„Mit tesz értem a szakszervezet?” – Ismerős kérdés, amely az esetek 99 %-ában nem szakszervezeti tagok szájából hangzik el. Mit tehet a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Tegyen-e a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Egyáltalán kit képvisel a szakszervezet?

Félreértések tragédiája?

Gyakran látjuk, a szakszervezetekről sokan egészen tévesen gondolkodnak. Mintha létezne „A Szakszervezet”, minden dolgozói jog- és érdekérvényesítés letéteményese, ágazattól, munkahelytől függetlenül. Ha a dolgozóknak rossz, „A Szakszervezet” hibás, ha viszont szakszervezeti beavatkozással sikerül eredményt elérni, azt természetesnek, kvázi járandóságnak veszik.

Sajnos a lényeg nem merül fel sosem: A szakszervezet egy önkormányzati elven működő egyesület, amely a tagjaiból áll. Nem az elnök, nem az elnökség, és nem a helyi titkár vagy bizalmi a szakszervezet, hanem a tagok, mindannyian.

Ha azért nem lépsz be, mert „nem történik semmi”, épp azért kell belépned, hogy veled, a közreműködéseddel „valami történjen” már. Ha pedig azért lépsz ki, mert „nem történik semmi”, kérdezd meg magadtól, mit tettél azért, hogy történjen valami. Támogattad-e a helyi tisztségviselőt, ötletekkel, mellette való kiállással, bármi más módon, vagy hagytad, hadd harcoljon egyedül? Megvitattátok-e, min és hogyan változtattok, ha nem úgy mentek a dolgok, ahogy azt előtte megbeszéltétek? Egyáltalán megbeszéltétek, mi a közös irány, mik a célok, és mit kell tenni azért, hogy elérjétek?

Ha voltál már tagja sportegyesületnek, horgászegyesületnek, netán népdalkörnek, tudod, hogy aktivitás, edzés és próba nélkül nem nő az izom, nem lesz hal ebédre, és nem hívnak fellépni. Nincs ez másképp a szakszervezetnél sem.

Ha eredményt akarunk, az csak akkor lehetséges, ha a tagok aktívan hozzájárulnak. A munkaügyi problémákkal szemben akkor lehet fellépni, ha az érintettek, a dolgozók felismerik a problémát, és összefognak azért, hogy fellépjenek a probléma megoldása érdekében. Ha pedig eredményt akarunk, béremelést, kafetériát, munkaruhát, normális munkaidő-beosztást, közösen kell leülnünk, megfogalmaznunk, mik a céljaink, és mit vagyunk hajlandók tenni azért, hogy a célunkat elérjük.

Igaz ez a munkahelyi és az országos szintekre is: munkahelyi szinten akkor lesz változás, ha a tagság eldönti, milyen kérdésekben és eszközökkel lép fel, és országos, ágazati szinten is akkor szervezünk nyomásgyakorló akciót, ha a tagságunk így dönt.

Majd a szakszervezet megoldja?

A szakszervezeti munka több szinten zajlik, a mi esetünkben kb. 95 %-ban a munkahelyi szinten. A dolgozók mindennapi munkájuk során szembesülnek a legtöbb jogsértéssel és érdeksérelemmel, legyen az egy szabálytalanul elrendelt és ki nem fizetett túlóra vagy egy egyoldalúan visszavágott munkaruha-juttatás. Lehet és kell is napirenden tartani az ágazati bérrendezés ügyét, de jelenleg gyorsabb eredménnyel kecsegtet, ha a jogos járandóságokért lépünk fel helyi szinten, és ha olyan munkakörülményekért megyünk harcba, amelyek biztosítása a munkáltatón múlik, és amelyek érzékelhetően javítják tagjaink életminőségét.

Nyilvánvaló, hogy van olyan munkáltató, ahol egyébként minden rendben, de a többség sajnos nem ilyen. Hogy csak a legegyszerűbb, tömegesen előforduló jogsértést forintosítsuk: amikor hirtelen elcserélik a tizenkét órás műszakod, de nem számolják el túlóraként, kb. bruttó 20 ezer Ft-ot, nettó 13 ezret vesznek ki a zsebedből.

A szakszervezeti munka hatékonysága helyi tisztségviselőink, tagjaink aktivitásán, kiállásán és kitartásán múlik, ehhez a szakszervezeti központ a szakmai tudás átadásával, az érdekvédelmi stratégia kidolgozásával, és a végrehajtáshoz szükséges támogató magatartással tud leginkább hozzájárulni.

Ne helyben járj; lépj helyben!

A jelenlegi jogi környezet is a helyi érdekérvényesítéshez ad elsősorban eszközöket, a Munka törvénykönyvében biztosított szakszervezeti jogok gyakorlatilag csak ezen a szinten értelmezhetők. Ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen kérdésben szakszervezeti fellépésre sor kerülhessen a munkáltatóval szemben, az adott munkahelyen képviselettel kell rendelkeznünk, azaz vagy a képviseletünkre jogosult szervet kell működtetnünk (SZTDSZ alapszervezet vagy csoport, SzMDSz csoport), vagy tisztségviselővel kell rendelkeznünk (alapszervezeti titkár, csoportbizalmi). Lehetnek egyéni tagjaink is, de ahhoz, hogy az egyéni tag érdekében felléphessünk, egy fogadókész munkáltató is szükséges, vagy legalábbis olyan, aki nem olvasta a törvény ezen pontját.

Ha a képviselet megvan, a munkáltató köteles biztosítani a szakszervezet működéséhez és tevékenységéhez a feltételeket, a szakszervezet pedig bármilyen, a munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekkel kapcsolatos kérdésben tájékoztatást kérhet, közölheti a véleményét és konzultációt kezdeményezhet. Nem is gondolunk bele, micsoda eszköz ez a kezünkben! Ezen kívül, ha legalább tíz százalékos szervezettségünk van, kollektív szerződést köthetünk, ami a legfőbb szakszervezeti jogosultság.

