Múlt heti posztunkban sorra vettük azokat az eseteket, amikor a dolgozó munkavégzés hiányában is jogosult munkabérre. Most nézzük meg, hogyan is kell kiszámítani a távolléti díjat!

A távolléti díj részei

A távolléti díj az alábbi részekből tevődik össze:

• az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
• az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, illetve
• az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék.

A távolléti díj kiszámításánál külön-külön kell megállapítani az alapbérre, pótlékátalányra, teljesítménybérre, illetve bérpótlékra eső részt, majd ezeket az összegeket együttesen kell figyelembe venni.

Figyelem! A Kjt. hatálya alatt sem a teljesítménybérre, sem a pótlékátalányra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, így a továbbiakban mellőzzük ezen szabályok részletezését.

Az esedékesség időpontja

Távolléti díjjal számolunk a munkavégzés alóli mentesülés egyes eseteiben (ld. múlt heti írásunkat), a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség megállapítása esetén is. Attól függően, melyikről van szó, más az esedékesség időpontja:

• munkavégzés alóli mentesülés / távollét esetén a távollét (pl. szabadság, felmentési idő) kezdő időpontja,
• a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, illetve a munkaviszony megszűnésének napja (pl. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén),
• kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, illetve, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

Előfordul, hogy a távollét ideje alatt változik az alapbér vagy a pótlékátalány (például, ha a felmentési idő átnyúlik a következő évre, és január 1-jével emelkedik a minimálbér, garantált bérminimum, és ahhoz kapcsolódóan a közalkalmazott illetménye). Ez esetben a távollétnek a módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni, vagyis a távolléti díj összegét is korrigálni kell.

Nézzük, miként kell kiszámítani a távolléti díj egyes elemeit, illetve milyen feltételekkel kell beszámítani a bérpótlékokat!

Az alapbérrész kiszámítása

Havi bér esetén a havi alapbér meghatározott időszakra járó részét úgy számítjuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozzuk az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Például, ha az alapbér / illetmény megegyezik a garantált bérminimummal, az alapbér egy órára eső összege 2018 októberében 180 500 Ft / 176 = 1 026 Ft. Ha a dolgozó október 1-7 között szabadságon volt, erre az időszakra az általános munkarend szerint 5*8 óra = 40 óra esik, így az alapbérrész: 1 026 Ft * 40 = 41 040 Ft.

Az alapbérrész a havi- vagy órabérnek és pótlékátalánynak a távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ilyen esetben a munkáltató teljes egészében kifizeti a hónapra eső alapbért vagy illetményt, és távolléti díjként csak a bérpótlékrész jelenik meg a bérpapíron.

A bérpótlékrész kiszámítása

A távolléti díj megállapításakor figyelembe kell venni a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot, valamint az ügyelet és a készenlét pótlékát, de csak akkor, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Így például, ha a megelőző hat hónapra 27 vasárnap esett, a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a dolgozó legalább kilenc vasárnapra volt beosztva. Aki vasárnapi pótlékra egyébként nem jogosult, mert pl. megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik, annak ez a bérpótlék kiesik a távolléti díj számítása során is.

A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Így például, ha a megelőző hat hónapban 1 000 óra volt a beosztás szerinti munkaidő, legalább 300 órának kell műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakra (18-06, illetve 22-06 között) esnie. Ha ennél kevesebb munkaóra esett ezen időszakra, a műszak-, illetve éjszakai bérpótlék nem számít be a távolléti díjba.

Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

A fenti bérpótlékokat az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). (Megjegyezzük, hogy e szabály alkalmazását a Kjt. kizárja, ami egy jogalkotói hibának „köszönhető”.)

Ha a példánkban szereplő féléves, ún. irányadó időszakban a dolgozó a beosztás szerinti munkaidő több, mint harminc százalékában műszakpótlékra jogosító időszakban végzett munkát, és összesen 180 000 Ft műszakpótlékban részesült, az egy órára eső bérpótlékrész: 180 000 Ft / 1000 = 180 Ft.

A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. Ez a szabály irányadó például, ha a dolgozó gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságról tér vissza.

Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

A közalkalmazotti jogviszony különös szabályai

Ahogy már említettük, közalkalmazotti jogviszony esetében nem alkalmazhatók a teljesítménybérre, valamint a pótlékátalányra vonatkozó rendelkezések. Ezen felül is meghatároz a Kjt. különös szabályokat:

A Munka törvénykönyve fent részletezett szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. § szerinti illetménypótlékot (amelyek: vezetői pótlék, címpótlék, egészségkárosító kockázatok között végzett munka pótléka, idegennyelv-tudási pótlék, illetve a végrehajtási rendeletben meghatározott illetménypótlékok), valamint a Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.

A távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén

• folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,
• folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra

vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

Megjegyezzük, hogy utóbbi esetben az Mt. 151. § (4) bek.-re való hivatkozás ismét csak téves, ez is a fent említett jogalkotói hiba következménye. A jogszabályok 2013. évi módosítása előtt még helyesen arra hivatkozott vissza a törvény, hogy „a bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám)”.

A távolléti díj megállapításakor a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

A szabadság díjazásával kapcsolatban a leggyakoribb panasz, hogy arra a munkáltató nem fizeti a szociális ágazati pótlékot vagy az „ágy melletti”, munkahelyi pótlékot. Mivel ezek a Kjt. 75. §-a szerinti illetménypótlékok, amelyek a közalkalmazottat folyamatosan megilletik, a szociális ágazati összevont pótlékot, ahogy a munkahelyi pótlékot is, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Ezek a pótlékok tehát minden esetben beszámítanak a szabadság idejére járó távolléti díjba. Más kérdés, hogy a fizetési papíron arányosan csökkentett összegben tüntetik fel, ugyanúgy, ahogy a tárgyhavi alapilletmény, a munkáltatói döntésen alapuló illetmény, a garantált bérminimumra való kiegészítés is arányosan csökkentett összegben szerepel. Az illetménypótlék szabadságra eső részének a távolléti díj összegében kell megjelennie. A fenti szabályok ismeretében pedig ellenőrizni tudod, hogy helyesen számolták-e ki a távolléti díjad.

Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete - Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete