Túlóra a Szociális Munka Napján is

Tagjainktól, alapszervezeteinktől folyamatosan érkeznek a munkaidő-beosztással, túlórával kapcsolatos kérdések. Mivel ez sajnos minden bentlakásos intézményben visszatérő probléma, következő posztjainkban ismét ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Elsőként egy speciális eset: lehet-e túlórázni munkaszüneti napon vagy a munkáltatónak van igaza, és fizetett ünnepen nincs túlóra?

Az alaphelyzet szerint a dolgozó november 12-re nem volt beosztva, szabadnapos volt, azonban a munkáltató mégis behívta dolgozni, a krónikus munkaerőhiány miatt.

Lényeges, hogy november 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap. A Szociális Munka Napján a szociális intézményekben a folyamatos ellátást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani.

Túlóra-e a munkavégzés?

MIlyen esetek fordulhatnak elő?

1. A munkáltató és a dolgozó kifejezett megállapodással eltérhet az eredetileg közölt munkaidő-beosztástól, és ebben az esetben nem keletkezik túlóra. Tapasztalataink szerint ez ritkán fordul elő, a munkáltató rendszerint egyoldalúan módosítja a beosztást. Ha mégis megállapodás történt, azt érdemes írásba foglalni a későbbi viták elkerülése érdekében. 

Ha nem volt megállapodás, attól függ, túlóráról beszélhetünk-e, hogy hány nappal (órával) korábban rendelték el a munkavégzést.

2. Mivel egy hétre előre kell közölni a munkaidő-beosztást, ha a munkáltató legalább egy héttel korábban módosította a beosztást, azt minden következmény nélkül megteheti, ez esetben nem lesz túlóra.

3. Ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban is módosítható a munkaidő-beosztás. Itt lehet azon vitatkozni, a munkáltató működésében előre nem látható körülmény-e a tartós munkaerőhiány, véleményünk szerint nem. Azonban, ha például több kolléga kiesett betegség miatt az adott héten, megítélésünk szerint teljesül a feltétel, mivel a munkáltató a keresőképtelenséggel nem tudott előre számolni. Ebben az esetben a legalább 96 órával korábban módosított beosztásnál sincs túlóra. Azaz a 12-én reggel 6-kor kezdődő munkavégzést a munkáltatónak legkésőbb 8-án reggel 6 óráig kellett elrendelni. 

4. Ha 96 órán belül, egyoldalúan módosította a munkáltató a munkaidő-beosztást (pl. 10-én jelezte, hogy 12-én dolgozni kell), szabadnapra írt elő munkavégzést, az mindenképp rendkívüli munkaidőnek minősül az Mt. 107. § a) pontja alapján mint munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő.

Milyen pótlék jár a munkaszüneti napi túlórára?

Ha egy egyszerű pihenőnapról lenne szó, a munkáltató eldönthetné, hogy 100 % pótlékot fizet a túlórára, vagy csak 50 %-ot és cserébe másik heti pihenőnapot biztosít. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén azonban nem biztosíthat a pótlék helyett szabadidőt, minden esetben 100 % bérpótlékot kell fizetnie. Ezen felül jár még a munkaszüneti nap 100 %-a pótléka.

Az ügy tanulsága

Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napra is elrendelhető. Teljesen mindegy, hogy épp november 12-i szabadnapra rendeltek el munkavégzést vagy a november 14-i szabadnapra, ha a munkakezdést megelőzően 96 órán belül módosították a beosztást, mindenképpen rendkívüli munkaidőnek minősül. A díjazás szempontjából nem mindegy azonban, hogy munkaszüneti nap-e, mivel a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidőre magasabb összegű pótlék jár, és szabadidővel megváltani nem lehet.

Mit tehetnek a dolgozók?

Ha helyben a dolgozók többsége egyöntetűen, egymást támogatva kiáll magáért, a kollégáiért, a munkáltató meghátrálásra kényszeríthető. Ehhez viszont szervezettség kell.

Első lépésként ismerd fel a problémát, második lépésként vedd fel velünk a kapcsolatot (írj az sztdsz.info@gmail.com vagy szmdsz.info@gmail.com címre, visszahívunk), harmadik lépésként szervezzük meg helyben a szakszervezetet! Éljetek a jogaitokkal, és ne hagyjátok magatokat!

dr. Schnider Marianna alelnök, munkajogi szakjogász