Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze, a ma hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

I. Bérpótlék a Munka törvénykönyve alapján

Fontos: a Munka törvénykönyve bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére/illetménye. A bérpótlék számítási alapját úgy kapjuk meg, hogy a havi alapbér/illetmény összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,  míg rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével osztjuk.

1. Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék abban az esetben jár, ha a munkavállaló (közalkalmazott) a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag amiatt kötelezhető, mert

• több műszakos tevékenység keretében,
• készenléti jellegű munkakörben, illetve
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatják. Ha rendkívüli munkaidőben történik vasárnap a munkavégzés, vasárnapi pótlék két esetben jár:

• ha rendes munkaidőben is jogosult lenne a munkavállaló a pótlékra, azaz a fenti három eset tevékenység valamelyikében végez munkát, továbbá,
• ha vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

Ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli (ld. bentlakásos otthonok), nem jár vasárnapi pótlék.

2. Munkaszüneti napi pótlék

A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Száz százalék bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.

3. Műszakpótlék

Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

4. Éjszakai pótlék

A munkavállalónak (közalkalmazottnak) – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. Éjszakai munka alatt a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzést kell érteni.

5. A rendkívüli munkaidő (túlóra) díjazása

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén ötven százalék bérpótlék jár. A pótlék helyett szabadidő akkor jár, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) így rendelkezik, vagy a felek így állapodnak meg. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

Lényeges különbség, hogy a „sima” túlóra esetében a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el a pótlék helyett a túlóra „lecsúsztatását”. Mivel ilyet jogszabály nem ír elő, erről csak az intézménynél megkötött kollektív szerződés rendelkezhet, vagy a feleknek (dolgozó és munkáltató) kifejezetten meg kell állapodniuk. Ha viszont heti pihenőnapra, pihenőidőre rendelt el túlórát a munkáltató, intézkedhet úgy egyoldalúan is, hogy a száz százalék pótlék helyett ötven százalék pótlékot fizet és egyben másik pihenőnapot vagy heti pihenőidőt is biztosít.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.

A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

A túlmunka díjazása a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. 

6. Készenléti és ügyeleti pótlék

Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a fent részletezett általános szabályok szerint jár.

Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár.

7. Alapbérbe foglalt pótlék, pótlékátalány

Munkaviszony keretében a felek köthetnek olyan megállapodást, miszerint az alapbér magában foglalja a vasárnapi, a munkaszüneti napi pótlékot, a műszakpótlékot, illetve az éjszakai pótlékot.

A munkaszerződésben a bérpótlék helyett, továbbá készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány is megállapítható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e szabály alkalmazását a Kjt. kizárja, közalkalmazottak esetében tehát sem a pótlékot magában foglaló illetmény, sem pótlékátalány nem állapítható meg!

II. Illetménypótlék a Kjt. alapján

A Kjt.-ben meghatározott feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. A pótlékalap összege jelenleg 20.000 Ft.

1. Vezetői pótlék

A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. A pótlék mértékét végrehajtási rendelet állapítja meg.

A 257/2000. Korm.r. (Kjtvhr.) 4. sz. melléklete alapján a magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka az alábbiak szerint alakul:

1. A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmény intézményvezetője: 

• bentlakásos szociális intézmény intézményvezetője (ide nem értve a lakóotthon intézményvezetőjét) - 250%,
• szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője - 250%,
• szociális és gyermekjóléti alapellátást együttesen végző intézmény vezetője - 250%,
• szociális vagy gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény intézményvezetője -200%,
• lakóotthon intézményvezetője - 200%.

2. A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjének helyettese - 100%.

3. Az országos feladatot ellátó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője - 250%.

4. Az országos feladatot ellátó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjének helyettese - 150%.

A vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka:

1. Az országos feladatot ellátó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményben vezető beosztásban foglalkoztatott közalkalmazott - 150%,
2. A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményben vezető beosztásban foglalkoztatott közalkalmazott - 100%.

2. Címpótlék

A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

3. Illetménypótlék egészségkárosító munka címén

A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg. A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

4. Idegennyelv-tudási pótlék

Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.

III. Illetménypótlék a Kjtvhr. alapján

Végrehajtási rendelet a Kjt,.ben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.

