Neked is jár(na) műszakpótlék?

Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.

Műszakpótlék az Mt.-ben

A Munka törvénykönyve szerint, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. 

Ahhoz, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon, két feltételnek kell teljesülnie:

  1. havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint
  2. a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. 

A példában szereplő dolgozók 8 órás műszakokban dolgoznak, 6:00 és 14:00, 14:00 és 22:00, illetve 22:00 és 6:00 között.

"A." állandó délelőttös, így ő nem jogosult műszakpótlékra: egyrészt a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete nem változik, másrészt nincs munkavégzés 18:00 és 6:00 között.

"B." hat munkanapon délutános, míg a többi munkanapon, 15 alkalommal délelőttös. Ő szintén nem jogosult műszakpótlékra, mert történik ugyan munkavégzés 18:00 és 6:00 között, a munkaidő kezdetének változása nem rendszeres: a beosztás szerinti munkanapok kevesebb, mint egyharmadában van eltérés (21-ből csak 6 alkalommal).

"C." beosztása hasonló "B."-éhez, 15 alkalommal délelőttös, 6 alkalommal pedig éjszakás. Műszakpótlékra szintén nem lesz jogosult, de éjszakai pótlékra (15 %) a 6 éjszakás műszak után igen.

"D." beosztása a legváltozatosabb: 9 munkanapon délelőttös, 6 munkanapon délutános és 6 munkanapon éjszakás. A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, mivel a munkanapok több mint egyharmadában van eltérés (ha például a 6:00 órás kezdést vesszük viszonyítási alapnak, ahhoz képest a munkanapok több, mint felében kezdődik 14:00-kor vagy 22:00-kor a munkaidő). A legkorábbi kezdés 6:00 óra, a legkésőbbi 22:00 óra, vagyis a különbség jócskán meghaladja a négy órát. "D." így jogosult lesz műszakpótlékra, minden alkalommal, amikor 18:00 és 6:00 között dolgozik – esetünkben 72 órára. És hogy előreszaladjunk kissé, a délutános műszakok 4-4 órájára 15 % délutáni pótlékot is kapnia kell.

Műszakpótlék vs. éjszakai pótlék

Mivel a példában szerepelt, idézzük fel az éjszakai pótlék szabályát: a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. 

A műszakpótlék és az éjszakai pótlék tehát kizárja egymást. Ha a példánkban szereplő dolgozóknál maradunk, „C.” nem jogosult műszakpótlékra, ezért az éjszakai munkavégzésére 15 %-os pótlék illeti meg, „D.” viszont jogosult műszakpótlékra, így külön éjszakai pótlék már nem illeti meg.

Délutáni pótlék a szociális ágazatban

Helyzetünket bonyolítja, hogy a szociális és gyermekvédelmi ágazatban „délutáni műszakpótlék” is jár.

A Szoctv. és a Gyvt. rögzíti, hogy a szociális intézményben, szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Három feltételnek kell tehát együttesen teljesülnie: a munkaidő kezdete rendszeresen változzon, a munkáltató üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a dolgozók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végezzék azonos tevékenységüket.

A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetére vonatkozóan az Mt. fent részletezett szabálya adhat eligazítást: a változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. 

A munkavállaló/közalkalmazott napi teljes munkaideje főszabály szerint nyolc óra (a munkaszerződés/kinevezés szerinti munkaidőt, nem pedig a beosztás szerinti munkaidőt kell alapul vennünk), az intézmények zömének üzemelési ideje ezt meghaladja, gondoljunk csak a megszakítás nélkül üzemelő intézményekre.

Annak megítélése viszont már nehezebb, mit értünk az alatt, hogy a dolgozók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Ehhez a hatályos jogszabályok nem adnak semmilyen fogódzót. A Szoctv. és a Gyvt. a régi Mt. szabályát vette át, így érdemes megnéznünk a régi Mt.-vel kapcsolatos bírói gyakorlatot, ami itt is irányadó lehet. Ez alapján a jogosultság akkor is megállapítható, ha a műszakok részben egybeesnek, és van egy ún. „ölelkezési idő”, mialatt a dolgozók munkaidejük egy részében együtt végzik tevékenységüket (EBH2006.1539.). Nem jár műszakpótlék, ha a munkavállaló (közalkalmazott) több műszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó (EBH2005.1345.). Végül nem jár műszakpótlék azoknak a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak (közalkalmazottnak) sem, akik egy napon belül nem váltás nélkül, hanem műszakonként 24 órában látják el szolgálatukat (EBH2000.255.).

