Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze.
Elöljáróban: a Munka törvénykönyve bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.
Alábbi írásunkat 2018. február 2-án frissítettük:
2018. január 1-vel újabb pótlékot vezettek be a szociális ágazatban, ezúttal az egészségügyi munkakörökben dolgozóknak.
Legutóbbi cikkeink kapcsán újfent kiderült, hogy a címben szereplő kérdések kapcsán teljes tanácstalanság uralkodik munkavállalóknál, munkáltatóknál egyaránt. Egyik kérdés szüli a másikat, így most egy ismét konkrét példát mutatunk be, hogy válaszoljunk néhányra.
Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.
Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?
2017. február 15-én megjelent a Kormány 33/2017. (II.15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) módosításáról.
2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.
Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal való legutóbbi tárgyalásán a kormány képviselője ismertette a tárca elképzeléseit a szociális ágazat jövő évi bérintézkedéseiről. Ekkor már tudtuk, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire - pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.
A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.
Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2016. december 1-jével módosul a 257/2000. kormányrendelet, egész pontosan az ágazati pótlékok szabályozása. Íme részletesen a változások:
A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.
Azok kedvéért, akik munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek, frissítettük egy korábbi cikkünket; következzenek hát a munkaszüneti nap kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések.
Ismét elkészítettük a közalkalmazotti illetménytábla, a szociális ágazati pótlék és a szociális ágazati kiegészítő pótlék összegéből adódó "szociális ágazati bértáblát".
Nemrég hírt adtunk arról, hogy várható a Kjt. végrehajtási rendeletének (Kjtvhr.) módosítása. A június 6-i Magyar Közlönyben meg is jelent az új jogszabály: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16078.pdf
Béremelést ez a rendelet nem tartalmaz, csak a korábbi hibákat igyekeztek kijavítani:
Néhány hónappal ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szociális ágazati pótlékok rendszerén repedések keletkeztek: a három új fizetési fokozat bevezetését, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelését a pótlékok nem követték, így a 15-17. fokozat ágazati pótlék nélkül maradt, egyes fizetési osztályokban pedig a pályakezdők többet vihetnek haza, mint a négy vagy akár nyolc éve dolgozó kollégáik.
Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
Ma nyúlfarknyi bejegyzést hoztunk: meglepően sok kérdést kaptunk mostanában a munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatban, röviden összefoglaljuk, mikor és kinek jár.
Mai bejegyzésünkben következzék a garantált illetmény, az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összege - táblázatba foglalva, hivatkozásokkal, tudnivalókkal:
A napokban elkészítettük a szociális ágazat bértábláját (ld. a képen). Bár a tábla elég beszédes, néhány érdekességre, tudnivalóra felhívjuk a figyelmet.
1. A táblázat a közalkalmazotti illetménytábla egyes tételei, valamint az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összegeit tartalmazza, természetesen bruttó összegben.
2. A közalkalmazottakat, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmények dolgozóit idén is megilleti (vagy megilletheti) kompenzáció, még mindig a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére. Ez rendkívül összetett és mindenkinél másképp jelentkezik, így ezzel nem tudtunk számolni a táblában (a pótlékok a kompenzáción felül járnak, annak összegét nem csökkenthetik).
3. A „B” fizetési osztályt két részre bontottuk. Általában garantált bérminimummal számolnak a hasonló táblákban, mi viszont úgy értelmezzük, ez nem minden esetben helytálló: Garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak jár. Lehetnek azonban olyan munkakörök, amelyek – bár „B”-be is sorolhatók – szakképzettség nélkül is betölthetők, ilyenkor csak minimálbér illeti a dolgozót.
4. Sajnos a közalkalmazotti illetménytábla (legalábbis a nagy része) évek óta változatlan, idén már eljutottunk oda, hogy három diplomás kategória (F1, F2 és G1) garantált illetménye is a garantált bérminimum alatt marad. Ezekben előbb ki kell egészíteni az összeget a garantált bérminimumra, majd erre jönnek a pótlékok. Így viszont borul a tábla tavaly kimunkált logikája: előfordul, hogy az „F” osztályban levőnek több bér jár, mint a „G” osztályban, vagy épp a soros előrelépésnél csökken a bér (mivel itt már nem kell garantált bérminimumra kiegészíteni a tábla szerinti összeget).
5. 2016. január 1-jével három új fizetési fokozattal (15, 16, 17) egészült ki az illetménytábla, az új táblát a Kjt. 3. sz. melléklete tartalmazza. A hosszú jogviszonnyal rendelkezőket ez mindenképpen kedvezően érinti. A majdani szociális bértáblának szánt táblát viszont nem annyira: az elméletben összevont „F”-„G” és „H”-„I” osztályokban 42 év jogviszony felett már eltérő összegeket hoz magával.
6. A tábla készítése során szembesültünk azzal az aprócska ténnyel, hogy a hatályos költségvetési törvényben (2015. évi C. tv. 6. melléklet) és a hatályos Kjt.-ben (3. sz. melléklet) levő illetménytábla eltér egymástól. A Kjt. főszabály szerint a költségvetési törvényben levő táblára hivatkozik („A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”). Kiegészült viszont egy új, 93/A. §-szal is a törvény, miszerint „A 66. § (1) bekezdésétől eltérően a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat 2016-ra nézve a 3. melléklet állapítja meg.”. Ehhez nem tudunk mit hozzáfűzni.
7. Mint ahogy ahhoz sem, ami bárkinek rögtön feltűnik, ha a 257/2000. Korm. r. 5. sz. mellékletét megnézi: hiába a három új fokozat, a végrehajtási rendeletben levő, az ágazati pótlék mértékét tartalmazó táblázathoz nem nyúltak. Ami biztos, hogy az első 14 fizetési fokozatban jár pótlék, a 15-17. fokozatban járó pótlékról viszont nem rendelkezik a jogszabály. A táblában - némileg önkényesen - itt is a 14. fizetési fokozatban járó összegekkel számoltunk, de korántsem biztos, hogy ez a bizakodó jogalkalmazás helyesnek bizonyul majd.
A táblázatot pdf-ben innen is letölthetitek:
https://drive.google.com/file/d/0B0DIi1jq4VisYW04bzlFeGluYTg/view
SzMDSz