2023. január 1-jével változtak a szabadságra és a szabadság kiadására vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be. 

A munkában töltött idő

Az Mt. felsorolja azokat az időtartamokat, amelyekben ugyan nem történt munkavégzés, a szabadság szempontjából mégis jogszerző időnek számítanak. Ilyenek például a keresőképtelenség, a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, a hozzátartozó halálakor kiadott két munkanap stb. 

A korábbi felsorolás némileg áttekinthetőbb lett, illetve kiegészült (tekintve, hogy a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés esetei is bővültek, de ezzel majd egy későbbi bejegyzésben foglalkozunk). 

Munkában töltött időnek minősül a munkavállaló keresőképtelensége időtartama mellett az az időtartam is, amikor a munkavállaló egyébként a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. Új elem, hogy mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra, ami szintén szabadságra jogosító idő.

Apasági szabadság

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. 

A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.

Az átmeneti szabályok szerint a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a módosítás hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a módosítás hatálybalépése előtt az apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy ha az apai pótszabadságot igénybe vette, annak és az apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára jogosult.

Az apasági szabadságot a Kjt. is szabályozza, így közalkalmazottak esetében e kérdésben nem az Mt., hanem a Kjt. irányadó. Ami egyébként ugyanezeket a szabályokat tartalmazza. 

Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. 

A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Az átmeneti szabályok szerint, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban kell kiadni. 

A szabadság arányosítása

A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - a szabadság arányos része jár. Az apasági szabadság és a szülői szabadság tehát nem arányosítható. 

A szabadság kiadása

Fő szabály, hogy a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.  

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

Ezek a szabályok nem változtak január 1-jével sem.

Továbbra is fő szabály, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni, kivéve az apasági szabadságot és a szülői szabadságot. (Emlékeztetőül: az apasági szabadságot a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni, míg a szülői szabadság a gyermek hároméves koráig vehető igénybe.)

Továbbra sem lehet megváltani a szabadságot. Ugyanakkor a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, kivéve az apasági szabadságot és a szülői szabadságot.

Új szabály az is, hogy a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. 

A szabadság időpontjának módosítása

Bár az előző témánál is szerepel, érdemes felidézni ismét a szabadság kiadásának legfontosabb szabályait:

A szabadságot a munkáltató adja ki – a munkavállaló előzetes meghallgatása után. 

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni (a munkaviszony első három hónapját kivéve). A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 

Az Mt. szabályozza, milyen esetekben lehet módosítani a szabadság kiadásának közölt időpontját vagy megszakítani a szabadságot. Ez is változott idén:  

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

• a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja,
• a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja. 

Változatlanul megmarad az a szabály, hogy kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adható ki. 

A munkáltató ezen intézkedését (azaz ha elhalasztja a szabadság kiadását, megszakítja a már megkezdett szabadságot, de azt is, ha kollektív szerződés felhatalmazása esetén „tolja ki” március 31-ig a szabadság egy részének kiadását) írásban indokolni köteles. A szabadság kiadásának elhalasztása esetén pedig a kiadás általa javasolt időpontját is köteles egyidejűleg közölni a munkavállalóval. 

Eltérést nem engedő rendelkezések

 A továbbiakban eltérést nem engedő rendelkezés az Mt. 124. §-a is, amely szerint

• (1) a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni,
• (2) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot,
• (3) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól,
• (4) a szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
• (5) munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.

Eltérést nem engedő rendelkezés továbbá az Mt. 125. §-a, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - meg kell váltani.

Dr. Schnider Marianna alelnök, munkajogász