1. Először is számold össze, hány tagja volt a szakszervezeti csoportnak január 1-jén. Mindenki beszámít, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval, az is, aki például táppénzen, gyesen, gyeden vagy más okból fizetés nélküli szabadságon van. Nem számít viszont az, aki már nyugdíjba vonult. A kapott számot oszd el kettővel, majd szorozd be tizenkettővel. Így kapod meg azt az óraszámot, amivel az év végéig gazdálkodhattok.
2. Lehetőleg a csoport szervezeti és működési szabályzatában rendelkezzetek arról, a csoport melyik szerve (taggyűlés, ügyvivő testület) dönt a munkaidő-kedvezmény felhasználásáról. De hozhattok olyan szabályt is, hogy például a csoportbizalmi használhatja fel a teljes munkaidő-kedvezményt, belátása szerint.
3. Vegyétek sorra, milyen feladatok ellátáshoz lesz szükség a munkaidő-kedvezményre. Különösen ilyen lehet: SzMDSz testületi ülésen (BT, elnökség, kongresszus) való részvétel, más szakszervezeti rendezvényeken (képzés, fórum) való részvétel, a csoport tagjaival való kapcsolattartás (például betegállományban levő tag lakására utazás a táppénz-támogatáshoz szükséges papírokért), tagszervezés, a csoport ügyeinek adminisztrációja, munkáltatótól kapott anyagok tanulmányozása, véleményezése, szakszervezeti tag képviseletében részvétel például fegyelmi eljárásban stb.
4. Ütemezzétek a feladatokat, amennyire lehet! Évente kb. 10-12 elnökségi ülést, 6-8 BT ülést tartunk és legalább egy küldöttgyűlést. A BT és az elnökségi ülés általában délután van, a küldöttgyűlés akár egész napos elfoglaltság is lehet. Ha a csoport taggyűlése vagy ügyvivő testülete csak munkaidőben tud ülésezni, akár minden tagnak lehet munkaidő-kedvezményt biztosítani, erre is tartalékoljatok!
5. Üljetek le a munkáltatóval, és beszéljétek meg a részleteket. Ne érje váratlanul, amikor először jelented be a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt. Legyen képben, tudja, mi az a munkaidő-kedvezmény, mi célt szolgál, milyen joga van a szakszervezetnek, milyen kötelezettsége a munkáltatónak. Rögzítsétek az éves keretet, a bejelentés részletszabályait (például milyen formában, mikor kell bejelenteni, kell-e indokolni, kell-e „kikérőt” bemutatni, ha BT-re, kongresszusra vagy képzésen való részvételre használjátok fel). Értessétek meg vele, hogy az érdekvédelmi feladatoknak csak egy része végezhető a munkahelyen, gyakran viszont a munkahelyen kívül kell a feladatot ellátni, azaz ha a feladat azt kívánja, a munkaidő-kedvezmény idejére elhagyhatod a munkavégzési helyet.

A munkaidő-kedvezményt érdekvédelmi célra kell felhasználni, nem lehet igénybe venni pihenésre, másodállás végzésére, családi célokra stb. Lényeges, hogy az SzMDSz, és nem más szakszervezet érdekében kell felhasználni a munkaidő-kedvezményt. E szabályok megsértését a munkáltató is szankcionálhatja.

A munkaidő-kedvezményt előre kell bejelenteni. Egy esetleges igazolatlan hiányzást vagy késést utólag a munkaidő-kedvezményre fogni elfogadhatatlan és jogellenes is.

Dr. Schnider Marianna SzMDSz érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász