Díjazás munkavégzés hiányában

Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, tudja, hogy az előírt időben köteles rendelkezésre állni és munkát végezni, amiért cserébe a munkáltató köteles munkabért (illetményt) fizetni. Számos eset előfordulhat azonban, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Nézzük meg, jogosult-e ilyenkor is munkabérre vagy sem.

Állásidő

A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztassa, ami egyfelől azt jelenti, hogy szabályosan kell foglalkoztatnia, másfelől köteles munkával ellátni a dolgozót.

Állásidőnek nevezzük, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Ilyen esetben a munkavállalót alapbér (illetmény) illeti meg.

A munkavállalót a díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Ha a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tesz eleget, a kiesett munkaidőre nem jár díjazás. Az elháríthatatlan külső ok csak olyan esemény, körülmény lehet, amire a munkáltatónak semmilyen ráhatása nincs, mint például egy természeti katasztrófa. Nem lehet ilyen, ha azért áll a munka, mert a beszállító késik az áruval, vagy ha a munkáltató munkaszervezése okozza a munkából való kiesést. Szerveződési körünkben a leggyakrabban előforduló eset, amikor a munkáltató „négy napon belül” módosítja a munkaidő-beosztást, elcseréli a műszakokat: ez egyrészt túlmunkát keletkeztet az eredeti munkaidő-beosztástól eltérően végzett munka esetén, másrészt állásidőt az eredeti munkaidő-beosztás szerinti időben.

Díjazás megállapodás alapján

Nem ritka, hogy a dolgozó a munkáltatóval való megállapodása, a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Mindenkinek akadhat olyan elfoglaltsága, ami miatt „el kell kéretőznie” a munkaidő lejárta előtt, vagy szabadságot kellene kérnie, bár az éves szabadsága már elfogyott. Hasonló megállapodás tárgya lehet, amikor a dolgozó a munkáltató által nem támogatott képzésre jár, amihez szabadidőt kellene igényelnie.

Nagyon lényeges, hogy a munkáltató minden további nélkül engedélyezheti a munkából való távolmaradást, de egyáltalán nem magától értetődő, hogy ez díjazott távollétnek minősül. Díjazás ugyanis a kiesett munkaidőre a munkáltató és a dolgozó megállapodása szerint jár. Vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy megállapodtak, és azt is, milyen mértékű díjazásról állapodtak meg.

Távolléti díj

Számos esetet sorol fel a törvény, amikor is a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, a jogszabály alapján mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Az esetek zömében a kiesett időre távolléti díj jár.

Távolléti díj illeti meg a dolgozót a munkavégzés alóli mentesülés alábbi eseteiben és időtartamokra:

  • a szabadság tartamára,
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  • a szoptató anyát a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  • hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  • ha a munkáltató a munkavállalót az általa elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesíti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
  • a bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,
  • óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő; ettől eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár, illetve nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül;
  • ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

A felsoroltakon kívül távolléti díj jár például a munkáltató felmondása, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára, az üzemi/közalkalmazotti tanács választása esetén a választási bizottság tagjának tevékenysége ellátásának idejére, az ütemi/közalkalmazotti tanács elnökének, tagjának a munkaidő-kedvezmény idejére, valamint a szakszervezet tisztségviselőjének, tagjának a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény, illetve a munkáltatóval való konzultáció tartamára.

Betegszabadság

A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

Tarts velünk a jövő héten is, amikor összefoglaljuk, miként is kell a távolléti díjat kiszámítani.  Addig is az SzMDSz és az SZTDSZ Facebook oldalán kövesd #napitippjeinket. Ha nem tudod, törvényesen jár-e el a munkáltatód, akár a munkaidő beosztása, akár a díjazás során, megkapsz-e minden jogos járandóságot, helyi tisztségviselőinkhez fordulhatsz. Ha a szociális intézményben, ahol dolgozol, nincs SZTDSZ alapszervezet vagy SzMDSz csoport, itt az idő, hogy csatlakozzatok! A csatlakozás érdekében keressetek minket Facebook oldalainkon üzenetben, vagy e-mailben az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen.

Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete - Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete

 

Címkék: bér, illetmény