Néhány szó a jubileumi jutalomról

A közalkalmazottnak a Kjt.-ben meghatározottak szerint jubileumi jutalom jár, a közfeladatok ellátásában töltött évek elismeréséül.

Jubileumi jutalom a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár.

A jubileumi jutalom összege:

  • huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
  • harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
  • negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg.

Az illetmény ez esetben a kinevezés szerinti illetményt jelenti, az illetménykiegészítés, illetménypótlékok stb. figyelmen kívül maradnak.

Esetenként a jubileumi jutalmat már azt megelőzően ki kell fizetni, hogy a közalkalmazott elérné a fenti 25, 30 vagy 40 évi jogviszonyt.

Ha a közalkalmazott jogviszonya felmentéssel nyugdíjazására hivatkozással szűnik meg (a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül), a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni számára. Így például ha a felmentésre már januárban sor kerül, de a 25, 30 vagy 40 évet csak ugyanezen év novemberében érné el a közalkalmazott, a jubileumi jutalom jár. Lényeges, hogy csak akkor jár a jubileumi jutalom, ha felmentéssel szűnik meg a jogviszony, így például a közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén nem kell kifizetni.

Hasonló az ún. kedvezményes jubileumi jutalom is. Ennek lényege, hogy a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a közalkalmazott részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni, feltéve, hogy a közalkalmazott legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ez két esetben jár:

1. Ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül (kivéve, ha a jogviszony a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz való áthelyezéssel vagy rendkívüli felmentéssel szűnik meg). Egyebekben lényegtelen, milyen módon szűnik meg a jogviszony, a jubileumi jutalom felmentés, közös megegyezés stb. esetén is jár.

2. Ha a közalkalmazott felmentésére amiatt kerül sor, mert a nők negyven éves jogosultsági idővel való nyugdíjazásához felmentését kérelmezi.

A jubileumi jutalom alanyi jogon jár. Ha a közalkalmazott a jubileumi jutalomra jogosító feltételeknek eleget tesz, a munkáltató külön kérelem nélkül köteles a jubileumi jutalmat kifizetni a jogosultsági idő megszerzésekor, a két kedvezményes esetben pedig az utolsó munkában töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor.

A jubileumi jutalom szempontjából a következő időket kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni:

  1. a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt (ilyennek minősül minden olyan, 1992. július 1-jén már fennállt és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony is, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került, valamint minden ilyen munkáltatónál 1992. július 1-je után létesített és eltöltött jogviszony is),
  2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
  3. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
  4. a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
  5. a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
  6. a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
  7. a Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
  8. az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Ha a jogviszony a Kjt. hatályba lépése előtt áthelyezéssel keletkezett, a korábbi munkaviszony tartamát is figyelembe kell venni; több áthelyezés esetén pedig az áthelyezések szakadatlan láncolatával keletkezett valamennyi korábbi munkaviszony tartamát is.

Azok az időtartamok, amelyek a fentiek alapján nem tekinthetők közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek, a jubileumi jutalom szempontjából sem számítanak jogszerző időnek. Ilyenek például az alábbi időtartamok (annak ellenére, hogy a fizetési fokozat megállapításánál viszont beszámítanak):

  1. a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
  2. az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartama, továbbá
  3. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
  4. a Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.

Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be (ez kizárja a jubileumi jutalom kétszeres kifizetését is).

A kedvezményes jubileumi jutalom esetében lényeges, ki minősül nyugdíjasnak, itt a Munka törvénykönyvét kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki

  1. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
  2. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
  3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
  4. egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
  5. öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
  6. növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  7. rokkantsági ellátásban részesül.

A jubileumi jutalmat a közalkalmazott örökösének is ki kell fizetni, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.

A szociális törvény alapján a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, illetve szolgáltató legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az előmeneteli és illetményrendszert illetően. A jubileumi jutalomról a Kjt. 78. §-a rendelkezik, így azt a költségvetési támogatásban részesülő munkáltató is köteles alkalmazni.

A Szoctv. arról nem rendelkezik, mit kell figyelembe venni jogszerző időként. Megítélésünk szerint abba be kell számítani a fentiekben részletezett jogviszonyokat (így a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt stb.), valamint a fennálló munkaviszony tartamát is.

A 25, 30 és 40 éves jubileumi jutalom azon a napon jár, amelyen az egyházi vagy egyéb nem állami fenntartású szociális intézmény, illetve szolgáltató dolgozója figyelembe vehető jogviszonyainak tartama eléri a 25, 30 vagy 40 évet.

Megítélésünk szerint megfelelően alkalmazni kell azon szabályt is, hogy – amennyiben a munkavállaló nyugdíjasnak minősül – a munkaviszony munkáltató általi felmondással való megszüntetése esetén a megszűnés évében esedékes jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni

A kedvezményes jubileumi jutalom viszont szűkebb esetkörben jár. Az Mt. hatálya alatt ugyanis nincs olyan szabály, amely alapján a nők negyven éves nyugdíjjogosultságára tekintettel a munkaviszonyt kötelezően meg kellene szüntetni a munkavállaló kérelmére, a Kjt. e szabálya nem alkalmazható.

Járhat viszont a kedvezményes jubileumi jutalom annak, aki nyugdíjasnak minősül az Mt. alapján (ld. fentebb). Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy nyugellátásra a dolgozó mindaddig nem jogosult, amíg biztosítással járó jogviszonya (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony stb.) fennáll. Nem minősül nyugdíjasnak a 40 év jogosultsági időt megszerzett nő sem, míg munkaviszonya fennáll és nyugdíját nem állapították meg.

A Szoctv. idézett rendelkezésének célja, hogy a nem állami fenntartású intézményekben foglalkoztatottak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a közalkalmazottak. A törvény előírja, hogy az illetményrendszerre vonatkozóan (így a jubileumi jutalomra vonatkozóan is) legalább olyan feltételeket kell biztosítani, mint a Kjt. 55-80. §-ban foglaltak. A Kjt.-ben meghatározottak tehát csak a minimumot jelentik, azoktól a munkavállaló javára el lehet térni. A jubileumi jutalomhoz kapcsolódó, a Kjt.-hez hasonló vagy kedvezőbb szabályokat célszerű az egyes munkáltatóknál kollektív szerződésben meghatározni.

(2015. április 26.; Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök)

Címkék: Kjt.