A szociális és gyermekvédelmi ágazatra irányadó 257/2000. Korm.r. az alábbi illetménypótlékokat rögzíti:

1. Munkahelyi pótlék

• Az időseket, a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket, a fogyatékos személyeket, a hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményekben foglalkoztatott orvos, ápoló, vezető ápoló, gondozó, szakápoló, vezető szakápoló;
• a hajléktalan személyek nappali melegedőjében foglalkoztatott szociális munkatárs;
• a bentlakásos szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazott;
• a bentlakásos szociális intézményekben
  • a diétás nővér, a dietetikus, a mozgásterapeuta, a gyógytornász, a foglalkoztatás szervező, a szabadidő-szervező, a szociális munkatárs, a terápiás munkatárs, a fejlesztő pedagógus, és lakóotthon esetében a segítő munkakörökben foglalkoztatott személyek,
  • az ellátottak gondozását közvetlenül végző gépkocsivezető és szociális ügyintéző;

• támogatott lakhatás szolgáltatásban az esetfelelős

részére munkahelyi pótlék jár, amelynek mértéke a pótlékalap 120%-a.

2. Módszertani pótlék

Az alaptevékenységen túl ellátott feladatok elvégzéséért a pótlékalap 200%-ával megegyező módszertani pótlék illeti meg a külön jogszabály szerint kijelölt módszertani feladatokat ellátó

• szociális intézmény intézményvezetőjét, illetve konzorcium esetén a gesztor intézmény és a konzorciumi tag intézmény intézményvezetőjét,
• gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjét, valamint módszertani feladatokat ellátó osztályvezetőjét.

3. Speciális otthoni pótlék

A pótlékalap legalább 250%-ával megegyező mértékű speciális otthoni pótlék illeti meg

• a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, valamint a javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, szakoktatót, orvost, ápolónőt, továbbá
• a javítóintézetben foglalkoztatott utógondozót.

4. Gyógypedagógiai pótlék

A bölcsődében, mini bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg. A pótlék mértéke

• egy sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a,
• két sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 150%-a,
• három sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 200%-a.

5. Gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék

A gyermekvédelmi szakellátási intézményben a Kjtvhr. 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható. A pótlékot a fenntartó engedélyezi, a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap 100%-át.

Pedagógus munkakörök a hatályos rendelkezések alapján: nevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, otthonvezető javítóintézetben, gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója, örökbefogadási tanácsadó.

6. Különleges otthoni pótlék

A különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, gyermekotthon különleges csoportjában foglalkoztatott nevelőt, kisgyermeknevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust különleges otthoni pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 125%-a.

7. Gyermekvédelmi pótlék

A többcélú gyermekvédelmi intézményben köznevelési feladatot ellátó intézményegységben dolgozó pedagógust gyermekvédelmi pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a.

8. Gyermekvédelmi gyámi pótlék

A területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott gyermekvédelmi gyámot gyermekvédelmi gyámi pótlék illeti meg, amelynek mértéke legalább a pótlékalap 185%-a.

A kollektív szerződés az itt (1-8.) felsorolt pótlékok esetében magasabb mértékű pótlékot is megállapíthat. Továbbá, a kollektív szerződés a fenti eseteken túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25-100%-a közötti mértékben.

A felsorolt, Kjtvhr. szerinti pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

9. Helyettesítési pótlék

Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az egy órára eső illetmény 30%-a.

10. Szociális ágazati összevont pótlék

A közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét a Kjtvhr. 5. számú melléklete tartalmazza.  Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat. 

11. Bölcsődei pótlék

A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a Kjtvhr. 6. számú melléklete tartalmazza; a bölcsődei dajkát a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a Kjtvhr. 6/a. számú melléklete tartalmazza.

12. Egészségügyi kiegészítő pótlék

Egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg

• a szociális intézményben a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló),
• a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló),
• a javítóintézetben a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, ápoló), és
• az otthoni szakápolásra vagy szakápolásra egészségügyi engedéllyel rendelkező bentlakásos szociális intézményben, valamint a szakápolási központban ápolói, szakápolói munkakörben, magyar egészségügyi szakdolgozói kamarai tagság mellett foglalkoztatott

közalkalmazottat.

Az egészségügyi kiegészítő pótlék - a foglalkoztatott fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján meghatározott - összegét a Kjtvhr. 7. számú melléklete tartalmazza.

IV. Bérpótlék a Szoctv. és a Gyvt. alapján

A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Végezetül fontos tudni, hogy a kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat. Azonban ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

dr. Schnider Marianna SZTDSZ – SzMDSz alelnök, munkajogi szakjogász

*A félreértések elkerülése érdekében felhívjuk a figyelmet arra, hogy írásainkban nem érintjük a szerveződési körünkön kívül eső ágazatokra (pl. közlekedés, oktatás, egészségügy), illetve jogviszonyokra vonatkozó speciális szabályokat.