Július 29-én megjelent és ma, augusztus 1-jén hatályba is lépett a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet.

Az alábbiakban megpróbáljuk értelmezni a főbb rendelkezéseket.

Kötelező-e az oltás minden szociális és gyermekvédelmi dolgozónak?

Nem. Az intézkedés elsősorban az egészségügyi dolgozókat érinti, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók esetében az oltás fő szabályként továbbra sem kötelező.

Kötelező-e az oltás a nappali ellátásban?

Nem. Biztosan nem terjed ki a rendelet a nappali ellátásban dolgozó kollégákra, mint pl. házi segítségnyújtás, családsegítés, bölcsőde stb.

Kötelező-e az oltás a bentlakásos intézményekben?

Általában nem. De azt már sokkal nehezebb megállapítani, hogy a bentlakásos intézmények közül konkrétan melyek érintettek, a jogszabály ugyanis nem általában bentlakásos intézményekről, hanem egészségügyi szolgáltatókról rendelkezik.

Hogy lehet egyáltalán egy szociális intézmény egészségügyi szolgáltató?

Egészségügyi szolgáltató a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. A kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet 2. számú melléklete szerinti ellátási formák alapján határozza meg, mely egészségügyi szolgáltatókra vonatkozik a rendelet. Gyakorlatilag valamennyi ellátási formára kiterjed, így a bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátásra is. Hogy egy adott szociális vagy gyermekvédelmi intézmény érintett-e, az alapján lehet tehát eldönteni, hogy van-e működési engedélye a 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet 2. számú melléklete szerinti egészségügyi ellátásra.

Minden bentlakásos intézménynek van egészségügyi ellátásra engedélye?

Nem. Attól, hogy az intézmény ellát bizonyos egészségügyi szolgáltatást, nem feltétlenül rendelkezik egészségügyi ellátásra működési engedéllyel. Nem kell ugyanis külön működési engedélyt kiadni a bentlakásos szociális intézményeknek a külön jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra. Ide tartozik az igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosítás, az orvosi ellátás meghatározott óraszámban, szükség szerinti alapápolás az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével (ennek körében különösen a személyi higiéné biztosítása, a gyógyszerezés, az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtás), szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutás, kórházi kezeléséhez való hozzájutás, a rendeletben meghatározott gyógyszerellátás, gyógyászati segédeszközök biztosítása. Kizárólag az ezen felüli egészségügyi szolgáltatás esetén kell működési engedély.

Ha van egészségügyi engedélye az intézménynek, kötelező-e az oltás az ápolóknak?

Igen. Ha az intézménynek van engedélye és így egészségügyi szolgáltatónak minősül, ott a kormányrendelet alapján egészségügyi tevékenységet kizárólag olyan egészségügyi dolgozó, illetve közreműködő végezhet szeptember 1-től, aki az oltást vagy annak első dózisát megkapta, vagy aki az oltási kötelezettség alól orvosi szakvélemény alapján mentesül.

Ha van egészségügyi engedélye az intézménynek, kötelező-e az oltás a gondozóknak, takarítóknak, irodai dolgozóknak stb.?

Nem tudjuk. A kormányrendelet azokra is kiterjed, akik az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén végeznek az Eütev. 4. § b) pontjában meghatározott tevékenységet. Ez meglehetősen zavaros, mivel az Eütev. 4. § b) pontja nem elsősorban valamely tevékenységet rögzít, hanem az egészségügyben dolgozó fogalmát határozza meg. Egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy. Az ilyen tevékenységnek az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén történő végzésére irányuló jogviszony is csak olyan személlyel létesíthető, illetve tartható fenn, aki az oltást megkapta. Ebbe gyakorlatilag az intézmény valamennyi dolgozója beletartozhat.

Ez egybecsengene azzal, amit a kormányzati tájékoztató oldalon közölt MTI-hír szerint Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője elmondott, miszerint „az oltás kötelező mind az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóinak, mind a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak is.”

Frissítés 2021. augusztus 9-én:

A SzocOkos oldalon ma megjelent, a bentlakásos szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, illetve fenntartóinak címzett EMMI-tájékoztató szerint a kormányrendelet szerint előírt oltási kötelezettség kizárólag az egészségügyi szolgáltatás keretében feladatot ellátó munkatársakra vonatkozik, és nem terjed ki az adott telephelyen a szociális vagy a gyermekvédelmi ellátást nyújtó munkatársakra.

Kép forrása: 

https://www.facebook.com/SzocOkos/photos/a.879527942067399/4458015977551893

Abban az intézményben, amelyre a kormányrendelet kiterjed, létesíthető-e jogviszony oltatlan személlyel?

Nem. A veszélyhelyzet ideje alatt a felsorolt ellátási formát nyújtó egészségügyi szolgáltatónál nem hozható létre jogviszony olyan egészségügyi dolgozóval vagy rezidenssel, aki nem vette fel az oltást. A szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosításának ellátására ugyancsak nem létesíthető jogviszony oltatlan személlyel, az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén történő munkavégzésre.

Csak az új dolgozóknak kötelező az oltás?

Nem, a rendelet a már ott dolgozókra is vonatkozik.

Meddig kötelesek oltatni az ott dolgozók?

Azok, akik augusztus 1. előtt nem oltatták be magukat, 2021. szeptember 1-ig kötelesek beadatni az egydózisú védőoltást vagy kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. 

Ki mentesül a kötelezettség alól?

A kötelezettség alól mentesül az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére, a háziorvosának javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségügyi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos adja ki. 

Hogy kell igazolni a védőoltás felvételét?

A munkáltató a foglalkoztatottat felhívhatja a védőoltás felvételének igazolására. A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására öt napon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával:

- uniós digitális Covid-igazolvány,

- védettségi igazolvány, illetve applikáció,

- az oltást igazoló orvos által kiállított SARS-COV-2 elleni védőoltásról szóló igazolás,

- az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a SARS-COV-2 elleni védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz.

Mi a jogkövetkezménye, ha a dolgozó nem oltatja be magát?

Ha a foglalkoztatott a kormányrendelet szerinti határidőig nem veszi fel a védőoltást, a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét igazolja, vagy az orvosi szakvéleményt mutassa be.

Ha a foglalkoztatott a védőoltás felvételét a felhívástól számított 15 napon belül nem igazolta a munkáltató felé és az esetleges mentesítésről sem mutatott be orvosi szakvéleményt, a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

A foglalkoztatottat felmentési idő vagy felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

Köteles-e oltatni az, aki keresőképtelenség, szabadság, fizetés nélküli szabadság stb. miatt mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól? 

Igen. Az a foglalkoztatott, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követő harminc napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni. 

Mettől meddig marad hatályban a rendelet?

A rendelet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba. 2021. augusztus 15-én az a rendelkezés lép hatályba, amely a rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja. A rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

 SZTDSZ - SzMDSz