Ha már a bejegyzésünk címében a képviselet szerepel, meg kell említeni, hogy a törvény kétféle képviseleti jogot is ad a szakszervezetnek. Az egyik egyfajta általános képviseleti jog, a szakszervezet ugyanis jogosult arra, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. Vagyis nemcsak a tagjainkat, hanem általában a munkáltató összes dolgozóját, például amikor egy szabályzatról, juttatások bevezetéséről vagy kollektív szerződésről tárgyalunk, az minden dolgozót érint. Emellett biztosít a törvény egy szűkebb, bíróság, hatóság vagy más szervek előtti képviseleti jogot, ami viszont kizárólag a tag képviseletére terjed ki, a tag meghatalmazása alapján, gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából.

A szakszervezet dolga annyi, hogy a kormánnyal parolázzon?

A Kjt. a szakszervezeti tevékenység további szintjeit is szabályozza, az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés címszó alatt.

Országos szinten az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) az érdekegyeztetés terepe, amely a különböző közszférás jogviszonyokat (a közalkalmazotti, a közszolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátók szolgálati jogviszonya stb.) együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma. Tagjai a kormány, az országos szakszervezeti szövetségek és az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek. Ebbe a munkába tehát munkahelyi vagy ágazati szintű szakszervezet legfeljebb a saját szakszervezeti konföderációján keresztül folyhat bele. Hasonló a KOMT, vagyis a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, szintén a kormány, az országos szakszervezeti konföderációk, valamint egyes országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek részvételével.

Ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban  reprezentatív szakszervezetekkel a KOMT-ban vagy az ágazati érdekegyeztető fórumban egyeztet. A szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő, a reprezentativitással kapcsolatos anomáliákról már írtunk. Itt legyen elég annyi, hogy bár az ágazati érdekegyeztetés beindítását a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság harcolta ki, a Sztrájkbizottságban részes szakszervezetek közül csak egyetlenegy a tagja az ágazati fórumnak. Mind az SZTDSZ, mind az SzMDSz olyan alágazatokban szerveződik ugyanis, ahonnan reprezentativitást elérni nagyon nehéz. Szögezzük le: a szociális és gyermekvédelmi ágazatban működő összes szakszervezetnek együttesen nincs annyi tagja, hogy a szervezettség elérné a dolgozók létszámának tíz százalékát.

Érdekegyeztetés területi (megyei) vagy települési szinten is zajlik, a területi vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban egyeztet. Ide ugyancsak a munkahelyi szintű szervezeteinken keresztül vezet az út: azoknál az önkormányzati fenntartású intézményeknél, ahol szakszervezeteink jelentősebb szervezettséggel rendelkeznek, a városi, illetve kerületi érdekegyeztető fórumban is képviselni tudjuk tagjainkat, a fenntartóhoz tartozó közalkalmazottakat.

Nem a klasszikus érdekegyeztető fórum, épp ezért említsük meg, hogy a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság, maroknyi szakszervezeti taggal, évek óta harcol az ágazat összes dolgozójának bérrendezéséért. A különböző nyomásgyakorló eszközök, a demonstráció, a sztrájk meghirdetéséhez, vagy az olyan újszerű eszközök, mint az emlékezetes szelfikampány megszervezéséhez nem törvényi feltétel ugyanis a meghatározott szervezettségi szint vagy reprezentativitás. Ötlet kell, meggyőzés, elérés, mozgósító erő, a háttérben megfeszített szervező és szakmai munkával, állandó online készenléttel. A kimenet épp ezért bizonytalan, nem tudjuk előre, az állandó facebookos kommentelők, követők véleménye vajon tükrözi-e a sok tízezer, rejtőzködő dolgozó véleményét: ő az, aki a szakszervezetbe nem lép be, és semmilyen módon nem jelzi, mit szeretne, egyetért-e azzal, hogy szerintünk magasabb bér kell, megfelelő munkakörülmények, a munkabiztonság és munkavédelem javítása, sorolhatnánk. És ha mindezekkel egyet is ért, mit hajlandó tenni azért, hogy ezeket a célokat el is érjük.

Láttuk már, hogy a bérrendezésért tüntetni hajlandóak voltak akár majd tízezren is, sztrájkolni viszont csak alig a fele. Ami az összes dolgozó kevesebb, mint 5 %-a.

Te mit teszel magadért?

Summa summárum: A szakszervezeti munka sikere nagyrészt azon múlik, hány tagja van a szervezetnek, mennyire aktívak a tagjai, hajlandók-e kiállni magukért és közösen fellépni jogaik és érdekeik érvényesítésére. Persze, egyszerűbb kifogásokat keresni, a félelemre hivatkozni (aminek általában semmi alapja nincsen), tűrni tovább lehajtott fejjel, de számtalanszor bebizonyosodott, hogy ez a beletörődő, konfliktuskerülő magatartás jó útra nem vezet.

Ha változást akarsz, ha azt szeretnéd, hogy ágazati, területi vagy munkahelyi szinten is képviseljünk, vagy munkaügyi problémád van, amire megoldást keresel, csatlakozz hozzánk! Akkor tudunk kiállni érted is, ha kellő számú tagunk van, és csak akkor tudunk fellépni a munkáltatóddal vagy a fenntartóval szemben, képviselni téged vagy bármilyen módon segíteni, ha tagunk vagy, és a munkahelyeden működik SzMDSz csoport vagy SZTDSZ alapszervezet.

Nélkületek nem megy.