Szociális dolgozók munkaviszonyban?

Legutóbb a szociális ágazatra vonatkozó pótlékok kapcsán merült a kérdés, mi illeti meg a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján dolgozókat (civil szervezeteknél, egyházi fenntartóknál stb.), járnak-e nekik is ugyanazok a pótlékok, mint a közalkalmazottaknak.

Az ágazat dolgozóinak zöme közalkalmazott. Rájuk elsősorban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt (Kjt.) és a Kjt. végrehajtási rendeletét, a 257/2000. Korm. rendeletet kell alkalmazni. Sok kérdésben viszont az Mt. is vonatkozik rájuk, mivel ez a Kjt. háttérjogszabálya (pl. a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, a munkabér védelme, kártérítési felelősség, fegyelmi felelősség).

Sokan dolgoznak ugyanakkor munkaviszonyban, egyházi vagy más, nem állami fenntartású szociális intézménynél. Rájuk elsősorban a Munka törvénykönyve vonatkozik. Van azonban egy nagyon lényeges szabály a szociális törvényben, amely így szól:

Szoc. tv. 94/L. § (4) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

Hasonló szabályt tartalmaz a Gyvt. is:

"Gyvt. 145. § (3) bek. A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat - a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket kivéve -

a) a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket, (…)

köteles biztosítani."

Ez azt jelenti, hogy annál a munkáltatónál, amelyik költségvetési normatívát kap, a Kjt. és a Kjt. végrehajtási rendeletének jelentős részét, a munkaidőre, pihenőidőre, valamint az előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó szabályokat szintén alkalmazni kell.

Néhány fontosabb eltérés a többi munkavállalóhoz képest:

  • legalább a Kjt. szerinti szabadság jár, amely szerint az alapszabadság a fizetési osztálytól függően 20 vagy 21 munkanap, a pótszabadság alapja pedig a fizetési fokozat,
  • a munkavállalót a Kjt. szerint be kell sorolni, alapbérét pedig legalább a közalkalmazotti bértábla szerint kell megállapítani,
  • a munkavállalót megilletik a Kjt.-ben szabályozott pótlékok, például idegennyelv-tudási pótlék, valamint a 257/2000. Korm.r.-ben megállapított pótlékok is (így a munkahelyi pótlék, ágazati pótlék, kiegészítő pótlék stb.),
  • a munkavállalónak is jár jubileumi jutalom stb.

Nagyon jó példa a szociális ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék: a pótlék szabályait a Kjt. végrehajtási rendeletében találjuk, mégis fenntartótól függetlenül jár, közalkalmazottaknak és munkaviszonyban álló szociális dolgozóknak egyaránt.

Lényeges, hogy a szociális törvény csak minimumként írja elő a Kjt. alkalmazását, úgy fogalmaz, legalább a Kjt.-ben és a Kjt.vhr.-ben meghatározott feltételeket kell biztosítani. Semmi akadálya annak, hogy akár a munkaszerződésben, akár kollektív szerződésben kedvezőbb feltételekben állapodjanak meg, illetve a munkáltató egyoldalúan is biztosíthat ilyeneket.

SzMDSz

Címkék: Kjt.