Újabb bejegyzésünkben folytatjuk a kollektív szerződés szabályozásának ismertetését, és bemutatjuk a kollektív szerződés alkalmazásának kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló rendelkezéseket.

A kollektív szerződés hatálybalépése

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.

A kihirdetés módjáról a törvény nem rendelkezik; kihirdetésnek a helyben szokásos és általában ismert módon való közzétételt tekinthetjük. A közzététel többféleképp is történhet, igazodva a munkáltató, a szakszervezet típusához, felépítéséhez, működéséhez, de függ a kollektív szerződés személyi hatályától is (nyilvánvalóan másképp történik a kihirdetés egy egymunkáltatós és egy ágazati kollektív szerződés esetében). A kihirdetés történhet írásban, például hirdetőtáblán való kifüggesztéssel vagy elektronikus úton is.

A törvény szerint e rendelkezéstől eltérni nem lehet. Megítélésünk szerint viszont „csak” jogalkotói hiba folytán szól így a törvény (az erről szóló okfejtést olvasóink nyugalmának megőrzése érdekében mellőzzük), valójában nincs annak akadálya, hogy a kollektív szerződés a kihirdetéstől eltérő időpontban lépjen hatályba.

A kollektív szerződést kötő felek minden további nélkül megállapodhatnak abban, hogy a kollektív szerződés a kihirdetést követő időpontban lépjen hatályba. Problematikusabb a visszaható hatály: a felek kapcsolatrendszerére vonatkozó rendelkezéseknél véleményünk szerint nincs akadálya, a munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések esetében viszont csak az egy- vagy többmunkáltatós kollektív szerződésnél lehetséges, és kizárólag akkor, ha az a munkavállaló javára tér el a törvénytől.

A kollektív szerződés megszűnése

A kollektív szerződés megszűnhet felmondással, a határozott idő lejártával, a kollektív szerződést kötő fél jogutód nélküli megszűnésével, a szakszervezet kollektívszerződés-kötési képességének elvesztésével, illetve közös megegyezéssel.

A kollektív szerződés felmondása

A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. E rendelkezés diszpozitív, így lehetőség van rövidebb vagy hosszabb felmondási idő kikötésére is, illetve nem kizárt az azonnali hatályú felmondás lehetősége, valamint a felmondás korlátozása vagy kizárása sem.

A több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. E rendelkezéstől is el lehet térni, így kiköthető például, hogy valamennyi vagy bizonyos számú szerződéskötő szakszervezet csak együttesen gyakorolhatja a felmondás jogát. Bár hasonló szabályt a munkáltatók vonatkozásában a törvény nem tartalmaz, a rendelkezés diszpozitivitásából következően a kollektív szerződésben kiköthető olyan rendelkezés is, amely a munkáltató vagy munkáltatók felmondási jogát korlátozza vagy kizárja.

A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. E rendelkezéstől nem lehet eltérni. A felmondási jog kizárása viszont a hat hónapos időtartam lejártát követően is fenntartható.

Meg kell említeni a kollektív szerződés részleges felmondásának lehetőségét is, amely viszont a korábbi bírói gyakorlat szerint csak abban az esetben lehetséges, ha a felek ebben kifejezetten megállapodtak (EBH2000. 241.).

A határozott időre kötött kollektív szerződés megszűnése

A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik. E rendelkezés is eltérést engedő, így ki lehet kötni akár, hogy bizonyos feltétel bekövetkezése esetén a kollektív szerződés időtartama meghosszabbodik vagy határozatlan tartamúvá alakul.

A kollektív szerződést kötő fél jogutód nélküli megszűnése

A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.

Egyértelmű a helyzet, ha a szakszervezeti vagy a munkáltatói oldalon egy szereplő van. Problémát az okozhat, ha a kollektív szerződést több munkáltató, több munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több szakszervezet, szakszervezeti szövetség köti. Erre az esetre speciális szabályt tartalmaz az Mt.: Amennyiben a munkáltatói oldalon több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet szerepel kollektívszerződés-kötő félként, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tekintetében veszti hatályát. Amennyiben viszont a szakszervezeti oldalon szerepel több alany, a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát. Ezektől a rendelkezésektől eltérni nem lehet.

A szakszervezet kollektívszerződés-kötési képességének elvesztése

A kollektív szerződés hatályát veszti akkor is, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezeti szövetség) nem jogosult kollektív szerződés kötésére.

Ahogy előző bejegyzésünkből kiderült, az Mt. a szakszervezet taglétszámához köti a kollektív szerződés megkötésének képességét. A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatónál munkaviszonyban álló, míg munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. Ha a szakszervezet taglétszáma nem éri el a tízszázalékos küszöböt (taglétszáma lecsökken), az általa kötött kollektív szerződés hatályát veszti, megszűnik.

Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére, vagyis valamennyi szakszervezet szervezettsége 10 % alá esik.

Ha a kollektív szerződést szakszervezeti szövetség kötötte, a kollektív szerződés akkor veszti hatályát, ha az adott körben a szakszervezeti szövetség tagszervezeteinek egyike sem rendelkezik megfelelő, legalább tíz százalékos szervezettséggel. De megítélésünk szerint hatályát veszti a kollektív szerződés akkor is, ha a tagszervezetek visszavonják a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó felhatalmazásukat.

Meg kell említenünk egy az új Mt. hatályba lépéséhez kötődő átmeneti szabályt is, amely alapján az új Mt. hatályba lépése előtt (2012. július 1.) kötött kollektív szerződés 2013. január 1-jén hatályát vesztette, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség a 2012. január 1-ji taglétszáma alapján nem volt jogosult kollektív szerződés kötésére.

Sok munkahelyen érdemes lenne utánanézni, hogy a több éve megkötött kollektív szerződés a fentiek alapján egyáltalán hatályban van-e még.

A kollektív szerződés megszüntetése közös megegyezéssel

Az Mt. nem tartalmazza ugyan, de nem is korlátozza a szerződő felek jogát a kollektív szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésére. A kollektív szerződés megállapodással való megszüntetése történhet azonnali hatállyal vagy későbbi időpontban is. Mivel a kollektív szerződést írásba kell foglalni, a kollektív szerződés megszüntetése is érvényesen csak írásban lehetséges.

A kollektív szerződés utóhatálya

Az időbeli hatály kérdésénél szokás említeni az ún. utóhatály problémáját. Lényege, hogy a kollektív szerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a kollektív szerződést annak megszűnése esetén is mindaddig alkalmazni kell, amíg a hatálya alá tartozó jogviszonyokra újabb kollektív szerződés hatályba nem lép.

Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök, SZTDSZ alelnök