Mindenki előtt ismert, hogy az országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (ami leginkább státusztörvényként híresült el, írásunkban is így hivatkozunk rá). A jogszabály egyes rendelkezései már hatályba léptek, míg más rendelkezései 2024. január 1-től élnek majd.

A státusztörvény nemcsak a köznevelésben dolgozókat érinti azonban: egyes, főleg a bérezéssel kapcsolatos rendelkezéseit a gyermekvédelemben is alkalmazni kell. Alábbiakban ezt foglaljuk össze, zömmel a törvény 2024. január 1-jén hatályos állapotát alapul véve.

Kiket érint a státusztörvény?

A státusztörvényt a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra.

Kizárólag az ezekben a munkakörökben foglalkoztatottakra kell alkalmazni a státusztörvény egyes rendelkezéseit, az itt fel nem sorolt munkaköröket egyáltalán nem érinti a módosítás. 

Melyek a pedagógus-munkakörök?

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, valamint a javítóintézetekben az alábbi munkakörök tartoznak az ún. pedagógus-munkakörök közé:

1. nevelő
2. fejlesztőpedagógus
3. gyógypedagógus
4. pszichológus
5. nevelőszülői tanácsadó
6. javítóintézeti utógondozó
7. szakoktató
8. nevelőszülői hálózat szakmai vezetője
9. gyermekotthon vezető
10. otthonvezető javítóintézetben
11. gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója
12. örökbefogadási tanácsadó 

Átalakul-e a közalkalmazotti jogviszony január 1-jével?

A gyermekvédelmi dolgozókat a jogállás megváltozása nem érinti, a közalkalmazotti jogviszonyuk nem szűnik meg, nem lesznek ún. köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók. 

A státusztörvény mely rendelkezéseit kell alkalmazni a Gyvt. hatálya alatt?

A Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bek.-e sorolja fel azokat a rendelkezéseket, amelyeket a státusztörvényből alkalmazni kell. Mivel párhuzamosan a Kjt. egyes rendelkezései is kiterjednek a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak előmeneteli és illetményrendszerére, a Kjt. vonatkozó, alkalmazandó rendelkezéseit is a Gyvt. rögzíti.

Ezek pedig a következők (a felsorolás alatt részletezzük, mit tartalmaznak az egyes rendelkezések):

A státusztörvény 96. § (1) bek., 97. § (1)–(2) és (4)–(8) bek., 98. § (1)–(2), (6) és (8) bek., 104. § (3) és (4) bek., 159. §, 160. § (2) és (6) bek., továbbá 45. § (7) és (8) bek., valamint 94. § (8) és (9) bek.

A Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó szabályai közül a Kjt. 66. § (2) bekezdését, 67. §-át, 69. §-át, 70. §-át, 72. §-át, 74. §-át, 75. §-át, 77. § (1) és (2) bekezdését, 78. §-át, 78/A. §-át, 79. §-át és 79/A. §-át kell alkalmazni.

A státusztörvény alkalmazandó rendelkezései: 

96. § - Az előmenetel

A törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pedagógus életpályán való előmenetel lehetőségét.

(Megjegyezzük, hogy az előmenetel nyomait sem látni a szabályozásban. Megszűnnek a kategóriák és a soros előrelépés, garantált bérnövekedéssel legfeljebb akkor számolhatnak a dolgozók, ha az egyes fokozatokhoz tartozó illetménysávok legkisebb összege emelkedik.)

97. § - A pedagógus fokozatok

A pedagógus munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

• a) Gyakornok,
• b) Pedagógus I.,
• c) Pedagógus II.,
• d) Mesterpedagógus,
• e) Kutatótanár

fokozatokat érheti el.

A Pedagógus I. fokozat megszerzése kötelező. A Mesterpedagógus, valamint Kutatótanár fokozatok megszerzése a munkakörbe nem tartozó, végrehajtási jogszabályban meghatározott további szakmai feladatok vállalása mellett, a feladathoz kapcsolódóan határozatlan vagy határozott időre szólóan lehetséges.

