A besorolás szabályai

Heti témánk: a munka díjazása, azon belül is a besorolás szabályai. Mivel magában is terjedelmes és tömény szabályokról van szó, ezúttal a szokásosnál többet idézzük a jogszabályt, és kevesebb a hozzáfűzött magyarázat. A besorolás alapjaival foglalkoztunk már részletesen, a fizetési osztály és a fizetési fokozat kapcsán, érdemes visszaolvasni!

Fizetési osztály

A közalkalmazottnak jogviszonya alapján illetmény jár. A besorolás alapjául szolgáló fizetési osztályt és fizetési fokozatot, valamint az illetményt a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell.

A közalkalmazott besorolásának alapja a munkakör ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság – ami nem feltétlenül egyezik meg a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettségével. Hogy az egyes munkakörökhöz melyik fizetési osztály tartozik, azt – legalábbis a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban – a 257/2000. Korm. r. 2. sz. melléklete tartalmazza.

A munkakörök tíz fizetési osztályba tagozódnak: 

"Kjt. 61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak: 

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a „B” fizetési osztályba
ba)
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
c) a „C” fizetési osztályba
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb)
cc) a középfokú végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) az érettségi végzettséghez kötött munkakör;
d) a „D” fizetési osztályba
da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
e) az „E” fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör,
eb) az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
f) az „F” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;
g) a „G” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;
h) a „H” fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
az „I” fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
j) a „J” fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím."

Az iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Ennek során a részszakképesítés és a szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is.

Végrehajtási rendelet rendelkezhet az indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.  

Fizetési fokozat

A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizenhét fizetési fokozatot tartalmaznak. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. 

A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására az alábbi szabályok érvényesülnek:

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

  • a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
  • a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
  • a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
  • a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
  • a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
  • a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
  • a Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
  • az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
  • az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

töltött időt.

Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.

A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál ezen túlmenően figyelembe kell venni

  • a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
  • az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
  • a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.

Ha azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

A várakozási idő

A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. 

A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni, így a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartamát. Ettől eltérően beszámít viszont a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.

A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

Az illetmény

A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. Garantált illetményként legalább a kötelező legkisebb munkabérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg jár.

Illetménynövekedés

Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Az illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett egy további szakképesítés esetén legalább 7%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

Munkáltatói döntésen alapuló illetmény

A garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. Ettől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni.

A szociális ágazat speciális szabályai

A közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit a 257/2000. Korm.r. 2. számú melléklete tartalmazza. 

Ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást, akkor az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzetséggel, amelyet a Kjt. 61. § (1) bek.-e a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír.

A munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek kell elismerni az alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítványt.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében, mini bölcsődében dolgozó pedagógus munkakörben dolgozó személyek munkaköreinek megnevezését a 257/2000. Korm.r. 2/a. számú melléklete tartalmazza.

A kormányrendelet a felmentés lehetőségéről az alábbiak szerint rendelkezik:

  • gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,
  • javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,
  • bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,
  • gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre

meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

Az illetménynövekedésre jogosító szak-, illetve szakmai képesítéseket a kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Itt három esetet emelünk ki, amikor a dolgozót illetménynövekedés illeti meg:

  • a bentlakásos szociális intézményben ápoló, gondozó munkakörben, amennyiben felsőfokú szociális szakképzettséggel vagy vezetői, szervezői végzettséggel vagy egészségügyi felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik,
  • az alapellátásban szociális gondozó, ápoló, gondozó munkakörben, amennyiben az 1/2000. SZCSM.r. 3. sz mellékletének végén a kiegészítő szabályok között megjelenített egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, továbbá
  • bármely munkakörben, amennyiben a munkáltató kötelezte a közalkalmazottat a további képesítés megszerzésére, és az nem biztosít magasabb fizetési osztályba sorolást; vagy a további szakképesítés hasznosítását a munkáltató foglalkozási feltételként a közalkalmazott kinevezésében (kinevezés-módosításában, átsorolásában) előírja.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és a javítóintézetben pedagógus munkakörben foglalkoztatottat illetménynövekedés illeti meg, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett

  • a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen szakképzettséggel, vagy számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, pszichológus vagy a b) pontban felsorolt további
  • pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógus, szociálpedagógiai, nevelőtanári, szociális munkás, általános szociális munkás vagy
  • óvodapedagógusi, tanítói, tanári, pszichopedagógus vagy
  • a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett tanítói, tanári

szakképzettséggel rendelkezik.

 

 Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete - Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete