Munkajogi elsősegély: A munkaidőkeret
Munkaidő-sorozatunk az egyik legalapvetőbb témával folytatjuk.
I. Mi a munkaidőkeret?
A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a ledolgozandó munkaidőt egy hosszabb időegység alapulvételével írja elő a dolgozó számára.
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
Példánkban a munkáltató kéthavi munkaidőkeretet állapít meg, amely 2018. január 1-jén kezdődik és február 28-án fejeződik be. Január 1-je munkaszüneti nap, ezt figyelmen kívül hagyva 42 munkanap esik e két hónapra. Ha a munkaszerződés/kinevezés teljes munkaidőre szól, a 42 munkanapot 8 órával beszorozva kapjuk meg a munkaidőkeretben ledolgozandó munkaórák számát, ami 336 óra. Ez az, amit az általános munkarendben dolgozónak, valamint a 12 órás műszakban dolgozó gondozónak is le kell dolgoznia az adott kéthónapos időtartam alatt.
A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
Ha például a 12 órás műszakban dolgozó gondozó keresőképtelen lesz, a keresőképtelen időszakra eső távollét idejét az adott munkanapokra irányadó munkaidő-beosztása szerint vagy le kell vonni a munkaidő-keretben ledolgozandó munkaórák számából (azaz figyelmen kívül kell hagyni) vagy úgy kell tekinteni, mintha azt ledolgozta volna (azaz az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni).
Az Mt. 97. § (3) bekezdése alapján a munkáltatónak vagy a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak elrendelésének lehetőségével élnie kell, amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztást kíván alkalmazni. A munkaidőkeret és az elszámolási időszak azonban együttesen nem alkalmazható.
Ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, óhatatlan az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret alkalmazása.
II. A munkaidőkeret közlése
A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, majd azt közzé kell tennie. A közzététel alatt a munkáltatónál szokásos és általában ismert módon való közzétételt tekinthetjük, például a faliújságon való kifüggesztést.
III. A munkaidőkeret tartama
A főszabály szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
Ettől eltérően a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet az Mt. 94. § (2) bekezdésében felsorolt munkavállalók esetében. A törvény az alábbi taxatív felsorolást tartalmazza:
- a megszakítás nélküli,
- a több műszakos, valamint
- az idényjellegű tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű, továbbá
- a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (így például a polgári repülésben hajózó, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a vasúti személyszállítás körében utazó munkavállaló stb.)
foglalkoztatott munkavállaló.
A törvény lehetővé teszi a fentieknél hosszabb, legfeljebb tizenkét hónapos vagy ötvenkét hetes munkaidőkeret meghatározását is. A hosszabb munkaidőkeret elrendelése kizárólag technikai vagy munkaszervezési okok által indokolt esetben lehetséges. További feltétel, hogy a hosszabb tartamú munkaidőkeret megállapítására kollektív szerződésnek kell felhatalmaznia a munkáltatót.
A fiatal munkavállaló számára – akik alatt a 18. életévét be nem töltött munkavállalót értjük – legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.
A munkáltató jogosult a kihirdetett munkaidőkeretet lerövidíteni, annak lejártakor azonban el kell számolnia a dolgozóval.
A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
IV. A munkaidő beosztásának lehetőségei
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, így közvetetten a munkaidőkeret alkalmazása rugalmassá teszi a munkáltató számára a munkaidő beosztását, illetve a pihenőidők biztosítását is, az alábbiak szerint:
A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. E szabályt egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban (a munkaidőkeret átlagában) kell figyelembe venni.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, vagy hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Utóbbi esetben viszont, a munkaidőkeret átlagában azonban legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a rendkívüli munkaidő ellentételezéseként biztosított szabadidőt vagy az Mt. 143. § (3) bekezdése szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni.
V. Munkavégzés a munkaidőkereten felül
A munkaidőkereten felüli munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül.
Ahol például 12 órás műszakokban dolgoznak, előbb-utóbb biztosan előfordul, hogy a munkaidőkeretben ledolgozandó munkaórák száma nem osztható 12-vel. Ha a munkaidő-beosztás szerint több a teljesített munkaidő, mint ami beosztható lett volna az adott munkaidőkeretben, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit pótlékkal vagy szabadidővel ellentételezni kell.
Ha munkahelyeden még nem működik az SZTDSZ alapszervezete vagy az SzMDSz csoportja, csatlakozzatok hozzánk, keressetek minket az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen, vagy hívjátok a 061/473 02 14 (üzenetrögzítős) telefonszámot.
A munkaidőkeretről szóló szabályokat Munkajogi elsősegély sorozatunkból letöltheted az alábbi linkről: https://drive.google.com/file/d/113Z4UUBbuFWDfQtKnphYR8biYuctQdGf/view
SZTDSZ - SzMDSz