A szakmai gyakorlatként figyelembe vehető időket végrehajtási rendelet határozza meg.

A minősítés végrehajtási jogszabályban meghatározott minősítő vizsgán, minősítési, vagy pályázati eljárásban való részvétellel történik. A minősítés során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét. A minősítő bizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a végrehajtási rendeletekben és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, jogviszonya a törvény erejénél fogva a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.

A sikeres minősítés alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottat a sikeres minősítésről kiállított okirat dátumát követő január 1-jén vagy szeptember 1-jén kell előre sorolni a következő fokozatba.

98. § - A havi illetmény

A munkáltató a foglalkoztatott havi illetményét a fenti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben vagy a b)–e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg:

A havi illetmény összege

• a) Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,
• b) Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
• c) Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
• d) Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,
• e) Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440 000 forint. A havi illetmény ennél kevesebb nem lehet.

A munkáltatói jogkör gyakorlója e keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:

• a szakmai gyakorlati idő mértéke,
• a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
• a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
• munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
• a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,
• a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
• a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.

Az egyházi és magán fenntartású intézmény a havi illetményt az adott illetménysáv felső határánál magasabb összegben is megállapíthatja. 

104. § - Célfeladat, céljuttatás

A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatás jár. Céljuttatás nem állapítható meg óradíjjal ellentételezett feladat ellátásáért. 

159. § - Átmeneti rendelkezések a besoroláshoz és illetmény megállapításhoz

Aki 2023. december 31-éig az Nkt. 64. § (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti valamely fokozatot elérte, a 97. § (1) bekezdése szerinti, az Nkt. 2023. december 31-én hatályos 64. § (4) bekezdés a)–e) pontjában foglalt fokozattal azonos fokozatba kerül besorolásra.

A havi illetmény, munkabér nem lehet kevesebb, mint az érintett 2023. december 31. napján érvényes

a) pótlékok nélküli illetményének, munkavállalók esetén alapbérének és

b) a köznevelési szakmai ágazati pótlékának

együttes összege azzal, hogy annak az érintettnek, akinek a havi illetménye, munkabére a 157. § (10) vagy a (13) bekezdés szerint lett megállapítva, az így megállapított illetménye szerinti összegnél nem lehet kevesebb. 

157. § [Átmeneti rendelkezések a jogviszonyok átalakulásához kapcsolódó eljáráshoz]

Mivel a jogviszony nem alakul át, a 157. § rendelkezéseit túlnyomó részt nem kell alkalmazni, de az alábbiakat igen:

A garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebb

• a) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,
• b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
• c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
• d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
• e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.

Ezt a rendelkezést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell. Az illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.

Az így megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki. 

160. § - Átmeneti rendelkezés a jogviszony tartalmához

Az a pedagógus, akinek esetében 2024. január 1-jén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy 2024. január 1-je előtt jogszabály alapján életkorára tekintettel a pedagógus-továbbképzésben való részvétel alól mentesült, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.

Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2024/2025. tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. 

45. § (7) bek. – Csökkentett munkaidő

Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus választása szerint a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételekkel az általa meghatározott mértékű, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. 

94. § (8) – Alkotói szabadság

A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy szakmai továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. Ha az alkotói szabadságot a pedagógus egy évnél rövidebb időtartamra kérte, az nem hosszabbítható meg és a fennmaradó rész későbbi időpontban nem vehető igénybe. Az alkotói szabadság időpontja a munkáltató döntése alapján június 15. és augusztus 31. között kezdődhet.

A foglalkoztatott az alkotói szabadságot annak kezdete kérelmezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság annak lejáratakor, vagy – tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára szóló fizetés nélküli szabadságot kivéve – a foglalkoztatott által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. 

A Kjt. alkalmazandó rendelkezései:

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései közül az alábbiak alkalmazhatóak:

• 66. § (2) bek. – illetménynövekedés
• 67. § - illetménykiegészítés
• 69. § - illetménypótlék
• 70. § - vezetői pótlék
• 72. § - pótlék egészségkárosító kockázatok miatt
• 74. § - idegennyelvtudási pótlék
• 75. § - pótlék Vhr.-ben, kollektív szerződésben
• 77. § (1) és (2) bek. – keresetkiegészítés
• 78. § - jubileumi jutalom
• 78/A. § - állam készfizető kezessége
• 79. § - munka- és formaruha
• 79/A. § - illetmény kifizetéséhez kapcsolódó költségek átvállalása 

Mivel itt a szabályozás érdemben nem változott, eltekintünk ennek részletes ismertetésétől. 

Ami a gyermekvédelmi dolgozóra nem vonatkozik

A státusztörvény néhány olyan, elhíresült rendelkezése, amelyet nem kell alkalmazni a Gyvt. hatálya alatt:

• a státusztörvény szerinti teljesítményértékelés nem alkalmazható,
• a munkáltató a saját szervezeti egységeként működő más intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzésre nem utasíthat úgy, hogy az nem minősül kiküldetésnek (az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni továbbra is),
• a fegyelmi eljárás továbbra is kollektív szerződés által meghatározott keretek között lehetséges,
• a munkaidőre, pihenőidőre a Kjt. és a 257/2000. Korm.r. szabályait kell alkalmazni. 

Melyek a munkaidő, pihenőidő új szabályai?

A munkaidő, pihenőidő, a szabadság szabályai nem változtak. Továbbra is az Mt., a Kjt., illetve a Kjtvhr. (257/2000. Korm.r.) szerint kell eljárni. 

Milyen speciális szabályok vonatkoznak még a pedagógus munkakörben dolgozókra?

Egyes speciális szabályok január 1-től átkerülnek a 257/2000. Korm.r.-be.

A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. vhr.) 29. §-ában, 30. §-ában, 36. §-ában és V. Fejezetében foglaltakat – a Kjtvhr. 9/B–9/H. §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.

Ezek a rendelkezések szabályozzák:

• a csökkentett munkaidőre,
• a munkaidő-kedvezményre,
• az alkotói szabadságra,
• a pedagógus életpályára és besorolásra vonatkozó részletszabályokat. 

Kell-e és miről kell tájékoztatni a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat?

Mivel a Gyvt. hatálya alá tartozó pedagógusok jogviszonya nem alakul át, azt a tájékoztatást, amelyet a köznevelésben dolgozók szeptember 15-ig kellett, hogy megkapjanak, és amely alapján eldönthették, továbbra is ott kívánnak-e dolgozni vagy elutasítják a jogviszony átalakulását, a gyermekvédelemben dolgozóknak nem kellett megkapniuk.

Amennyiben a pedagógus munkakörben dolgozó garantált illetményének és szakmai pótlékának együttes összege nem éri el a Státusztv.-ben meghatározott összegeket (ld. fent), szeptember 15-ig kellett tájékoztatást kapnia kinevezésének módosításáról és az illetménykülönbözet kifizetéséről.

Minden egyes közalkalmazottra vonatkozik a Munka törvénykönyvének a munkáltató írásbeli tájékoztatására vonatkozó rendelkezése, amely szerint a jogviszony létesítésekor  egy sor kérdésről tájékoztatást kell kapnia, mint például a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról, a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól, a munkahelyről stb. Ha ezek a körülmények változnak, erről a munkáltató a közalkalmazottat legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást jogszabályi hivatkozással adta meg. Mivel január 1-től lesz változás ezen körülményekben (legalább az illetményt illetően, vagy ha jogszabály megjelölésével adta meg a munkáltató pl. a munkaidőre vonatkozó szabályokat), a változásról legkésőbb 2024. január 1-jével kell a dolgozókat tájékoztatni.

dr. Schnider Marianna SZTDSZ - SzMDSz alelnök