Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.

Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!

Első bejegyzésünkből megtudhatod, mi számít munkaidőnek.

A „Nem túlórázol? Biztos vagy benne?” című írásunk már az elmúlt két napban is több kérdést generált. Most ezek közül válaszolunk kettőre. 

Nyolc órával több vagy kevesebb, maradhat?

Az elsőt egy konkrét példán szemléltetjük: 

Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?

Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.

A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.