Amit a kinevezés nem tartalmaz (?)

Mai bejegyzésünk még mindig a jogviszony létesítéséhez kötődik; egy lényeges, de kevéssé ismert kérdést járunk körbe, mégpedig a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét.

Először is szögezzük le, az erre vonatkozó rendelkezéseket hiába keresnénk a Kjt.-ben, helyette inkább a Munka törvénykönyvét vegyük elő. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az Mt. a Kjt. háttérjogszabálya, amit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell, kivéve ha a Kjt. eltérően rendelkezik vagy eleve kizárja az Mt. alkalmazását. A mai kérdést illetően nem találunk eltérő vagy kizáró rendelkezéseket, marad tehát az Mt.

Ha a jogviszony létrejött, a munkáltató egy sor, a jogviszony teljesítése szempontjából lényeges kérdésről köteles a közalkalmazottat tájékoztatni. A tájékoztatást írásban kell megtennie, legkésőbb a jogviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül.

Előfordulhat, hogy a kinevezésben rendezik valamelyik kérdést, értelemszerűen ez helyettesíti a tájékoztatást az adott témában. Innentől kezdve viszont csak közös megállapodással lehet módosítani is ezeket, érdemes tehát jól megfontolni, mi kerüljön a kinevezésbe.

Nézzük, miről is kell tájékoztatni a közalkalmazottat:

a napi munkaidőről,
a kinevezésbe foglalt illetményen túli egyéb illetményelemekről (illetménypótlék, keresetkiegészítés stb.) és egyéb juttatásokról,
az illetményről való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
a munkakörbe tartozó feladatokról,
a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmondási idő (= felmentési idő, lemondási idő) megállapításának szabályairól,
arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Egyes kérdéseknél elegendő, ha a munkáltató csak a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással adja meg a tájékoztatást. Ilyenek a napi munkaidő, az illetménnyel kapcsolatos kérdések, a szabadságra, valamint a felmentési és a lemondási időre vonatkozó kérdések. Itt elég tehát, ha a jogszabály vagy a kollektív szerződés irányadó rendelkezését jelölik meg. A munkakörbe tartozó feladatokat természetesen munkakörönként eltérően ki kell fejteni (praktikusan a tájékoztatási kötelezettséget a munkaköri leírás átadásával teljesíthetik), egyértelműen le kell írni, van-e kollektív szerződés a munkáltatónál, és személy vagy beosztás szerint (esetleg belső szabályzatra, például szervezeti és működési szabályzatra hivatkozva) meg kell jelölni a munkáltatói jogkör gyakorlóját is.

A tájékoztatás kerülhet egy vagy több okiratba is, jellemző például, hogy a munkaköri leírást külön dokumentumba foglalják.

Előfordul, hogy a jogviszony már a tizenöt napos határidő előtt megszűnik – jellemzően próbaidő alatt, azonnali hatállyal. A munkáltató ilyenkor sem mentesül, legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított ötödik napon (célszerűen az igazolások kiadásával és a járandóságok kifizetésével együtt) az írásbeli tájékoztatást is át kell adnia.

A tájékoztatást egyébként nem csak a jogviszony kezdetén kell megadni. Ha a fentiek közül bármelyik változik, a változásról a közalkalmazottat a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. Ugyanígy, ha a munkáltató megnevezése vagy lényeges adatai változnak, erről is tizenöt napon belül kell tájékoztatást adni.

Két esetben nem terheli tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót:

ha a kinevezés alapján a jogviszony tartama nem haladja meg az egy hónapot,
vagy ha – szintén a kinevezés alapján – a munkaidő nem haladja meg a heti nyolc órát.

És ahogy már megszokhattuk, mindig van kivétel: a munkáltatói jogkör gyakorlójáról minden esetben, ekkor is tájékoztatást kell adni.

Az Mt. külön szabályozza, miről kell még (a fentieken felül) tájékoztatni a közalkalmazottat, ha tizenöt napot meghaladóan külföldön kell munkát végeznie: