Szabadság a szociális és gyermekvédelmi területen

Az utóbbi időben ismét szép számmal kapunk kérdéseket a szabadsággal kapcsolatban, így frissítettük az e témában korábban írt összefoglalónkat.

A leglényegesebb szabályokat tartalmazó "Munkajogi elsősegély" nyomtatható formában (nyomtasd kétoldalasra, és hajtsd félbe) ide kattintva tölthető le. 

A közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. A szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Alapszabadság

A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban, a felsőoktatási intézmények egyes munkaköreiben, továbbá tudományos kutatói munkakörben évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

Pótszabadság a Kjt. alapján

Fizetési fokozat alapján: A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

A közalkalmazott beosztása után: A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

A közalkalmazott munkaköre alapján: bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg:

A 257/2000. Korm. r. (Kjtvhr.) alapján az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult

 

  • a bölcsődei, mini bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei, mini bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,
  • a konduktori,
  • a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző fejlesztőpedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,
  • a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,
  • a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a Kjtvhr. 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott munkakörben,
  • a bölcsődében, mini bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, pedagógus,
  • a bölcsődében, mini bölcsődében a Kjtvhr. 2/a. számú melléklet II. pontjában meghatározott munkakörben munkát végző közalkalmazott.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására, a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és az e tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátására.

A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok ellátására.

A munka jellegére tekintettel: A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

Egészségkárosító kockázatok miatt: A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül öt munkanap, legalább ötévnyi, ilyen munkahelyen eltöltött idő után pedig tíz munkanap pótszabadság jár annak, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze. 

Pótszabadság a Munka törvénykönyve alapján

A gyermekek után: A tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A gyermeket a születésének évében kell először figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Az apának, ha gyermeke születik: Egy gyermek születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. 

A fiatal munkavállalónak: Évenként öt munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. Ha a közalkalmazott év közben úgy létesített munkaviszonyt, hogy a 18. életévét ugyanabban az évben már betöltötte, a pótszabadság időarányosan megilleti.

Egészségi állapotra tekintettel: Évenként öt munkanap pótszabadság jár a közalkalmazottnak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult.

A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül azonban a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül szintén a magasabb mértékű pótszabadság jár. 

A közalkalmazottat életkora alapján pótszabadság nem illeti meg. 

A gyermekvállalással összefüggő pótszabadságoknál lényeges, kit tekinthetünk gyermeknek: gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, míg fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Hasonlóan fontos a szülő fogalma: szülő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs, az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő.

Mi után jár a szabadság? - A munkában töltött idő

Szabadság a munkában töltött idő alapján jár. Munkában töltött idő elsősorban az, amit a közalkalmazott ténylegesen munkavégzéssel vagy rendelkezésre állással (állásidő, ügyelet, készenlét) tölt. Lehetnek viszont olyan időszakok is, amikor a közalkalmazott ugyan nem dolgozik, mégis jogosult szabadságra. A szabadság szempontjából a következőket kell munkában töltött időnek tekinteni:

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartama

Ilyen például a munkaszüneti nap, a heti pihenőnap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vagy az a szabadidő, amit a közalkalmazott a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként kap.

2. a szabadság tartama

Ha a közalkalmazott szabadság címén van távol, ez az időszak is jogosítja további szabadságra.

3. a szülési szabadság tartama

A nőnek gyermeke születése esetére járó 24 hét szülési szabadság is szabadságra jogosít, amit akkor kell kiadni, ha az anya ismét munkába áll.

4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja

Bármely szülő veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, annak első hat hónapja szabadságra jogosít.

5. a keresőképtelenség tartama

A törvény 2015. január 1-ji hatállyal módosult. Korábban a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamát kellett figyelembe venni, ez azonban az uniós jogba ütközött. A hatályos törvény alapján a keresőképtelenség teljes időtartama szabadságra jogosít.

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama

7. a munkavégzés alóli mentesülés tartama

Idetartoznak az Mt. 55. § (1) bek. b)-l) pontokban meghatározott esetek:

  • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartama, továbbá
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,
  • a szoptató anya részére a szoptatás tartama (a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra),
  • a közalkalmazott hozzátartozója halálakor két munkanap,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő,
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam (például a sztrájkban töltött idő tartama),
  • 2020. szeptember 1-től a munkavégzés alóli mentesülés esetei újabb ponttal egészültek ki, amely időtartam szintén szabadságra jogosít: a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanap. 

A szabadság arányosítása

Ha a közalkalmazott jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Az arányosítás során a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Az apának a gyermeke születésére tekintettel járó pótszabadságot nem kell arányosítani, az teljes mértékben megilleti az apát.

Ha a szociális dolgozó nem közalkalmazott

A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat a munkavállalók számára legalább a Kjt.-ben és a Kjtvhr.-ben megállapított, a szabadságra vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

Ha munkahelyeden még nem működik az SZTDSZ alapszervezete vagy az SzMDSz csoportja, csatlakozzatok hozzánk, keressetek minket Facebook-oldalunkon üzenetben vagy e-mailben.

SZTDSZ - SzMDSz