Tiltakozunk a pihenőidő-szabályok módosítása ellen!

Egyszer elbukott, most nekifutnak ismét?

2015-ben már megjelent egy módosító javaslat, amely a Munka törvénykönyve pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek lerontását célozta, „az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében” (idézet a 2015-ös javaslat indokolásából).  Akkor ez a rész kikerült a tervezetből, de most megint elérkezettnek látják az időt, hogy szigorítsanak a munkajogi szabályokon, így elővették a 2015-ös javaslatot, annak álságos és felháborító indokolásával együtt.

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága T/15035. számon törvényjavaslatot nyújtott be a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről. A javaslat – nagyon helyesen – tiltakozást váltott ki a szakszervezeteknél, mivel a módosítás fő iránya (a munkaidő-szervezés további rugalmasítása) a munkavállalók jogainak további lerontása.

Sajnos sok helyütt félrevezető hírek is megjelentek, újdonságként állítanak be olyan szabályokat, amelyek ma is élnek (a munkanap ma is lehet megszakítás nélküli 24 óra, a munkaidő-beosztást a munkáltató módosíthatja az adott napot megelőzően legalább négy nappal stb.), és amíg az olvasó ezeken háborog, az igazán húsba vágó, valamennyi dolgozót érintő részletek elsikkadnak.

Nézzük, mi változik, ha a javaslatot a ma ismert szöveggel fogadják el!

Munkanap, hét fogalma

A hatályos Mt. szerint munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik; hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

A módosítás a munkáltató működése helyett a munkarendet emelné ki; munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható; hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

A munkaidőkeret közlésének tartalma

A hatályos Mt. szerint a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Ez azzal egészülne ki, hogy a [Mt. 93. §] (2) bek. szerint meghatározott teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kell.

Emlékeztetőül: a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani; ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Az így teljesítendő munkaidőről kellene tájékoztatni a munkavállalót, és ez mindenképpen a módosítás pozitívumai közé sorolható.

Munkaidőkeret hossza

A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet, bizonyos körülmények között legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Ez utóbbin változtatna a javaslat, az alapján, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap lehetne a munkaidőkeret.

Hogy a módosítás milyen mérhetetlenül munkavállaló-ellenes, milyen hátrányokkal jár (munkaegészségügyi szempontok, munka és család összeegyeztetése, túlóra díjazásának több évre való eltolódása, elszámolási kötelezettség a munkaviszony megszüntetése esetén stb.), többen is elmondták, részletezésétől eltekintünk.

Azt azonban meg kell említenünk, hogy minden bizonnyal a munkaidő-szervezésről szóló EU irányelvet is sértené, az ugyanis legfeljebb 12 hónapos ún. referencia-időszakot enged, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt, kollektív szerződés alapján, a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett. Ráadásul a hatályos és a módosított szöveg sem konkretizálja, mik lehetnek ezek az okok, így túl tág teret enged e rendelkezés alkalmazhatóságának.

A módosítás egyébként – helyes jogalkalmazás mellett – a szociális ágazatra nem lenne kihatással. Egyrészt csak kollektív szerződésben lehetséges az eltérés, másrészt nem tudunk elképzelni olyan objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okot a szociális területen, ami jogszerűvé tenné ilyen hosszú munkaidőkeret bevezetését (ez a helyzet egyébként a hatályos törvény szerinti tizenkét havi munkaidőkerettel is). Önmagában a megszakítás nélküli tevékenység erre nem adhat okot.

Munkaidő-beosztás

A hatályos törvény főszabályként írja elő az általános munkarend alkalmazását, miszerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ettől ugyan lehetséges eltérés, ld. később). Az általános munkarend fogalma most sem változna, de a törvény a továbbiakban nem kötelezésként írná azt elő.

Némileg változna az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma. Első olvasatra úgy tűnik, egyértelműsítenék a fogalmat (egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől, a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől, a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be), második nekifutásra viszont inkább úgy látjuk, a heti pihenőnap szabályainak szándékos félreértésével van dolgunk, a munkavállalók kárára. Erre a heti pihenőnap, heti pihenőidő kapcsán visszatérünk.

A munkaidő-beosztás közlése

A szabály jelenleg is az, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban közli, ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ez annyiban változna, hogy a munkaidő-beosztást egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban kell írásban közölni, közlés hiányában továbbra is az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ez a korábbinál pontosabb szabály lehet.

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. E szabály sem új, jelenleg négy nappal korábban teheti ezt meg „büntetlenül” (ha így tesz, nem kell majd pótlékot fizetnie, ami egyébként a rendkívüli munkaidőre járna).