Második példánkban 12 és 8 órás műszakok is szerepelnek, a nappalos 7:00 és 19:00 között, az éjszakás 19:00 és 7:00 között, a délelőttös 5:00 és 13:00 között, végül a délutános 13:00 és 21:00 között.

A példában szereplő dolgozó, "E.", az adott hónap során hét alkalommal éjszakás, négy alkalommal nappalos, két alkalommal délutános. Műszakpótlékra jogosult, mivel a munkaidő kezdete rendszeresen változik (az esetek legalább egyharmadában eltér a munkakezdés, a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között pedig több mint négy óra van). A 15 %-os műszakpótlékra ugyancsak jogosult, mert a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket (bár vannak ölelkező idők, amikor a dolgozók egymás mellett végzik azonos tevékenységüket).

Példabéli dolgozónk minden éjszakai műszak után, összesen 84 órára 30 % pótlékra jogosult. A négy nappalos műszak során 14:00 és 18:00 között (összesen 16 órára) 15 % pótlékra, míg 18:00 és 19:00 között (összesen 4 órára) 30 % pótlékra jogosult. Végül a délutános műszakra 14:00 és 18:00 között (összesen 8 órára) 15 %, míg 18:00 és 21:00 között (összesen 6 órára) 30 % pótlékot kell kapnia.

Műszakpótlék több műszak nélkül?

Műszakpótlék akkor is járhat, ha a munkáltató tevékenysége nem megszakítás nélküli és nem is több műszakos (tartama nem éri el a heti nyolcvan órát).

Harmadik példánkban utcai szociális munkások szerepelnek, akik hétköznap végzik tevékenységüket, 9:00 órától 22:00 óráig, meglehetősen változatos beosztás szerint. A munkáltató tevékenysége nem minősül több műszakosnak, a dolgozók mégis jogosultak lehetnek műszakpótlékra. 

„F.” minden nap 9:00-kor kezdi a munkát, munkaidejének vége változó, 15:00, 17:00, illetve 19:00. Mivel a munkaidő kezdete nem változik, sem műszakpótlékra, sem a Szoctv. szerinti 15% bérpótlékra nem jogosult.

„G.” rendszerint 9:00-kor kezdi a munkáját, az esetek negyedében viszont délutános, 12:00-kor vagy 14:00-kor kezd. Mivel a munkaidő kezdete az esetek kevesebb, mint egyharmadában tér el, „G.” sem jogosult pótlékra.

„H.” az adott hónapban kilencszer kezdi a munkát 9:00-kor, egyszer 15:00-ig, hatszor 17:00-ig, kétszer 19:00-ig dolgozik. Két alkalommal 12:00-tól 22:00-ig, hét napon 14:00-tól 22:00-ig, végül három nap 16:00-tól 22:00-ig. Munkaidejének kezdete rendszeresen változik: az esetek több, mint egyharmadában eltér, a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között pedig hét óra eltérés van. Így neki 18:00 és 22:00 között jár a 30 % pótlék (a példa szerint összesen 50 órára), illetve 14:00 és 18:00 között jár a 15 % pótlék (példánkban összesen 69 órára).

Ha Nálatok is vita van a műszakpótlék körül, fordulj az SzMDSz vagy az SZTDSZ helyi tisztségviselőjéhez. Ha munkahelyeden nem működik még SzMDSz csoport vagy SZTDSZ alapszervezet, csatlakozzatok hozzánk! Fordulj hozzánk, hogy segíthessünk!

Ha csatlakoznátok, keressetek minket az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen, vagy telefonon a 061/473 02 14 számon, ahol üzenetet is hagyhattok.

SzMDSz - SZTDSZ