A koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről

2021. október 28-án jelentek meg és november 1-jén hatályba léptek a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló alábbi kormányrendeletek: 

  • 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről,
  • 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.

Az 599/2021. Korm.r. vonatkozik

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, intézményben, valamint
  • a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatott személyekre.

Minden egyéb más munkáltatónál (pl. egyházi és civil fenntartású intézmények) foglalkoztatottakra az 598/2021. Korm.r. vonatkozik. Értelmezésünk szerint e rendeletet kell alkalmazni az önkormányzati fenntartású, nem bentlakásos szociális szolgáltatókra, intézményekre is. 

Az alábbiakban a két kormányrendelet főbb rendelkezéseit külön-külön mutatjuk be.

599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről

 

Kire vonatkozik a rendelet?

A rendelet hatálya az alábbiakra terjed ki:

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti köznevelési intézménynél,
  • a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképző intézménynél,
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménynél,
  • a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény szerinti kulturális intézménynél,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó szervnél,
  • a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szerinti honvédelmi szervezetnél - ideértve a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozó, nem honvédelmi szervezetnél foglalkoztatottakat is -,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, intézményben,
  • a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél,
  • a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó szervnél,
  • a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV szj.tv.) hatálya alá tartozó szervnél

foglalkoztatott személy. 

A rendelet nem tisztázza, milyen jogviszonyban foglalkoztatott személyekről van szó, kiterjed-e például az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló személyre is. Mindenesetre a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmények közalkalmazottai biztosan érintettek. 

Az állami fenntartású bentlakásos szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmények (ld. fent) dolgozóira kivétel nélkül alkalmazni kell a rendeletet. Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében viszont csak akkor, ha a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, illetve a fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester dönt a rendeletben foglaltak alkalmazásának elrendeléséről. 

Miről szól a rendelet?

Az a foglalkoztatott, aki e rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást (a továbbiakban: védőoltás), az állampolgárok egészségének és életének megóvása és a közfeladatok akadálytalan ellátása érdekében köteles a védőoltást felvenni.  

Meddig köteles a dolgozó a védőoltást felvenni?

Egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát

  • december 15. napjáig kell felvenni, ha a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik,
  • január 31. napjáig felvenni, ha a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen nem találkozik. 

Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. 

Ettől eltérően, ha a polgármester vagy a főpolgármester rendeli el a kötelező oltást, a munkáltató határozza meg a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. 

Ki dönti el, hogy a dolgozó melyik körbe tartozik e kettő közül?

A munkáltató állapítja meg, hogy a foglalkoztatott melyik körbe tartozik, azaz találkozik-e a munkavégzés során rendszeresen ügyfelekkel vagy sem. Erről 2021. november 15. napjáig elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a védőoltás elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeire is.  

Ki mentesül az oltási kötelezettség alól?

A kötelezettség alól mentesül az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.  

Hogyan kell igazolni az oltás felvételét?

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására öt napon belül köteles a munkáltató által meghatározott módon igazolni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával:

  • a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19- oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány,
  • a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet] szerinti - érvényességi idő nélküli - védettségi igazolvány, illetve applikáció,
  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
  • az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
  • az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította. 

Kizárólag a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti oltóanyag vehető figyelembe.  

Mi történik, ha a foglalkoztatott nem oltatja be magát?

Aki a kitűzött határidőig nem oltatja be magát, azt a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét igazolja, vagy a mentesítésről szóló orvosi szakvéleményt mutassa be. Ha eredménytelenül telik el a 15 nap, a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot (a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság) rendel el. 

Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, és a mentesítésről szóló orvosi szakvéleményt  sem mutatott be, a munkáltató - a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően - a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.  

Mi történik, ha a foglalkoztatott beoltatja magát a fizetés nélküli szabadság alatt?

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően - de legfeljebb egy éven belül - felveszi a védőoltást, vagy bemutatja az orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.  

Az is köteles oltatni, aki nem dolgozik, mert pl. táppénzen vagy szülési szabadságon van?

Az, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követő harminc napon belül köteles egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát felvenni.  

Létesíthető-e jogviszony oltatlan személlyel?

2021. november 19-i hatállyal az alábbi szabályokkal egészült ki a kormányrendelet:

2021. december 15. napjától nem hozható létre új foglalkoztatási jogviszony a felsorolt intézménynél, illetve szervnél olyan személlyel, aki a védőoltást (kétdózisú oltóanyag esetén mindkét dózist) nem vette fel.

E kötelezettség alól mentesül az a személy, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt az érintett személy háziorvosa vagy az érintett személyt kezelő szakorvos által kiállított szakvélemény alátámasztja. A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor az érintett személy a Korm. r. 2. § (5) bekezdésében meghatározott módon igazolhatja a védőoltás felvételét. Az intézmény kezelheti a jogviszony létesítésével érintett személy adatait a veszélyhelyzet megszűnéséig.

Kezelheti-e a munkáltató az oltással kapcsolatos adatokat?

A munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak

  • a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint
  • az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára

vonatkozó adatokat. 

