Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, tudja, hogy az előírt időben köteles rendelkezésre állni és munkát végezni, amiért cserébe a munkáltató köteles munkabért (illetményt) fizetni. Számos eset előfordulhat azonban, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Nézzük meg, jogosult-e ilyenkor is munkabérre vagy sem.
Heti témánk: a munka díjazása, azon belül is a besorolás szabályai. Mivel magában is terjedelmes és tömény szabályokról van szó, ezúttal a szokásosnál többet idézzük a jogszabályt, és kevesebb a hozzáfűzött magyarázat. A besorolás alapjaival foglalkoztunk már részletesen, a fizetési osztály és a fizetési fokozat kapcsán, érdemes visszaolvasni!
* Az összefoglalót 2020. szeptember 7-én aktualizáltuk, a frissített verzió ide kattintva olvasható.
Váratlanul korán, 2017. november 23-án megjelent a jövő évi pótlékemelésre vonatkozó jogszabály-módosítás, így már most tudni lehet, mekkora bérre számíthattok jövőre.
Legutóbbi cikkeink kapcsán újfent kiderült, hogy a címben szereplő kérdések kapcsán teljes tanácstalanság uralkodik munkavállalóknál, munkáltatóknál egyaránt. Egyik kérdés szüli a másikat, így most egy ismét konkrét példát mutatunk be, hogy válaszoljunk néhányra.
A „Nem túlórázol? Biztos vagy benne?” című írásunk már az elmúlt két napban is több kérdést generált. Most ezek közül válaszolunk kettőre.
Az elsőt egy konkrét példán szemléltetjük:
Kéthavi munkaidőkeretben, 40 munkanappal számolva a ledolgozandó órák száma 40*8=320 óra. A munkáltató az egyik pihenőnapra 8 óra rendkívüli munkaidőt rendel el. A munkaidőkeret végén kiderül, hogy a ledolgozott munkaidő épp ezzel a nyolc órával együtt 320 óra. Kérdés, mivel a ledolgozott óraszám nem haladta meg a munkaidőkeretben elrendelhető törvényes óraszámot, a 8 óra betudható-e a munkaidőkeret terhére?
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?
2017. február 15-én megjelent a Kormány 33/2017. (II.15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) módosításáról.
2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.
Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.