Ahogy közeledik az év vége, úgy válik láthatóvá egyre több gond a szabadság kiadása kapcsán: van, akinek nem engedélyezik az év végi szabadságot, másnak a megkérdezése nélkül írják ki, sokaknak pedig még a tavalyi szabadságát sem adták ki.

Bár a szabályok nemigen változnak évek óta, számos félreértéssel találkozunk, a dolgozók részéről is.

Nézzük, mik a legfontosabb szabályok, érthetően.

A szabadságot a munkáltató adja ki. Nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki, ez lényeges különbség. Mit jelent? Nem mi rendelkezünk a szabadság felett, nem akkor vesszük igénybe, amikor jónak látjuk. A munkáltató joga, hogy eldöntse, ki mikor megy szabadságra, de egyben kötelessége és felelőssége is, hogy az éves szabadságot teljes egészében biztosítsa minden egyes dolgozó számára.

Milyen kivételek vannak ez alól?

A dolgozó 7 munkanap szabadság felett rendelkezik, azt a munkáltató a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben. Ha a dolgozó igénybe venné a szabadságnak ezt a részét, legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony első három hónapjában ez a jog nem illeti meg a dolgozót, azaz kérheti a szabadságot, de nem köteles a munkáltató biztosítani neki.

A gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot is a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, az erre vonatkozó igényt ugyancsak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni.

Bár a munkáltató dönt a szabadság időpontjától (kivéve a fentieket), előzetesen meg kell hallgatnia a dolgozót is.

A szabadság kiadásának időpontját a dolgozóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Már csak ezért sem jogszerű, amikor utólag módosítgatják a munkaidő-beosztást úgy, hogy 1-1 napot szabadságra írnak át.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől megállapodással el lehet térni. A 14 napba nemcsak a szabadságnapokat kell beszámítani (azaz nem 14 nap szabadságot kell kiadni egyszerre), hanem a heti pihenőnapokat (heti pihenőidőt), a munkaszüneti napot és a munkaidő-beosztás szerinti szabadnapot is.

A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Azaz a 2024. évre járó szabadságot 2024-ben. Ez alól kivétel az apasági szabadság és a szülői szabadság. (Emlékeztetőül: az apasági szabadság a gyermek születésekor jár az apának és a gyermek születését követő hónap végéig kell kiadni, a szülői szabadság pedig a gyermek hároméves koráig jár és addig vehető igénybe).

Ha a munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.

Ha a szabadságot a dolgozó oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, például mert betegség vagy gyermeknevelés miatt tartósan távol volt a munkahelyéről, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadságot.

Ha az év végén megkezdik a szabadság kiadását, de legfeljebb 5 munkanap átnyúlik január első napjaira (egybefüggő szabadságról beszélünk), azt úgy kell tekinteni, hogy még az esedékesség évében kiadták.

A szabadság időpontját elhalasztani vagy a megkezdett szabadságot megszakítani csak kivételesen lehet. Kizárólag abban az esetben, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja (például lebetegednek a gondozók, gyermekfelügyelők, más telephelyről sem tud a munkáltató helyettest küldeni, és ezért kénytelen behívni a szabadságon levő kollégát). A szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal lehet elhalasztani. A halasztást és a megszakítást is írásban indokolni kell, halasztás esetén pedig a szabadság új időpontját is közölni kell a dolgozóval.

Ha a dolgozónak kára vagy költsége keletkezik a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben, azt a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Az apasági szabadság nem halasztható el, a megkezdett apasági és szülői szabadság pedig nem szakítható meg.

Ha van kollektív szerződés a munkahelyen (amit kizárólag a szakszervezettel köthet a munkáltató), az rendelkezhet arról, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig lehessen kiadni. Kollektív szerződés nélkül erre nincs lehetősége a munkáltatónak.

A dolgozóval az adott naptári évre köthető olyan megállapodás is, amely szerint az életkor alapján járó pótszabadság az esedékesség évét követő év végéig is kiadható. Közalkalmazottak esetében ilyen megállapodás kizárólag írásban köthető, és a fizetési fokozat alapján, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján megállapított pótszabadságot lehet átvinni a következő évre.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

A szabadságot pénzben kifizetni nem lehet. Erre kizárólag a munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor van lehetőség, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Az apasági szabadságot és a szülői szabadságot pénzben megváltani nem lehet.    

Az ilyen cikkek után sorra kapjuk az üzeneteket: „Nem így van, mindenki akkor megy szabadságra, amikor akar!” Igen, vannak olyan munkahelyek, ahol megengedőbb a gyakorlat, mi pedig a fő szabályokat írjuk le. Ami a minimum lenne minden egyes munkahelyen. A másikfajta komment: „Ez csak álom!” Igen, pont azért írjuk le újra és újra, mert sok helyen még ezt sem tartják be, és jó lenne, ha mindenkiben tudatosulna, mihez lenne joga, mit követelhet. 

Első lépésként ismerd fel a problémát, második lépésként vedd fel velünk a kapcsolatot (írj az sztdsz.info@gmail.com vagy szmdsz.info@gmail.com címre, visszahívunk), harmadik lépésként szervezzük meg helyben a szakszervezetet! Éljetek a jogaitokkal, és ne hagyjátok magatokat!