Az elmúlt héten már követni sem lehetett, mit tervez éppen a kormány a Munka törvénykönyvével. Ráadásul számos alaptalan információ is keringett mindvégig, munkavállaló legyen a talpán, aki kiigazodik Mt.-ügyben. A tiltakozó tüntetés viszont közeledik, és ma megjelent a parlament.hu-n az egységes javaslat, ami tartalmazza a bizottsági módosító javaslatokat is. Készítünk hát egy gyors összegzést, a tisztánlátás érdekében.

Elöljáróban - mi a helyzet a közalkalmazottakkal?

Először is egy félreértést kell tisztáznunk: nem igaz, hogy a módosítás nem vonatkozik a közalkalmazottakra. A Munka törvénykönyve a Kjt. háttérjogszabálya, azokban a kérdésekben, amelyeket a Kjt. nem rendez vagy amelyekben nem zárja ki kifejezetten az Mt. alkalmazását, a Munka törvénykönyve rendelkezéseit alkalmazni kell. A munkaidő, pihenőidő szabályozása tipikusan ilyen. Végrehajtási rendeletben vagy ágazati jogszabályokban vannak ugyan különös szabályok (például egyes munkakörökben a munkahelyen kötelezően eltöltendő munkaidő tartamára vonatkozóan vagy az egészségügyi dolgozók munkaidejére vonatkozóan), de szerveződési körünkben, a szociális ágazatban a dolgozók túlnyomó részére nem vonatkozik ilyen különös szabály. Vagyis aki például bentlakásos intézményben megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik, ezek a szabályok minden bizonnyal érintik.

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 17-én frissített és bővített verzióját itt olvashatod.

2017-re 8.837, 2018-ra további 21.563 férőhely működtetésének egyházi fenntartásba adását célozta meg a Kormány a szociális területen, ahogy ez kiderül az 1046/2017. (II.3.) Komr. határozatból. Egyes szociális intézmények átadása már megtörtént, másoké folyamatban van. Írásunkban összefoglaljuk, mit kell tudniuk a kiszervezés munkajogi kérdéseiről az érintett dolgozóknak.

Már két alkalommal, 2015-ben és 2017-ben nekifutott a kormány, hogy lerontsa a Munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit, most harmadjára is a parlament elé került egy javaslat. A javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése. 

Nézzük sorra, milyen módosítások várhatók, ha a javaslatot változatlanul fogadják el: 

Mai írásunkban az elmúlt néhány hét ügyeiből válogatunk. Akkor is, most is igyekeztünk, igyekszünk eloszlatni a tévhiteket.

Oldalunkon sokat foglalkozunk a munkaidő-beosztás kérdésével: lehet-e, mikor és hogyan módosítani a munkaidő-beosztást, és milyen következményekkel jár a módosítás. Ma közzétett döntésében a Kúria abban foglalt állást, lehetséges-e a munkaidő-beosztás módosítása a felek megállapodásával.

Munkaidő-sorozatunk az egyik legalapvetőbb témával folytatjuk.

Ez év január 1-jével ismét módosult a Munka törvénykönyve. A módosítások egy része csak pontosítás, míg egyes rendelkezések – gondolunk itt elsősorban a szakszervezeti tisztségviselők védelmére – immár ötéves mulasztást pótolnak. 

Nézzük sorra a változásokat – érthető módon a végén kezdve.

Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.

Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.

A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.

Azok kedvéért, akik munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek, frissítettük egy korábbi cikkünket; következzenek hát a munkaszüneti nap kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések.

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 07-én frissített verzióját itt olvashatod.

Legutóbbi írásunkban megígértük, hogy válaszolunk arra a kérdésre is, mi a teendő, ha egy szociális intézmény civil vagy egyházi kézbe kerül, vagy valamely feladatot kiszerveznek, és a közalkalmazottakból munkavállalók lesznek.

A kérdéssel inkább fordítva találkozunk: hogyan lesz a közalkalmazottból munkavállaló, ha a szociális intézményt, ahol dolgozik, átveszi az egyház vagy egy civil szervezet? Ha ritkán is, de előfordul, hogy évekkel ezelőtt kiszervezett intézményeket „visszaállamosítanak”, ez pedig munkajogi szempontból nem is olyan egyszerű történet.

Nemrég hírt adtunk arról, hogy változott a Munka törvénykönyve, és január 1-től is újabb módosítások lépnek hatályba. Néhány napja aztán több oldalon is megjelent, hogy jövőre egy órával csökken a napi pihenőidő. Nézzük meg ismét, mi igaz ebből!

A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényben módosították a Munka törvénykönyvét. Mivel a módosítások nagy része már június 18-án hatályba lépett, a főbb rendelkezéseket most röviden összefoglaljuk, sokakat érinthet.

Egy friss hír szerint több kereskedelmi lánc is „önkéntes” nyilatkozatot íratott alá a dolgozókkal, miszerint azok lemondanak az egybefüggő kéthetes szabadságukról. Az egyik munkáltató állítólag a szabadságolási terv apróbetűs részébe rejtette a nyilatkozatot, amit aztán átvetetett a munkavállalókkal.

Hasonló helyzet a szociális ágazatban is könnyen előfordulhat. Foglalkoztunk már a szabadság kérdéseivel, most csak néhány lényeges szabályra hívjuk fel a figyelmet, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek:

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót vagy a munkaszerződésben/kinevezésben meghatározott munkavégzési helyen kívül utasítja munkavégzésre. Erre a törvény szerint lehetősége van, de ahogy már megszokhattuk, jó néhány feltételt szab a Munka törvénykönyve. Lássuk, mik ezek:

A jogviszony létesítésének következő kérdése: határozott vagy határozatlan időre jön létre?

A Kjt. szerint főszabály, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

A munkavállaló egyik legfőbb kötelessége, hogy a munkáltatói utasításoknak megfelelően, a munkáltató irányítása szerint végezze a munkáját. Előfordulhatnak viszont olyan esetek, amikor megtagadhatja vagy köteles is megtagadni az utasítást; most ennek szabályait részletezzük.

Figyelem: a leírtak a közalkalmazottakra is vonatkoznak!

Mai bejegyzésünkben folytatjuk a jogviszony létesítésének bemutatását, ezúttal a próbaidő szabályait vesszük sorra.

Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.