Vége a nyárnak, megtartottuk idénynyitónkat, és újra teljes gőzzel dolgozunk a blogon is. Ma a kollektív szerződés megkötésének néhány alapvető szabályát vesszük sorra.

Ki kötheti?

Kollektív szerződést egyfelől a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, másfelől a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség köthet.

A szakszervezet akkor jogosult kollektív szerződés kötésére, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának tíz százalékát. Ha munkáltatói érdek-képviseleti szervezet köti a kollektív szerződést, a kollektív szerződés hatálya alá tartozó dolgozók körében kell tíz százalékos szervezettséget elérni. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál is.

A tíz százalékot nem lehet másik szakszervezettel „koalícióban” teljesíteni, a szakszervezetnek önállóan kell teljesítenie a feltételt.

Ha több szakszervezet is megfelel a tízszázalékos előírásnak, a kollektív szerződést csak együttesen köthetik meg.

Kollektív szerződést egyébként szakszervezeti szövetség is jogosult kötni, ha legalább egy olyan tagszervezete van, amelyik megfelel a „tízszázalékos feltételnek”, és a szövetséget tagszervezetei felhatalmazzák a kollektív szerződés kötésére. Ha a szövetség tagszervezetei külön-külön nem, csak együtt érik el a tíz százalékot, nincs lehetőség kollektív szerződés kötésére. Ugyancsak nem köthet kollektív szerződést a szövetség, ha a tagjai erre nem hatalmazták fel.

A tízszázalékos előírás alkalmazásakor a dolgozóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, ez a kollektív szerződés felhatalmazhatja az aláíró munkáltatókat, hogy azok egyenként, csak rájuk kiterjedő hatállyal is kössenek kollektív szerződést. A több munkáltató által kötött kollektív szerződés ún. tágabb hatályú kollektív szerződés a munkahelyi szintű kollektív szerződéshez képest.

A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza. Ez mindkét félre igaz, sem a szakszervezet, sem a munkáltató nem utasíthatja vissza a tárgyalási ajánlatot. Ez azonban nem jelent kötelezettséget a kollektív szerződés megkötésére.

Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a fenti feltételeknek (például később alakul vagy később éri el a kellő szervezettséget), jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni. Aláíróként ugyanakkor nem csatlakozhat a kollektív szerződéshez, és nem is mondhatja fel a megállapodást.

Mit tartalmazhat?

A kollektív szerződés szabályozhatja

• a munkaviszonyból/közalkalmazotti jogviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,
• a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.

Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a Munka törvénykönyvének a munkaviszonyt és a munkaügyi kapcsolatokat szabályozó II. és III. Részében foglaltaktól eltérhet. Nem térhet el a munkaügyi kapcsolatok általános rendelkezéseitől, valamint az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezésektől, és nem korlátozhatja a főbb szakszervezeti jogokat. (Megjegyezzük, hogy az üzemi/közalkalmazotti tanácsra vonatkozó szabályokat egyébként sem tartalmazhat.) Ezen kívül is számos olyan rendelkezést találunk az Mt.-ben, amelyektől tilos az eltérés, és olyanokat is, amelyektől a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

A Kjt. hatálya alatt jóval kötöttebbek a szabályok, a kollektív szerződés tartalmát illetően is. Itt – szemben az Mt.-vel – nem az eltérés a főszabály: a Kjt. rögzíti, hogy a kollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Másként fogalmazva, a kollektív szerződés csak akkor térhet el a jogszabálytól, ha az kifejezetten felhatalmazza. Hogy néhány jellemző és élő példát említsünk: a Kjt. hatálya alatt kötött kollektív szerződés nem térhet el a próbaidő, a végkielégítés vagy a kártérítési felelősség törvényi szabályaitól. Ha mégis eltérne, a szóban forgó rendelkezés semmis.

A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el.

A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

A kollektív szerződést írásba kell foglalni. Az általános rendelkezések alapján pedig a kollektív szerződés módosítása és megszüntetése is írásban történhet.

Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök, SZTDSZ alelnök