A szakszervezeti tagdíj munkáltató általi levonásának szabályait egyrészt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), másrészt a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény tartalmazza.

Az Mt. 272. § (9) bek.-e szerint a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. E rendelkezés valódi jelentősége abban áll, hogy a munkáltató köteles levonni a tagdíjat a munkabérből, és a levont tagdíjat kifizetni, átutalni a szakszervezetnek.

Az Mt. 161. § (1) bek.-e szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Az erre vonatkozó külön jogszabály alapján vonható le a munkabérből az érdekképviseleti tagdíj.

Az 1991. évi XXIX. törvény 1. §-a értelmében a munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti (vagy egyéb érdek-képviseleti) tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a kérelemben meghatározott összeget köteles a munkavállaló által megjelölt szakszervezet (vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet) javára átutalni.

A munkáltató a törvény alapján nem mérlegelheti, eleget tesz-e a kérelemnek, köteles azt teljesíteni. A megbízás kizárólag írásos alakban tehető meg érvényesen, annak módosítása, megerősítése, visszavonása szintén csak írásban érvényes. Nem látjuk akadályát annak, hogy a kérelem a szakszervezeti belépési nyilatkozattal azonos dokumentumban szerepeljen, de célszerűbb e két nyilatkozatot különválasztani.

Lényeges, hogy a munkáltató kizárólag a munkavállaló kifejezett, írásbeli kérelmére köteles a tagdíjat levonni. Egy vonatkozó bírósági határozat (BH 2002. 328) szerint a szakszervezet a munkáltatóval kötött megállapodás alapján nem tarthat igényt a tagdíj levonására, mivel arra csak az érintett munkavállaló megbízásából kerülhet sor. (Meg kell jegyezni, hogy a BH azon megállapítása, miszerint a megbízás akkor jön létre, ha a munkáltató annak teljesítését vállalja, nem tekinthető irányadónak, mivel a hatályos törvény ezt a feltételt már nem tartalmazza.).

Az EBH2007. 1724. ítéletben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a munkáltató a szakszervezeti tagdíjat abban az esetben is köteles levonni és átutalni, ha a tagdíj összegét nem számszerűen, hanem egyéb, egyértelmű módon határozta meg írásbeli nyilatkozatában a munkavállaló. A tagdíj többféleképpen határozható meg (egy vagy több, illetve emelkedő összegben, esetleg kulcs, vagy más tényező szerint), ehhez képest a kérelemben meghatározott összegen nemcsak számszerűen, hanem egyéb módon egyértelműen meghatározott tagdíjat is érteni kell, mindegyik levonása teljesítésére köteles a munkáltató.

A 2. § (1) bek.-e a) pontja alapján a megbízás megszűnéséig a munkáltató köteles a tagdíjat a munkavállaló munkabéréből a bérfizetés esedékességekor levonni, és az érdekképviseletnek rendelkezése alapján kifizetni vagy a megjelölt fizetési számlára átutalni. Megítélésünk szerint a szakszervezet fizetési számláját érintő változásokat a munkáltató a szakszervezet rendelkezése alapján is köteles figyelembe venni, és az átutalást annak megfelelően teljesíteni (adott esetben például a számlaszám változásáról nem kell minden egyes munkavállalónak külön nyilatkoznia). A kérelemben megjelölt tagdíj mértékének változását azonban csak a munkavállaló kérelmére köteles a munkáltató figyelembe venni.

A 2. § (1) bek.-e b) pontja alapján a munkáltató köteles továbbá évenként egy alkalommal – az érdekképviselet kérésére – a kérelmező munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket az eltelt időszakra vonatkozóan összeállítani és az érdekképviselet rendelkezésére bocsátani.

A fenti feladatok ellátásáért a törvény 2. § (2) bek.-e szerint a munkáltatót nem illeti meg díjazás.

A törvény 3. §-a sorolja fel a megbízás megszűnésének eseteit. A megbízás megszűnik, ha

• a munkaviszony megszűnik,
• a munkavállaló a megbízó nyilatkozatát írásban, indokolási kötelezettség nélkül visszavonja,
• a nyilatkozatban megjelölt érdekképviselet megszűnik.

E feltételek bekövetkezéséig a munkáltató a levonási kötelezettségének köteles eleget tenni.

Amennyiben a munkavállaló tagsági viszonya megszűnik, a kérelem visszavonásáról a munkavállalónak kell gondoskodnia, a munkáltató a szakszervezet esetleges jelzésére sem szüntetheti meg a tagdíj levonását.

A törvény 4. §-a alapján, ha a munkavállaló a megbízást tartalmazó vagy az azt visszavonó nyilatkozatát a bérszámfejtést megelőző 5 napon belül juttatja el a munkáltatóhoz, a munkáltató azt csak a következő bérszámfejtésnél köteles figyelembe venni.

A törvény 5. §-a szerint a megbízásnak, illetve visszavonásnak a teljesítéséért a munkáltató a polgári jog szabályai szerint felel.

A munkabér fogalmát a törvény nem határozza meg, munkabérnek a munkaviszony alapján a munkavégzés ellenértékeként kapott rendszeresen juttatott juttatások tekinthetők.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) alkalmazásában bérnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem mellett többek közt az adóköteles társadalombiztosítási ellátás és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás is. Az adójogi fogalomból azonban nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tagdíjlevonási kötelezettség, illetve szakszervezeti jogosultság ezen ellátások vonatkozásában is fennállna. A munkáltató csak a munkabérnek minősülő juttatásokból való tagdíjlevonásra kötelezhető ellenérték nélkül, a társadalombiztosítási alapú ellátások, és egyéb, állam által nyújtott családtámogatások összegének folyósítása, átutalása során nem köteles a tagdíjat levonni.

Az Szja. tv. 47. § (2) bek. b) pontjának ba) alpontja értelmében a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy – ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik közre – a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíj az adóalapot csökkenti.

A tagdíjlevonás és -átutalás részletszabályait célszerű a szakszervezet és a munkáltató közti megállapodásban rendezni.

Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök