Ha Te is beleszólnál a téged érintő munkáltatói, fenntartói, ágazati döntések meghozatalába, most van rá lehetőséged – 2020 első negyedévében kerül sor ugyanis a közalkalmazotti reprezentativitás megállapítására, ami alapján eldől, mely szakszervezetek vehetnek részt az érdekegyeztetés különböző szintjein folyó egyeztetésekben.
„Mit tesz értem a szakszervezet?” – Ismerős kérdés, amely az esetek 99 %-ában nem szakszervezeti tagok szájából hangzik el. Mit tehet a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Tegyen-e a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Egyáltalán kit képvisel a szakszervezet?
Azt kérdezed, miért lépj be a szakszervezetbe? Egyebek mellett azért, hogy legyen lehetőségetek kollektív szerződést kötni a munkáltatóval, és abban a mostaninál kedvezőbb munkafeltételeket rögzíteni.
Írtunk már a kollektív szerződés kötésének alapjairól, valamint a kollektív szerződés időbeli hatályáról. Most nézzük meg, mi lehet egyáltalán a kollektív szerződésben.
Ma, a Tisztes Munka Világnapján ismét felhívjuk a figyelmeteket az SzMDSz két legfontosabb üzenetére: „Állj ki magadért!” és „Szerveződjetek!”. Csak akkor tudunk változást elérni akár munkahelyi, akár ágazati szinten, ha kiállunk magunkért, és összefogva, együtt, szakszervezetként lépünk fel jogaink és érdekeink védelmében!
Újabb bejegyzésünkben folytatjuk a kollektív szerződés szabályozásának ismertetését, és bemutatjuk a kollektív szerződés alkalmazásának kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló rendelkezéseket.
Vége a nyárnak, megtartottuk idénynyitónkat, és újra teljes gőzzel dolgozunk a blogon is. Ma a kollektív szerződés megkötésének néhány alapvető szabályát vesszük sorra.
Mai bejegyzésünkkel egy régi mulasztásunknak teszünk eleget: következik tájékoztató anyagunk a választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelméről.
Mai bejegyzésünkben röviden összefoglaljuk, milyen jogokat biztosít a Munka törvénykönyve a szakszervezetnek.
A szakszervezet lehetőség – éljetek vele!
A szakszervezeti tagdíj munkáltató általi levonásának szabályait egyrészt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), másrészt a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény tartalmazza.
Az Mt. 272. § (9) bek.-e szerint a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. E rendelkezés valódi jelentősége abban áll, hogy a munkáltató köteles levonni a tagdíjat a munkabérből, és a levont tagdíjat kifizetni, átutalni a szakszervezetnek.
A szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezményről a Munka törvénykönyve 274. §-a rendelkezik, amelyet mind az Mt., mind a Kjt. hatálya alatt alkalmazni kell.
De mire is való a munkaidő-kedvezmény?
A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeti tagok, elsősorban tisztségviselők számára biztosít lehetőséget, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól az érdekképviseleti tevékenység ellátására fordított időben.