Ahogy közeledik az év vége, úgy válik láthatóvá egyre több gond a szabadság kiadása kapcsán: van, akinek nem engedélyezik az év végi szabadságot, másnak a megkérdezése nélkül írják ki, sokaknak pedig még a tavalyi szabadságát sem adták ki.

Bár a szabályok nemigen változnak évek óta, számos félreértéssel találkozunk, a dolgozók részéről is.

Múlt heti posztunkban sorra vettük azokat az eseteket, amikor a dolgozó munkavégzés hiányában is jogosult munkabérre. Most nézzük meg, hogyan is kell kiszámítani a távolléti díjat!

Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.

Egy friss hír szerint több kereskedelmi lánc is „önkéntes” nyilatkozatot íratott alá a dolgozókkal, miszerint azok lemondanak az egybefüggő kéthetes szabadságukról. Az egyik munkáltató állítólag a szabadságolási terv apróbetűs részébe rejtette a nyilatkozatot, amit aztán átvetetett a munkavállalókkal.

Hasonló helyzet a szociális ágazatban is könnyen előfordulhat. Foglalkoztunk már a szabadság kérdéseivel, most csak néhány lényeges szabályra hívjuk fel a figyelmet, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek:

Legutóbbi bejegyzésünkből kiderül, kinek hány nap szabadság jár, mennyi az alap- és a pótszabadság, és mi alapján kell kiszámítani. Most egy újabb lényeges kérdés következik: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot?

Mai bejegyzésünkben sorra vesszük, hány nap szabadság jár 2016-ban a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottaknak.