve tehát a Kjtvhr. tartalmazza.

Amibe nem számít bele a pótlék

Illetménynövekedés

A Kjt. 66. § (2)-(3) bek.-e szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Az illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett egy további szakképesítés esetén legalább 7%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

Következésképp, mivel a pótlék a garantált illetménynek nem része, az az illetménynövekedés alapjául sem szolgálhat.

Jubileumi jutalom

A jubileumi jutalom feltételeit a Kjt. 78. §-a tartalmazza. A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. A jubileumi jutalom számításának alapjául szolgáló illetmény összegébe a Kjt. 66. § (1) bek. szerinti garantált illetmény, a fent említett illetménynövekedés, valamint a Kjt. 66. § (7)-(8) bek. szerinti, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész számít bele.

Az illetményelemekről részletesebben itt írtunk:

http://szmdsz.blog.hu/2015/09/04/a_kozalkalmazott_illetmenyenek_elemei

Mt. alapján járó bérpótlékok

Az Mt. (munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv.) közalkalmazottakra is alkalmazandó 139. § (2) bek.-e szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A Kjt. 85/A. § m) pontja alapján az alapbér az illetmény fogalmával feleltethető meg, így – főszabály szerint – a vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkaidőre járó pótlék, ügyeleti, illetve készenléti pótlék alapjának számításánál is figyelmen kívül marad az ágazati pótlék.

Amibe beleszámít a pótlék

Távolléti díj

A távolléti díj számítására az Mt. 148-149. §§, 151-152. §§, valamint a Kjt. 80. §-a irányadó.

Az Mt. 148. § alapján a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani. (A további részletszabályok ismertetésétől itt eltekintünk.)

A Kjt. 80. § (2) bek.-e szerint ugyanakkor az Mt. 148. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot is figyelembe kell venni. Tekintve, hogy álláspontunk szerint a szociális ágazati összevont pótlék a Kjt. 75. § szerinti illetménypótlék, azt figyelembe kell venni a távolléti díj megállapításakor.

A Kjt. 80. § (3) bek.-e további lényeges rendelkezéseket is megállapít, miszerint a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre, amelyek folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. A szociális ágazati összevont pótlék a közalkalmazottat folyamatosan megilleti, így az (legalábbis a távolléti díj szempontjából) „alapbérként viselkedik”.

Nézzük, milyen főbb juttatások függnek a távolléti díj összegétől:

  • Szabadság díjazása

Távolléti díj jár az Mt. 146. § (3) bek.-e alapján a szabadság tartamára, így a szabadság idejére járó díjazásba az ágazati pótlék beszámít.

  • Munkavégzés alól mentesülés díjazása

Távolléti díj jár a munkavégzés alóli mentesülés egyes eseteiben, például a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, a hozzátartozó halálakor igénybe vehető két munkanapra vagy a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre.

  • Felmentési időre járó díjazás

Felmentés esetén távolléti díj jár (havonta egyenlő részletekben) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére, a Kjt. 33. § (3) bek.-e, valamint 37/A. § (2) bek.-e szerint.

  • Végkielégítés

A végkielégítésnek a Kjt. 37. §-a alapján ugyancsak a távolléti díj az alapja.

  • Betegszabadság díjazása

Az Mt. 126. §-a alapján a munkáltató a közalkalmazott számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.  Az Mt. 146. § (5) bek.-e értelmében a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. Mivel a pótlék a távolléti díjba beszámít, így keresőképtelenség esetén is számolni kell vele, a betegszabadságra járó díjazásnál.

Egészségbiztosítási és nyugellátások

A pótlék összegéből természetesen adóelőleget is von a munkáltató, az Szjatv. (1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról) rendelkezései szerint (ld. pl. 3-4. §§, 16. §, 46-47. §§ stb.). Mint ahogy járulékokat is (Tbj. – 1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről), úgymint nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (ezen belül természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék), tekintve, hogy a pótlék mint a bér/illetmény része a Tbj. vonatkozó rendelkezései szerint pótlékalapot képez (Tbj. 18. § skk.).

Az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai a vonatkozó törvény (Ebtv. – 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól) alapján a csecsemőgondozási díj (Ebtv. 40-42. §§), a gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A.-42/F. §§), valamint a táppénz (Ebtv. 43-49. §§). Valamennyi ellátás összegének megállapításánál (illetve a baleseti táppénz esetében is – Ebtv. 55-56. §§) az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni (Ebtv. 39/A. §). Amibe a pótlék ugyancsak beszámít.

A Tny. (társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv.) 20. §-a szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, míg a 4. § (1) bek. i) pontja alapján a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek a Tny. rendelkezései szerint számított átlaga.

Az a gyakori vélekedés tehát, hogy a pótlék nem képezi sem a táppénz, sem a nyugdíj alapját, teljességgel alaptalan.

Dr. Schnider Marianna, SzMDSz - SZTDSZ alelnök, munkajogi szakjogász