A Kormány által az ellenőrzésre kijelölt szerv az adatokat megismerheti. A munkáltató és a Kormány által kijelölt szerv az adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.  

 

598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről

(A kormányrendelet 2021. november 9-től hatályos módosításait dőlt betűkkel jelöltük.) 

Mi a rendelet célja?

A rendelet célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

Kire kell alkalmazni a rendeletet?

A rendeletben foglaltakat arra a foglalkoztatottra kell alkalmazni, aki nem tartozik a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá (a továbbiakban: foglalkoztatott).

A szociális szektorban ilyenek lehetnek a civil vagy egyházi fenntartású intézmények, szolgáltatók dolgozói, valamint az önkormányzati fenntartású, nem bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók dolgozói is. 

2021. november 9-vel a jogszabály az alábbiakkal is kiegészült:

"A védőoltásnak a munkavégzés feltételeként történő elrendelésével kapcsolatos szabályokat a Kormány
a) az igazságszolgáltatásban foglalkoztatottak vonatkozásában a saját szervezetére nézve
aa) a Kúria elnöke,
ab) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
ac) a legfőbb ügyész,
b) az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottak vonatkozásában az Alkotmánybíróság elnökének
kezdeményezése esetén külön rendeletben állapítja meg."

Miről jogosult dönteni a munkáltató?

A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül.

Alapvető különbség tehát az 599/2021. Korm.r.-hez képest, hogy

  • a munkáltató nem köteles az oltást kötelezően előírni, ez csak lehetőség a számára,
  • a döntés meghozatalakor munkabiztonsági kérdéseket kell mérlegelnie – a kötelező oltást az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira figyelemmel rendelheti el.

Mi az oltás felvételének határideje?

A munkáltató az intézkedésében meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.  

Hogyan kell tájékoztatni a döntésről a dolgozókat?

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat az intézkedésről, az oltás felvételének határidejéről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.  

Ki mentesülhet a kötelező oltás alól?

Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.  

Hogyan igazolható a védőoltás felvétele?

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával - a munkáltató által meghatározott módon - igazolhatja:

  • a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19- oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány,
  • a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet] szerinti - érvényességi idő nélküli - védettségi igazolvány, illetve applikáció,
  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
  • az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
  • az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

Kizárólag a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti oltóanyag vehető figyelembe. 

Mi a jogkövetkezménye az oltás elmaradásának?

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Lényeges különbség tehát a másik rendelethez képest, hogy a fizetés nélküli szabadság elrendelése csak lehetőség, de nem kötelező.

A munkáltató - a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően - a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, és a mentesítésről szóló orvosi szakvéleményt sem mutatott be. 

Mi történik, ha a foglalkoztatott beoltatja magát a fizetés nélküli szabadság alatt?

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően - de legfeljebb egy éven belül - felveszi a védőoltást, vagy bemutatja az orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.  

Az is köteles oltatni, aki nem dolgozik, mert pl. táppénzen vagy szülési szabadságon van?

Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

Kezelheti-e a munkáltató az oltással kapcsolatos adatokat?

A munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak

  •  a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint
  • az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára

vonatkozó adatokat.

A munkáltató az adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

 

A helyi alapszervezet, illetve csoport lehetőségei

Az állami fenntartású intézmények esetében a munkáltatónak nincs döntési lehetősége az oltásra való kötelezés kapcsán, a dolgozók oltási kötelezettségét a kormányrendelet írja elő. 

A polgármester kompetenciájába tartozó intézmények esetén a fenntartóval való egyeztetés javasolt.

Az egyéb munkáltatók esetében a helyi alapszervezet vagy csoport a Munka törvénykönyve alapján a munkáltatótól tájékoztatást kérhet, a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölheti, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet. Ezt valamennyi, a dolgozók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésben, így az oltás kapcsán is javasoljuk. Mivel annak eldöntése, hogy a munkáltató kötelezővé teszi-e az oltást, elsősorban munkaegészségügyi kérdés (a kötelező oltást a munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira figyelemmel rendelheti el), a munkavédelmi képviselő bevonása is javasolt. 

Azt meg kell jegyezni, hogy a kormány a munkavállalói érdekképviseletek bevonása nélkül hozta meg döntését. Az országos szakszervezeti szövetségek a megfelelő fórumokon tárgyalást kezdeményeztek, a szabályozás ugyanis nem ágazati kérdés. Így haladéktalanul kezdeményezték az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását is, aminek azonban a kormány azóta sem tesz eleget.

 

A jogi dilemmákat illetően ajánljuk az alábbi összefoglalókat:

 

A TASZ tájékoztatója munkáltatóknak és munkavállalóknak

A Covid védőoltásra kötelezés munkajogi kérdései

Covid-oltás: kérdések a kötelező fizetés nélküli szabadságról

Kötelező védőoltás: milyen jogosítványokat használhat a munkáltató?

A TASZ álláspontja a munkáltató által elrendelhető kötelező védőoltásról és az állami alkalmazottak kötelező védőoltásáról

A védőoltásra kötelezés feltételei a munkajogviszonyban

 

Összeállította: Dr. Schnider Marianna alelnök

(Frissítve: 2021. november 9., november 19.)