Az elmúlt hetekben több tagunk jelezte, hogy a munkáltatója egyoldalúan átsorolásokat hajtott végre a munkahelyen, jellemzően C-ből B-be, D-ből C-be sorolva át egyes közalkalmazottakat. Érthető, hogy a dolgozók sérelmezik ezt, a munkáltatói lépés azonban legtöbbször jogszerű. Hogyan lehet jogszerűen intézkedni az átsorolásról és mire kell figyelnie a közalkalmazottnak? Összefoglalónkból kiderül.

A besorolás részleteivel többször foglalkoztunk, legkimerítőbben az alábbi cikkünkben olvashattok róla: A közalkalmazotti besorolás szabályai - Állj ki magadért! (blog.hu)

Nagyon röviden, a Kjt. rögzíti, hogy a közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályokba tagozódnak, az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím stb. alapján. A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek stb. alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani, a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a Kjt. 87/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Nézzünk pár példát a téves besorolásra:

1. Érettségivel is rendelkező segédgondozót a munkáltató „C” osztályba sorolja. A besorolás jogsértő, mivel a munkakör a 257/2000. Korm. r. alapján csak A-B osztályba sorolható, a helyes besorolás „B”.
2. Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező terápiás munkatársat a munkáltató „D” osztályba sorolja. A besorolás jogsértő, mivel a munkakör a 257/2000. Korm. r. alapján legalább „E” osztályba sorolható, a helyes fizetési osztály „E”.
3. Érettségivel és alapfokú szakképesítéssel rendelkező gondozót a munkáltató „D” osztályba sorol. A besorolás helytelen, mivel a szakképesítés megszerzése nem igényel érettségit. A helyes besorolás „C”.
4. Felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkező családsegítő fizetési fokozatának megállapításánál a munkáltató figyelembe veszi az 1992 után betöltött munkaviszonyok időtartamát is, amely alatt a munkakörhöz szükséges szociális szakképzettséggel a közalkalmazott még nem rendelkezett. A fizetési fokozat megállapítása helytelen, mivel az 1992. június 30-át követően fennált munkaviszonyoknak csak azt az időtartamát lehet figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

Mit tehet a munkáltató?

Amennyiben a munkáltató észleli, hogy helytelenül sorolta be a közalkalmazottat, azt haladéktalanul korrigálnia kell.

Előre sorolásról beszélünk, ha a közalkalmazottat az előírtnál alacsonyabb fizetési osztályba vagy fokozatba sorolták. Visszasorolásról beszélünk akkor, ha a munkáltató a közalkalmazottat az előírtnál magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba sorolta.

A munkáltató a besorolást egyoldalúan korrigálhatja, illetve korrigálni köteles, ehhez a közalkalmazott beleegyezése nem szükséges.

Ha a munkáltató magától nem észleli a jogsértést vagy nem hajtja végre az átsorolást, hanem a besorolást a közalkalmazott sérelmezi, jelzésére a munkáltató ugyancsak köteles az átsorolást végrehajtani jogszabálysértés esetén. Az átsorolás a jogviszony fennállása alatt mindvégig végrehajtható, a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a besorolástól számítva három év eltelt, így a közalkalmazott követelése elévült. Itt ugyanis egy folyamatos jogsértő állapot áll fenn.

Előre sorolás esetén a keletkezett illetménykülönbözetet is ki kell fizetni a közalkalmazott részére. Amennyiben a munkáltató erről egyoldalúan nem rendelkezik, a közalkalmazott bíróság előtt is érvényesítheti követelését. Az illetménykülönbözet és annak kamatai három éven belül – az elévülési időn belül – követelhetők a munkáltatótól.

Visszasorolás esetén valószínűsíthető, hogy a közalkalmazott illetménye vagy legalább a szociális ágazati összevont pótlék összege csökkenne. (C-ből B-be sorolás esetén nincs különbség a pótlék összege között, D és C vagy E és D osztály esetén azonban van.) Abban azonban nem alakult ki egységes vélemény, csökkenthető-e az illetmény összege. Az egyik álláspont szerint a szerzett jogok elve alapján a közalkalmazott munkabére ténylegesen nem csökkenhet. A másik álláspont szerint a munkáltató jogosult helyreigazítani a jogszabálysértő besorolást, a jogszabálysértően megállapított juttatás a közalkalmazott hozzájárulása nélkül megvonható, és a megvont juttatásmértékkel az összilletmény csökkenthető. 

Vita esetén célszerű egyeztetni, megállapodni a munkáltatóval, akár a helyi szakszervezeti képviselő bevonásával.

Amennyiben az egyeztetés, a közalkalmazott írásbeli megkeresése vagy a szakszervezeti kezdeményezés nem vezet eredményre, a közalkalmazott bírósághoz fordulhat, akár a téves besorolás korrigálása és az illetménykülönbözet kifizetése iránt, akár abban az esetben, ha az esetlegesen jogsértő visszasorolását és illetménycsökkentését vitatja.

dr. Schnider Marianna SZTDSZ-SzMDSz alelnök, munkajogász