Szociális ágazati kollektív szerződés: valóság vagy álom?

Egy a napokban megjelent hír kapcsán merült fel bennünk a kérdés, hogyan lehet ágazati kollektív szerződést kötni a szociális ágazatban. A rövid válasz: sehogy.

Amit szociális ágazatnak nevezünk, az valójában két ágazat, úgymint „87 - Bentlakásos, nem kórházi ápolás” és „88 - Szociális ellátás bentlakás nélkül”. A dolgozók többsége közalkalmazott, ahol a szakszervezetek háromévente megmérettetnek, hogy kiderüljön, reprezentatívak-e ágazatukban. Az utolsó, 2014-es mérés eredményei nyilvánosak (http://www.mkir.gov.hu/tag2014/dokumentumok/2014_tablazat_3.pdf). Ezek alapján a „Bentlakásos, nem kórházi ápolás” nevű ágazatban nincs reprezentatív szakszervezet, a „Szociális ellátás bentlakás nélkül” ágazatban pedig egyetlen szakszervezet ért el reprezentativitást, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). (A hír főszereplője egyébként nem a BDDSZ volt.)

Az ágazatokon belül alágazati és szakágazati szinten is mérhető a reprezentativitás. A „Bentlakásos, nem kórházi ápolás” ágazaton belül két szakágazatot találunk, amelyben egy-egy szakszervezet elérte a reprezentativitáshoz szükséges szervezettséget: a „879020 - Gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása” (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete - MKKSZ) és a „879050 - Javítóintézetben elhelyezettek ellátása” (Pedagógusok Szakszervezete - PSZ) szakágazatokról van szó. A „Szociális ellátás bentlakás nélkül” ágazatban a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alágazati és szakágazati szinten is megfelelő szervezettséggel rendelkezik, rajta kívül a „889130 – Gyermekek egyéb napközbeni ellátása” elnevezésű szakágazatban találunk reprezentatív szakszervezetet (PSZ).

Érdemes elidőzni a számoknál, amelyek – mondhatni – megdöbbentőek. A 879020-as szakágazat összdolgozói létszáma 92 fő, a reprezentatív szakszervezet ebből 19 főt igazolt. A 879050-es szakágazat 300 közalkalmazottjából 70-en szakszervezeti tagok. A legszembetűnőbb a 889130-as szakágazat: 32 főből 10 taggal 31,25 %-os szervezettséget ért el egy szakszervezet, amely így szakágazati szinten reprezentatívnak minősül. Az MKKSZ taglétszáma a két ágazatban összesen 992 fő, a PSZ-é 433. A rendszer sajátosságából adódik, hogy az egyik legnagyobb taglétszámú szakszervezet (Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete - SZTDSZ) több, mint 1600 közalkalmazotti tagjával a reprezentativitási küszöb közelébe sem került…

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 2012-ig maga szabályozta a kollektív szerződés megkötését, külön említve az ágazati kollektív szerződést is. Leegyszerűsítve nagyjából így néztek ki az ágazati kollektív szerződéskötési képesség szabályai: A szakszervezet akkor köthet kollektív szerződést, ha legalább 25 %-os szervezettsége van az adott ágazatban. Ha több szakszervezet van, együttesen kell az ágazat dolgozóinak 25 %-át tömöríteniük. Ha együttesen nem lehetséges kollektív szerződést kötni, a reprezentatív szakszervezetek köthetik meg együtt, de még mindig legalább 25 %-os szervezettség kell együttesen. Ha ez sem megy, az a szakszervezet kötheti meg egyedül, amelynek legalább 50 %-os szervezettsége van az ágazatban. Ha ez sem valósítható meg, le lehet folytatni a tárgyalásokat, de a dolgozókkal jóvá kell hagyatni a kollektív szerződést, szavazás keretében.

2012-ben hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), a Kjt. speciális szabályait pedig törölték. Azóta a közalkalmazottaknál is az Mt. általános szabályai alapján köthető kollektív szerződés. Például egy munkáltatóra, ha a szakszervezet taglétszáma eléri a dolgozók tíz százalékát. Vagy több munkáltatóra, ha a másik oldalon munkáltatói szövetség áll – az adott körben a szakszervezeti szervezettség ekkor is legalább tíz százalékos kell, hogy legyen. Ha pedig több szakszervezet kötné a kollektív szerződést, mindegyiknek el kell érnie a tíz százalékot. Az Mt. egy szót sem ejt ágazati kollektív szerződésről.

Joggal kérdezhetjük, hogy akkor vajon nem is lehet ágazati kollektív szerződést kötni?

De igen, a versenyszférában. Van ugyanis még egy jogszabályunk, az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény (ÁPB tv.), amely kifejezetten csak az Mt. hatálya alatt állókra vonatkozik. A versenyszféra ágazati szakszervezetei és munkáltatói szövetségei létrehozhatnak ún. ágazati párbeszéd bizottságokat, és ezek keretein belül köthetnek kollektív szerződést. Ennek a kollektív szerződésnek a hatályát terjesztheti ki a miniszter egy adott ágazatra, alágazatra vagy szakágazatra, szigorú feltételekkel. Például a munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatóknak együttesen az ágazat dolgozóinak többségét foglalkoztatniuk kell.

Elvileg lehetséges olyan kollektív szerződés hatályának kiterjesztése is, amelyet nem az ÁPB-ben kötöttek, de a munkáltatókra vonatkozó feltételnek ekkor is teljesülnie kell, a szakszervezeteknek pedig az ÁPB tv. szerinti reprezentativitással kell rendelkezniük. Alágazat vagy szakágazat esetén a megfelelő szinten kell a feltételeknek megfelelni, szakágazati reprezentativitással legfeljebb szakágazati kollektív szerződés köthető.

A közalkalmazotti reprezentativitással e szabályok össze sem mérhetők, a jogalkotó volt annyira józan, hogy egy százfős összfoglalkoztatotti létszámú szakágazatban elért reprezentativitásra hivatkozva fel se merüljön a kollektív szerződésnek egy többtízezres ágazatra való kiterjesztése.

Azt már csak érintőlegesen jegyezzük meg, hogy a szociális szférában dolgozók egyharmada az Mt. hatálya alá tartozik. Őket nem kell számba venni a közalkalmazotti reprezentativitás mérésénél, ami rögtön torzítja a szakszervezetek taglétszámáról alkotott képet. Viszont az ágazati kollektív szerződés rájuk is ki kellene, hogy terjedjen. Igaz, hogy a Kjt.-t most is alkalmazni kell például a bérezésükre vagy a munkaidejükre, de a két eltérő jogviszonyt ugyanabban a kollektív szerződésben kezelni nem lehet. Már csak azért sem, mert az Mt. hatálya alatt szinte teljes a szabadság a kollektív szerződés tartalmában, a közalkalmazottaknál viszont alig néhány kérdésben lehet eltérni a törvénytől, kizárólag akkor, ha a Kjt. kifejezetten megengedi.

És van még egy probléma mind a közszférában, mind az egyházi vagy civil fenntartású intézményeknél: a munkáltatói oldal hiánya. A kormány, a fenntartó nem lehet partner a kollektív szerződés megkötésénél, munkáltatói szövetségek pedig nincsenek vagy nem jelentősek. Így ha lenne is jogi lehetőség a szociális szférában ágazati kollektív szerződést kötni, nem lenne kivel.

Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, alelnök, Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete