A járványhelyzetre tekintettel levélben fordultunk az emberi erőforrások miniszteréhez. Levelünket az alábbiakban olvashatjátok.

(Fotó: Thaler Tamás)

Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Tisztelt Miniszter Úr!

A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, valamint a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete képviseletében, tagjaink és a szociális terület valamennyi dolgozója érdekében az alábbiakban kérem tájékoztatását és intézkedését.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet bejelentése óta számos olyan, a szociális intézményekben kialakult helyzetről számolnak be tagjaink, amelyek kezelése munkáltatói szinten már nem lehetséges.

A veszélyhelyzet elhárításában a szociális terület dolgozói – az egészségügyi dolgozók mellett – az első vonalban vesznek részt, áldozatos munkájuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a járványveszély kockázata a szociális alapellátásban, de főként a szociális szakellátások területén csökkenjék, az esetleges megbetegedések esetén pedig minél inkább elkerülhető legyen az ellátottak tömeges megbetegedése. Ehhez szükséges a megfelelő munkakörülmények biztosítása, így különösen a megfelelő és kellő mennyiségű védőfelszerelés, takarító- és fertőtlenítőszerek biztosítása. Több intézményből, de elsősorban az állami fenntartásban működő bentlakásos intézményekből kaptunk azonban olyan információkat, miszerint ezekből az eszközökből az intézményeknek tartalékuk nincs, a beszerzési lehetőségek beszűkültek, de költségvetési források hiányában egyébként is gondot okoz vagy akár ellehetetlenül az eszközök pótlása. A szociális ellátásban dolgozók és az ellátottak egészségének, életének védelmében kérjük, hogy a kormányzat haladéktalanul gondoskodjon az intézmények megfelelő és kellő mennyiségű védőeszközökkel való ellátásáról, és számukra a védekezéshez szükséges költségvetési forrás azonnali biztosításáról.

Ugyancsak több bentlakásos intézményből jelezték, hogy intézkedési tervek készülnek arra az esetre, amennyiben a bentlakásos intézmények ellátottainak körében jelenne meg a megbetegedés. Munkatársaink arról számolnak be, hogy az intézkedési tervekben végső megoldásként intézményi karantén elrendelése vetődik fel, amely alkalmazása esetén azzal számolnak, hogy az intézményt az ott dolgozók nem hagyhatják el, a karantén ideje alatt őket munkavégzési kötelezettség terheli, nyilvánvalóan a munkavégzés intenzitásának jelentős növekedésével. Miközben egyébként a vonatkozó jogszabályok szerint a fertőző beteggel érintkezett személyeket járványügyi megfigyelés alá kell helyezni – amely jelenleg kórházi körülmények között vagy házi karanténban lehetséges –, és el kell tiltani olyan helyek látogatásától, ahol tömeges fertőzést okozhat. Kérjük, szíveskedjen megerősíteni vagy cáfolni e riadalmat keltő hírek és intézkedések valódiságát, továbbá tájékoztatni arról, milyen protokollok készültek a bentlakásos szociális intézményekben történő megbetegedések esetére, az milyen terheket ró majd a szociális dolgozókra, milyen pluszjuttatásokkal ellentételezik a dolgozók alkotmányos jogainak esetleges korlátozását, és milyen külső segítségre – például egészségügyi személyzet biztosítása – számíthatnak az érintett intézmények.

Sajnálatos módon általánosan azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatói, fenntartói döntések a dolgozók, illetve a dolgozói érdekképviseletek bevonásának mellőzésével, a dolgozók érdekeinek figyelmen kívül hagyásával születnek. Ezen túlmenően az intézmények nem tájékoztatják megfelelően a dolgozókat, ami könnyen vezethet munkahelyi konfliktusok vagy akár pánikhelyzet kialakulásához, és olyan dolgozói döntések meghozatalához, amelyek még inkább elnehezítik az intézmények működését (például táppénzes állományba menekülés vagy akár a munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetése). Egy ilyen súlyos veszélyhelyzetben nemcsak az érintett feleknek, de az egész országnak érdeke az ilyen konfliktushelyzetek elkerülése. Elvárjuk, hogy a munkáltatók, a fenntartók a járványveszély elhárítása, következményeinek elhárítása érdekében hozott minden, a munkavégzést és a foglalkoztatást érintő döntéseik meghozatalába vonják be az érintett dolgozókat, a helyi érdekképviseleteket, üzemi vagy közalkalmazotti tanácsot, illetve a munkavédelmi képviselőket, továbbá, hogy minden meghozott döntésről az érintett dolgozókat kellő alapossággal, megfelelő időben tájékoztassák.

A szociális területen dolgozók már most is erejükön felül veszik ki részüket a járvány megelőzése, illetve a járvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatok ellátásából. Vitathatatlan, hogy a szociális ellátás nem állhat le, és egy bizonyos szint alá a szolgáltatás nem csökkenthető. Mindeközben jól ismert az a sajnálatos tény, hogy a szociális terület kórosan alulfinanszírozott, az ágazati bérek pedig jelentősen elmaradnak nemcsak a nemzetgazdasági átlagkeresettől, de a közszféra más ágazatainak kereseteitől is. Úgy véljük, a veszélyhelyzet is rámutatott arra, hogy a szociális terület béreinek rendezése tovább nem várhat, azonnali intézkedésként pedig haladéktalanul rendelkezni kell arról, hogy a veszélyhelyzet elhárításában részt vevő kollégáink a jelenleg hatályos jogszabályokban foglalt juttatásokon felül olyan külön díjazásban részesüljenek, amely megfelelően ellentételezi a most tanúsított, embert próbáló munkájukat.

Budapest, 2020. március 23.

                                                                          Üdvözlettel:

                                                                                                 Migács Tibor

                                                                                                      elnök