Ha Te is beleszólnál a téged érintő munkáltatói, fenntartói, ágazati döntések meghozatalába, most van rá lehetőséged – 2020 első negyedévében kerül sor ugyanis a közalkalmazotti reprezentativitás megállapítására, ami alapján eldől, mely szakszervezetek vehetnek részt az érdekegyeztetés különböző szintjein folyó egyeztetésekben.

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 17-én frissített és bővített verzióját itt olvashatod.

2017-re 8.837, 2018-ra további 21.563 férőhely működtetésének egyházi fenntartásba adását célozta meg a Kormány a szociális területen, ahogy ez kiderül az 1046/2017. (II.3.) Komr. határozatból. Egyes szociális intézmények átadása már megtörtént, másoké folyamatban van. Írásunkban összefoglaljuk, mit kell tudniuk a kiszervezés munkajogi kérdéseiről az érintett dolgozóknak.

Valószínűleg mindenki találkozott már azzal munkája során, hogy a munkáltató olyan feladatok elvégzésére utasította, amelyek nem tartoztak a munkakörébe. Köteles-e ezt a dolgozó évekig tűrni, vagy megtagadhatja az utasítás teljesítését, és meddig mehet el a munkáltató?

Mai írásunkban az elmúlt néhány hét ügyeiből válogatunk. Akkor is, most is igyekeztünk, igyekszünk eloszlatni a tévhiteket.

Váratlanul korán, 2017. november 23-án megjelent a jövő évi pótlékemelésre vonatkozó jogszabály-módosítás, így már most tudni lehet, mekkora bérre számíthattok jövőre.

Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.

Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.

A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.

Tisztában vagy vele, milyen jogai vannak a közalkalmazotti tanácsnak? Ha nem, ezt el kell olvasnod! "Közkívánatra" sorozatunk második részében folytatjuk a közalkalmazotti tanács szabályainak ismertetését, ezúttal a működés és a jogkörök következnek. Bővebb, gyakorlati információkkal is hamarosan jelentkezünk - tisztségviselőink részére.

2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.

A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 07-én frissített verzióját itt olvashatod.

Legutóbbi írásunkban megígértük, hogy válaszolunk arra a kérdésre is, mi a teendő, ha egy szociális intézmény civil vagy egyházi kézbe kerül, vagy valamely feladatot kiszerveznek, és a közalkalmazottakból munkavállalók lesznek.

A kérdéssel inkább fordítva találkozunk: hogyan lesz a közalkalmazottból munkavállaló, ha a szociális intézményt, ahol dolgozik, átveszi az egyház vagy egy civil szervezet? Ha ritkán is, de előfordul, hogy évekkel ezelőtt kiszervezett intézményeket „visszaállamosítanak”, ez pedig munkajogi szempontból nem is olyan egyszerű történet.

Egy friss hír szerint több kereskedelmi lánc is „önkéntes” nyilatkozatot íratott alá a dolgozókkal, miszerint azok lemondanak az egybefüggő kéthetes szabadságukról. Az egyik munkáltató állítólag a szabadságolási terv apróbetűs részébe rejtette a nyilatkozatot, amit aztán átvetetett a munkavállalókkal.

Hasonló helyzet a szociális ágazatban is könnyen előfordulhat. Foglalkoztunk már a szabadság kérdéseivel, most csak néhány lényeges szabályra hívjuk fel a figyelmet, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek:

A jogviszony létesítésének következő kérdése: határozott vagy határozatlan időre jön létre?

A Kjt. szerint főszabály, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

A munkavállaló egyik legfőbb kötelessége, hogy a munkáltatói utasításoknak megfelelően, a munkáltató irányítása szerint végezze a munkáját. Előfordulhatnak viszont olyan esetek, amikor megtagadhatja vagy köteles is megtagadni az utasítást; most ennek szabályait részletezzük.

Figyelem: a leírtak a közalkalmazottakra is vonatkoznak!

Mai bejegyzésünkben folytatjuk a jogviszony létesítésének bemutatását, ezúttal a próbaidő szabályait vesszük sorra.

A sztrájkról szóló bejegyzések után visszatérünk a rendes kerékvágásba, és folytatjuk a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó főbb szabályok bemutatását. Ezúttal azt nézzük végig, hogyan lehet további állást vállalni a közalkalmazotti jogviszony mellett.

Mai bejegyzésünk még mindig a jogviszony létesítéséhez kötődik; egy lényeges, de kevéssé ismert kérdést járunk körbe, mégpedig a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét.

Kinevezés, próbaidő, elállás – lassan körbejárjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítését, ezúttal a kinevezés szabályai következnek.

Korábbi posztjainkból kiderült, milyen különbségek vannak a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között, ki lehet egyáltalán közalkalmazott, milyen kizáró okok merülhetnek fel. Most újabb lépést teszünk, és sorra vesszük a pályázati eljárás szabályait.