Állj ki magadért!


2016.jan.08.
Írta: SzMDSz Szólj hozzá!

Megjegyzések a szociális bértáblához

A napokban elkészítettük a szociális ágazat bértábláját (ld. a képen). Bár a tábla elég beszédes, néhány érdekességre, tudnivalóra felhívjuk a figyelmet.szmdsz_szocialis_bertabla_2016.jpg

(https://www.facebook.com/147703168610524/photos/a.178107775570063.37200.147703168610524/1042683055779193/?type=3&theater)

1. A táblázat a közalkalmazotti illetménytábla egyes tételei, valamint az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összegeit tartalmazza, természetesen bruttó összegben.

2. A közalkalmazottakat, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmények dolgozóit idén is megilleti (vagy megilletheti) kompenzáció, még mindig a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére. Ez rendkívül összetett és mindenkinél másképp jelentkezik, így ezzel nem tudtunk számolni a táblában (a pótlékok a kompenzáción felül járnak, annak összegét nem csökkenthetik).

3. A „B” fizetési osztályt két részre bontottuk. Általában garantált bérminimummal számolnak a hasonló táblákban, mi viszont úgy értelmezzük, ez nem minden esetben helytálló: Garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak jár. Lehetnek azonban olyan munkakörök, amelyek – bár „B”-be is sorolhatók – szakképzettség nélkül is betölthetők, ilyenkor csak minimálbér illeti a dolgozót.

4. Sajnos a közalkalmazotti illetménytábla (legalábbis a nagy része) évek óta változatlan, idén már eljutottunk oda, hogy három diplomás kategória (F1, F2 és G1) garantált illetménye is a garantált bérminimum alatt marad. Ezekben előbb ki kell egészíteni az összeget a garantált bérminimumra, majd erre jönnek a pótlékok. Így viszont borul a tábla tavaly kimunkált logikája: előfordul, hogy az „F” osztályban levőnek több bér jár, mint a „G” osztályban, vagy épp a soros előrelépésnél csökken a bér (mivel itt már nem kell garantált bérminimumra kiegészíteni a tábla szerinti összeget).

5. 2016. január 1-jével három új fizetési fokozattal (15, 16, 17) egészült ki az illetménytábla, az új táblát a Kjt. 3. sz. melléklete tartalmazza. A hosszú jogviszonnyal rendelkezőket ez mindenképpen kedvezően érinti. A majdani szociális bértáblának szánt táblát viszont nem annyira: az elméletben összevont „F”-„G” és „H”-„I” osztályokban 42 év jogviszony felett már eltérő összegeket hoz magával.

6. A tábla készítése során szembesültünk azzal az aprócska ténnyel, hogy a hatályos költségvetési törvényben (2015. évi C. tv. 6. melléklet) és a hatályos Kjt.-ben (3. sz. melléklet) levő illetménytábla eltér egymástól. A Kjt. főszabály szerint a költségvetési törvényben levő táblára hivatkozik („A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”). Kiegészült viszont egy új, 93/A. §-szal is a törvény, miszerint „A 66. § (1) bekezdésétől eltérően a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat 2016-ra nézve a 3. melléklet állapítja meg.”. Ehhez nem tudunk mit hozzáfűzni.

7. Mint ahogy ahhoz sem, ami bárkinek rögtön feltűnik, ha a 257/2000. Korm. r. 5. sz. mellékletét megnézi: hiába a három új fokozat, a végrehajtási rendeletben levő, az ágazati pótlék mértékét tartalmazó táblázathoz nem nyúltak. Ami biztos, hogy az első 14 fizetési fokozatban jár pótlék, a 15-17. fokozatban járó pótlékról viszont nem rendelkezik a jogszabály. A táblában - némileg önkényesen - itt is a 14. fizetési fokozatban járó összegekkel számoltunk, de korántsem biztos, hogy ez a bizakodó jogalkalmazás helyesnek bizonyul majd.

A táblázatot pdf-ben innen is letölthetitek:

https://drive.google.com/file/d/0B0DIi1jq4VisYW04bzlFeGluYTg/view

SzMDSz

Címkék: tippek, pótlék, Kjt.

A szakszervezeti tagdíj levonásának egyes kérdései

A szakszervezeti tagdíj munkáltató általi levonásának szabályait egyrészt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), másrészt a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény tartalmazza.

Az Mt. 272. § (9) bek.-e szerint a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. E rendelkezés valódi jelentősége abban áll, hogy a munkáltató köteles levonni a tagdíjat a munkabérből, és a levont tagdíjat kifizetni, átutalni a szakszervezetnek.

Tovább

Tippek a bizalmiknak: Mire és hogyan használd a munkaidő-kedvezményt?

 

  1. Először is számold össze, hány tagja volt a szakszervezeti csoportnak január 1-jén. Mindenki beszámít, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval, az is, aki például táppénzen, gyesen, gyeden vagy más okból fizetés nélküli szabadságon van. Nem számít viszont az, aki már nyugdíjba vonult. A kapott számot oszd el kettővel, majd szorozd be tizenkettővel. Így kapod meg azt az óraszámot, amivel az év végéig gazdálkodhattok.
Tovább