Mai bejegyzésünkben a következő témákat vesszük sorra a Munka törvénykönyve legutóbbi módosításából:

• a munkaszerződés tartalma,
• a munkaszerződés módosítása,
• a munkáltató alapvető kötelezettségei,
• az utasítás megtagadása,
• mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól.

A munkaszerződés tartalma

Változatlanul előírja a törvény, hogy a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

Pontosítja a munkaviszony tartamára, kezdetének napjára, illetve a munkavégzés helyére vonatkozó rendelkezést: A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időre jön létre. Eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap. 

A fő szabály tehát, hogy ezekről a kérdésekről nem szükséges a munkaszerződésben rendelkezni. Ha külön nem írják bele, akkor is egyértelmű, hogy a munkaviszony nem határozott időre jön létre, hanem határozatlan időre, a munkavégzés helye az X kerületben levő családok átmeneti otthona lesz, nem pedig a két településsel arrébb lévő hajléktalanszálló, és másnap munkába kell állni. Ha ezektől eltérnének, mert csak a gyesen levő kolléga helyettesítésére van szükség a munkaviszony létrehozására, mindkét telephelyen kell munkát végezni vagy csak a jövő hónap elsejével lép hatályba a munkaszerződés, akkor ezekről már rendelkezni kell a munkaszerződésben is.

(Attól persze, hogy nem kell feltétlenül kitérni e kérdésekre, még célszerű, főleg a munkavégzési hely megváltozása tud nehézségeket okozni a későbbiekben.)

Figyelem: a közalkalmazottak kinevezésére, annak kötelező elemeire vonatkozó szabályok nem változtak! 

A munkaszerződés módosítása

Eddig is előírta a törvény, hogy a munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat

• a teljes vagy részmunkaidős,
• a távmunkavégzésre irányuló, valamint
• a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő

foglalkoztatás lehetőségéről.

Az új szabályok szerint a munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – a tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását.

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.   

A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti

• a munkavégzési helyének módosítását,
• a munkarendjének módosítását,
• távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
• részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkavállaló a fentiek szerinti kérelmét írásban indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját.

A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát megindokolja. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

A fenti rendelkezéktől kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára nem térhet el.

Ezek a rendelkezések a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandók. 

A munkáltató alapvető kötelezettségei

Némileg változtak a munkáltató alapvető kötelezettségeire vonatkozó szabályok, főként a költségek megtérítésére vonatkozóan.

Változatlan, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni.  

Köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket is biztosítani – eltérő megállapodás hiányában –, csak egy bekezdéssel odébb került a szabály (Mt. 51. § (1) bek. helyett (2) b) pontja).

A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni.

Az indokolás szerint a munkavégzéshez szükséges feltételekbe beletartoznak a munkáltató által a munkakör ellátásához elvárt speciális ismereteket biztosító képzések. Uniós irányelv alapján a munkáltatóknak térítésmentesen kell biztosítaniuk a munkavállalók számára a feladataik elvégzéséhez szükséges összes olyan képzést, amelyeket az uniós vagy nemzeti jogszabályok, illetve a kollektív szerződések előírnak. A munkakör ellátásához szükséges kötelező képzés szükséges és indokolt költsége a munkáltatót terheli, a képzés időtartama pedig a munkavállaló munkaidejébe beleszámít. Az irányelv alapján a munkáltató képzési kötelezettsége nem terjed ki a szakképzésre, továbbá szakképesítés megszerzésére, megújítására irányuló olyan képzésre, amelyre nem nemzeti jog vagy kollektív szerződés kötelezi a munkáltatót.

A 2022. december 31-ig hatályos szabályozás a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült indokolt költségek megtérítését írta elő a munkáltató számára. A módosítás további feltételként írja elő, hogy a munkáltató azt a költséget köteles megtéríteni, ami nemcsak indokolt, de szükséges is. 

A munkáltató alapvető kötelezettségei tartalmazó Mt. 51. § rendelkezéseitől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el.

Az utasítás megtagadása

A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.  

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A munkavállaló – a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve – az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló azt az utasítást is megtagadhatja, amellyel őt rendelkezésre állásra köteleznék (az indokolás szerint például, amennyiben az írásbeli tájékoztatóban foglaltaktól eltérő naptári napra vagy naptári nap eltérő időszakára osztja be a munkáltató a munkaidőt, vagy ha a munkaidő-beosztásról, illetve annak módosításáról a minimális előzetes értesítési időn kívül tájékoztatta a munkavállalót).

A munkavállaló a munkáltató utasításától eltérhet, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Módosult, kiegészült a felsorolás, amely azon eseteket rögzíti, amelyekben a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A hatályos szabályok szerint ezek:

• keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára,
• a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés,
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
• hozzátartozója halálakor két munkanapra,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
• önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
• a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra,
• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,
• a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra, vagy
• munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.

Ami változott az előző szabályokhoz képest:

A bírói jogalkalmazói gyakorlatra tekintettel a módosítás rögzíti a keresőképtelenségen kívül azt az esetkört is, amikor a munkavállaló egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Az alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében különösen a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályait kell figyelembe venni.

Új szabály, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából is, évente legfeljebb öt munkanapra. A mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Nem változott, hogy az örökbefogadás előkészítése érdekében a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, annak kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.

A gondozói munkaidő-kedvezmény igénybevétele, valamint az örökbefogadás előkészítését célzó mentesülés esetében a szabadság kiadására vonatkozó, az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.

Végül érdemi változás nélkül rögzíti a törvény azt a szabály, miszerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

A Munka törvénykönyve legújabb módosítását annak terjedelme miatt több bejegyzésben dolgozzuk fel. Eddig közzétett írásaink:

Változtak a munkaidőre vonatkozó szabályok január 1-től

Hogyan változtak a szabadságra vonatkozó rendelkezések 2023-ban?

Miről és mikor kell tájékoztatni a munkavállalót? – január 1-től változtak a szabályok

Dr. Schnider Marianna alelnök, munkajogi szakjogász