A módosítással bekerülne egy új mondat is a jogszabályba, miszerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja. Ahogy minden hasonló szabály esetében, itt is felmerül, hogy a munkáltató könnyen visszaélhet a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetével, és megkérdőjelezhető, tényleg szándékában állt-e munkavállalónak módosítani a munkaidő-beosztását. Ugyanakkor az intézményekben ma is működik ez a gyakorlat, a jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában is megállapodnak a munkaidő-beosztás módosításáról (miért ne tehetnék?), a munkáltató tudomásával és beleegyezésével a dolgozók elcserélik műszakjaikat stb. Célszerűbb lenne írásbeli kérést vagy hozzájárulást előírni (ezt egyébként kollektív szerződés elő is írhatja), mindenesetre nem tartjuk hátrányosnak, ha ez a rendelkezés bekerül a jogszabályba. Ha a munkáltató nem él, hanem visszaél e szabállyal, a jogorvoslat lehetősége – mint általában – nyitva áll, és a határozott szakszervezeti fellépés is jobb belátásra bírhatja.

Elszámolási időszak

A szociális ágazatban elszámolási időszak alkalmazásával még nem találkoztunk (munkaidőkeret és elszámolási időszak egymás mellett nem alkalmazható); a módosítás egyébként csak technikai (az elszámolási időszak tekintetében irányadó rendelkezéseket a korábbi kettő helyett egy bekezdésben sorolnák fel).

Beosztás szerinti munkaidő

A beosztás szerinti napi munkaidő – a részmunkaidőben történő foglalkoztatást kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb tizenkét óra, a beosztás szerinti heti munkaidő legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Mindkét szabály jelenleg is él, a módosítás csak szövegpontosítást jelentene.

Ún. hosszabb teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb huszonnégy óra, a heti munkaidő legfeljebb hetvenkét óra lehet. A megállapodást a munkavállaló tizenöt napos határidővel a naptári hónap utolsó napjára, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidő-keret vagy az elszámolási időszak utolsó napjára felmondhatja. Szintén élő szabályról van szó, a módosítás csak szövegpontosítást jelentene.

Új bekezdésként kerülne a törvénybe, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát a 94. § (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott időszakon, vagy, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni. A beosztás szerinti heti munkaidőt ma is a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A bevezetni kívánt 36 havi munkaidőkeretre tekintettel jönne be egy „kedvező szabály”, miszerint itt is tizenkét havi átlagot kell figyelembe venni (vélhetően ezzel gondolnák kipipálni a munkaidő-irányelvnek való megfelelést). A megfogalmazás azonban meglehetősen pontatlanra sikeredett: melyik 12 hónapra gondol a jogalkotó? minden egyes 12 hónapban ki kell jönnie az átlagnak, vagy három 12 hónapos ciklusra gondolta bontani a 36 hónapot? ha objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a 36 hónapnál rövidebb, pl. az egyhavi vagy kéthavi munkaidőkeretre is irányadó lehet a 12 havi átlag? Másrészt itt látszik talán leginkább, mi értelme a 36 havi munkaidőkeret bevezetésének: az érintett munkavállalók éves szinten kb. 400 óra többletmunkavégzésre kötelezhetők rendes munkaidőben, anélkül, hogy ezt egyébként ellentételezni kellene (hogy a rendkívüli munkaidő éves korlátjáról ne is beszéljünk).

A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont, a heti munkaidőbe a 107. § szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Újfent csak szövegpontosítás történne, a szabály ma is él.

A beosztás szerinti napi munkaidőbe, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, az ügyelet teljes tartamát be kell számítani. Ez is csak szövegpontosítás.

Pontosítanák a téli időszámítással kapcsolatos szabályt: a beosztás szerinti napi munkaidő, ha a nyári időszámítás vége a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőre esik, a [99. §] (2) bekezdés a) pontban és a (3) bekezdés a) pontban meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja. A pontosítás itt érdemi is, ugyanis – helyesen – csak a napi munkaidőnél lehetséges eltérés („egy órával többet kell dolgozni”), a heti munkaidőt ez már nem érinti.

Pontosítanák azt a rendelkezést is, miszerint általános munkarend alkalmazása esetén a munkaszüneti napok miatti változással érintett héten (szombati munkanap) a beosztás szerinti heti munkaidőre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni. Ugyanakkor itt a pontosítás nem elegendő, sem a hatályos, sem a javasolt szöveg nem veszi ugyanis figyelembe, hogy a munkaidő-irányelvből következően 48 óránál több a munkaidő adott héten itt nem lehet.

Heti pihenőnap

A hatályos szabályok szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Utóbbi esetben – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével, azaz a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

A módosítás ehelyett így szólna: Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – vasárnapra kell beosztani.

A magunk részéről nem értünk egyet azzal az állásponttal, hogy a pihenőnapok egyenlőtlen beosztása azt jelentené, a munkaidőkereten belül lehetne élni az egyenlőtlen beosztás lehetőségével. A hatályos szabályt úgy értelmezzük, minden egyes naptári héten vagy – ha a munkáltató a hét fogalmát ettől eltérően határozza meg – minden egyes megszakítás nélküli 168 órában két-két pihenőnap megilleti a munkavállalót. Az egyenlőtlen beosztás pedig azt jelenti, hogy a két pihenőnapnak nem kell feltétlenül egymás melletti napra, illetve minden héten ugyanazon napokra esnie, pl. ha az egyik héten hétfő és szerda, a másik héten szerda és vasárnap a heti pihenőnap, az a törvénynek megfelel. A megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló így legfeljebb tíz munkanapot dolgozhat egy huzamban, rendes munkaidőben, ha az egyik héten a pihenőnapja hétfő-keddre, a másik héten szombat-vasárnapra esik.

Ehhez képest törvénybe foglalnák azt a szerintünk helytelen gyakorlatot, ami szerint a heti pihenőnapok a munkaidőkeretben (ami lehet 1, 2, 4, 6 vagy akár 12 hónap is) oszthatók el egyenlőtlenül, azaz egyes hetekre nem is kell pihenőnapot beosztani, mondván, hogy azt majd valamikor a munkaidőkeretben a munkavállaló megkapja. Főszabályként megmaradna, hogy hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, de ezt meg is törné a kivétel a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozóan. Számukra elegendő lenne havonta egy pihenőnapot beosztani, ami egyébként vasárnapra kell, hogy essen.

A javasolt módosítás rendkívül hátrányos, ellentmond minden munkavédelmi, munkaegészségügyi szabálynak és minden általános magatartási követelménynek, továbbá a munkaidő-irányelv rendelkezéseivel is ellentétes lehet.

Heti pihenőidő

A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

E szabály a következőképp módosulna: A heti pihenőnapok helyett hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább negyvennyolc óra tartamú megszakítás nélküli pihenőidő osztható be (heti pihenőidő). A heti pihenőidő egyenlőtlenül is beosztható. Egyenlőtlen beosztás esetén legalább negyven óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

A módosítást követően a törvényből kimaradna, hogy hetente biztosítani kell a pihenőidőt, és az is, hogy a munkaidőkeret átlagában biztosítani kell a legalább heti 48 órát.

Az indokolás rendkívül arcátlan módon az „egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében" csorbítaná a munkavállalók jogait, ahelyett, hogy a törvény világosan rögzítené, a heti pihenőnap és heti pihenőidő minden egyes héten megilleti a munkavállalót.

A heti pihenőnap és a heti pihenőidő szabályainak tervezett módosítását az utóbbi évek leginkább hátrányos, munkavállaló-ellenes intézkedésének gondoljuk, és elfogadhatatlannak tartjuk.

Szabadság kiadása

A hatályos szabályok szerint lehetőség van a szabadság munkanapban vagy óraszámban való nyilvántartására, és (leegyszerűsítve) munkanapra vagy a munkaidő-beosztással azonos tartamra való kiadására. Ezen a módosítás sem változtatna érdemben. A hatályos Mt. szerint, ha a szabadságot munkanapban adják ki, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A módosítás után a munkaszüneti napot csak akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha a munkavállaló nem volt beosztva.

Eltérő megállapodás (A munka- és pihenőidő)

A javaslat szerint eltérést nem engedő rendelkezés lenne az Mt. 87. §-a, a munkanap és a hét fogalmával (a hatályos szabályozás a munkavállaló javára engedi az eltérést).

Rendkívüli munkaidő díjazása

A javaslat pontosítaná a rendkívüli munkaidő díjazását az elszámolási időszak vonatkozásában.

Eltérő megállapodás (A munka díjazása)

Az Mt. 165. §-a új, (3) bekezdéssel egészülne ki, miszerint a 94. § (3) bekezdés alkalmazása esetén órabéres munkavállalóval a 156. § (1) bekezdés b) pont szerinti eltérő megállapodás csak kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető. E szabály a bevezetni kívánt 36 havi munkaidőkeret és az órabéres díjazás egyes összefüggéseit rendezné.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

A javaslat rendezné, hogy a módosított rendelkezéseket mely időponttól (pl. a törvény hatályba lépését követően kezdődő munkaidőkeret tekintetében) kell alkalmazni.

A törvény a tervek szerint 2017. július 1-jén lép hatályba.

 

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete -

Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete

 

Frissítve: A Gazdasági Bizottság a törvényjavaslatot 2017. április 25-én visszavonta (http://www.parlament.hu/documents/10181/1209906/visszavon%C3%A1s+15035/4ba9cfc1-3681-46b4-b45b-cb50040fd3c4).