Ma nyúlfarknyi bejegyzést hoztunk: meglepően sok kérdést kaptunk mostanában a munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatban, röviden összefoglaljuk, mikor és kinek jár.

A főszabály: aki munkaszüneti napon munkát végez, annak száz százalék bérpótlék jár.

Teljesen mindegy, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről van-e szó. Az is mindegy, milyen munkáltatóról beszélünk, ha például megszakítás nélkül üzemel vagy rendeltetése folytán e napon is működik, munkaszüneti napi pótlékot fizetnie kell. (Egyébként az említett kérdésekben közös elem volt, hogy megszakítás nélkül üzemelő, bentlakásos intézmények dolgozói tették fel.)

Ha húsvét- vagy pünkösdvasárnapról van szó, vagy a munkaszüneti nap épp vasárnapra esik (mint például idén május elseje), akkor is a száz százalékos bérpótlék illeti meg a dolgozót. Ilyen esetben egyébként nem jár külön vasárnapi pótlék.

Előfordulhat, hogy rendkívüli munkaidőben kell a munkát végezni. Ilyenkor jár a munkaszüneti nap száz százalékos pótléka, és jár pótlék a rendkívüli munkaidőre tekintettel is, szintén száz százalék.

Ezektől a szabályoktól a munkáltató nem térhet el egyoldalúan, és a dolgozó hátrányára nem térhetnek el a munkaszerződésben vagy a kinevezésben sem. Az Mt. szerint viszont kollektív szerződés eltérhet, a munkavállaló hátrányára is.

A munkaszüneti nap lényeges kérdéseiről (ideértve a díjazást is) részletesebben egy korábbi posztunkban is olvashattok: http://szmdsz.blog.hu/2015/10/23/kerdesek_es_valaszok_a_munkaszuneti_naphoz

SzMDSz