2023. január 1-től jelentősen módosult a Munka törvénykönyve. Eddig négy bejegyzésünkben részleteztük a változásokat, témánként. Mai, befejező írásunkban a következő kérdések kerülnek sorra:

• a munkaviszony megszüntetése,
• általános rendelkezések,
• a munka díjazása,
• határozott idejű munkaviszony.

A munkaviszony megszüntetése

Ismeretes, hogy a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének vannak olyan esetei, amelyekben a munkáltató nem köteles indokolni döntését (például ilyen az azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt). Uniós szabályok szerint azonban lehetőséget kell adni arra a munkavállalónak, hogy kérje felmondásának indokolását.

A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére

• a gondozási munkaidőkedvezmény,
• az apasági szabadság,
• a szülői szabadság,
• a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
• az Mt. 61. § (2) és (4) bekezdése szerinti kérelme (azaz, amikor a munkavállaló rugalmas munkafeltételek kérelmezésének jogát gyakorolva kezdeményezi munkaszerződése módosítását)

miatt került sor.

Az indokolásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.

Felmondási tilalmak

A felmondási tilalmak esetköreit a törvénymódosítás kiegészítette. Így a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

• a várandósság,
• a szülési szabadság,
• az apasági szabadság,
• a szülői szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
• az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés (a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanap)

tartama alatt.

Végkielégítés

A szülői szabadság bevezetése miatt módosult a végkielégítésre való jogosultság szabályozása is. Ismeretes, hogy a végkielégítés feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában meghatározott tartamban (három év, öt év stb.) fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve olyan időtartamokat, mint a szülési szabadság vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. E felsorolásba került most be a szülői szabadság is, azaz a szülői szabadság tartamát sem lehet figyelmen kívül hagyni a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál. 

Munkáltatói igazolások kiadása

A munkaviszony megszüntetése esetén igazolást kell adni a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamáról, amelyben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is. 

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye

A törvény felsorolja azon eseteket, amelyekben a munkavállaló kérelmére a bíróságnak a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt helyre kell állítania. Ez a felsorolás bővült január 1-jétől, így akkor is helyre kell állítani a jogviszonyt, ha annak megszüntetése a joggal visszaélés tilalmába ütközött. 

Általános rendelkezések

Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében módosult a joggal való visszaélés tilalmának szabályozása. Az új szabályok szerint az e tilalom megszegése miatt indított perben a bizonyítási teher megfordul: az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. 

Változott a határidő, illetve az időtartam szabályozása is. Egyes esetekben a törvény rövidebb határidőt szab egyes jognyilatkozatok megtételére, a 2023. január 1-től hatályos módosítás is több ilyet ír elő, például a munkaszerződés módosítása, a munkaviszony megszüntetésének indokolása körében, de az azonnali hatályú felmondás joga is 15 napon belül gyakorolható. Ezekre az esetekre került be a törvénybe az a szabály, hogy a 15 napos határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják. Hasonló szabályok érvényesülnek időtartam esetén is, pl. ha próbaidő alatt szüntetik meg a munkaviszonyt azonnali hatállyal, elegendő a próbaidő utolsó napján postára adni a felmondást. 

A munka díjazása

Számos olyan eset van, amikor a munkavállaló nem végez munkát, ennek ellenére megilleti díjazás, ún. távolléti díj. Az egyes rendelkezések változása miatt ez a felsorolás is módosult némileg.

Távolléti díj jár a dolgozónak az alábbi esetekben:

• a szabadság tartamára,
• az 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában meghatározott esetben, azaz
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  • hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  • a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,
• óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
• ha a dolgozó az utasítás megtagadása esetén áll rendelkezésre, vagy
• ha a munkavállalót az általa elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napra mentesítették rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, végezetül
• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő. 

Óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére  tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

Itt jegyezzük meg, hogy aki munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, de nem keresőképtelen, azt semmilyen díjazás nem illeti meg. 

Nem változott az a szabály, hogy a munkavállaló a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult.

A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.

A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Ugyancsak változatlan az a szabály, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

Az állásidő szabályai nem változtak, viszont egyazon §-ban kaptak helyet. Emlékeztetőül: A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti.

A munkabér védelme 

Fő szabály lett, hogy a munkabért utalással kell kifizetni, a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára. Lehetőség van azonban arra, hogy írásbeli megállapodás esetén készpénzben fizessék ki a munkabért. 

Határozott idejű munkaviszony

A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki. 

A legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani. 

Fogalmak

Változott egyes fogalmak meghatározása is: 

Gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.

Munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkavédelmi képviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője.

Nyugdíjas munkavállaló: Nem minősül nyugdíjas munkavállalónak, aki rokkantsági ellátásban részesül. A felsorolás szerint nyugdíjas munkavállaló, aki

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
• egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
• öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbefogadó férfi.

Gondozást végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségi okból, és jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt.

A Munka törvénykönyve legújabb módosítását annak terjedelme miatt több bejegyzésben dolgoztuk fel. Eddig közzétett írásaink:

Változtak a munkaidőre vonatkozó szabályok január 1-től

Hogyan változtak a szabadságra vonatkozó rendelkezések 2023-ban?

Miről és mikor kell tájékoztatni a munkavállalót? – január 1-től változtak a szabályok

Hogyan változtak a munkaszerződésre vonatkozó szabályok?

 dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász