Az elmúlt hetekben számtalan kérdést kaptunk a közalkalmazotti besorolás kapcsán: lenullázódik-e a közalkalmazotti jogviszonya annak, aki egy rövid időre a versenyszférába megy dolgozni, kerülhet-e valaki alacsonyabb fizetési fokozatba, mint az előző munkahelyén volt, miért kerül magasabb fokozatba a bolti eladóból lett gondozó, mint az, aki évtizedek óta ott dolgozik stb. A jogszabályok változnak, ezért korábbi írásainkat aktualizáljuk, és némileg kibővítve tesszük közzé ismét, kövessétek, fontos témákról lesz szó!

Fizetési osztály

A közalkalmazottnak jogviszonya alapján illetmény jár. A besorolás alapjául szolgáló fizetési osztályt és fizetési fokozatot, valamint az illetményt a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell.

A közalkalmazott besorolásának alapja a munkakör ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság – ami nem feltétlenül egyezik meg a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettségével. Hogy az egyes munkakörökhöz melyik fizetési osztály tartozik, azt – a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban – a 257/2000. Korm. r. 2. sz. melléklete tartalmazza. 

A munkakörök tíz fizetési osztályba tagozódnak:  

Végrehajtási rendelet rendelkezhet a fentiek alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.  

A közalkalmazott besorolása a munkakörre jogszabályban előírt iskolai végzettséghez kapcsolódik, ezért az ehhez képest magasabb iskolai végzettség nem vehető figyelembe a besorolási osztály meghatározásánál. A főiskolai végzettséget igénylő iskola védőnői munkakörben középiskolában végzett egészségvédelmi oktatói tevékenység nem ad alapot magasabb fizetési osztályba sorolásra (EBH2009. 2076.).

Jogszabályban előírt végzettség, szakképzettség nélkül foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya érvénytelen. A munkáltató a jogviszonyt köteles azonnali hatállyal felszámolni, ez esetben a közalkalmazott a felmentéssel történő megszüntetéskor érvényesíthető igényeket támaszthatja (EBH2009. 1990.).

Fizetési fokozat

A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizenhét fizetési fokozatot tartalmaznak. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.  

A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására az alábbi szabályok érvényesülnek:

Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani. 

Ha azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. 

A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál a felmentési időt is figyelembe kell venni (EBH2007. 1726.).

A közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke megállapításánál - a fizetési fokozat megállapításától eltérően - az alapul szolgáló közalkalmazotti jogviszony időtartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be, mivel e munkaviszony nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn (EBH2005. 1252.).

A jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be (EBH2004. 1063.).

A várakozási idő

A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.  

A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni, így a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartamát. Ettől eltérően beszámít viszont a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.

A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

A szociális ágazat egyes speciális szabályai

A közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit a 257/2000. Korm.r. 2. számú melléklete tartalmazza. 

„A” fizetési osztályba sorolható a segítő, falu- és tanyagondnok, a segédgondozó, gyermekgondozó, bölcsődei dajka, míg a nem ágazatspecifikus munkakörök közül főként a kisegítő munkakörök, mint a konyhai kisegítő, takarító, éjjeliőr, hivatalsegéd, kézbesítő, portás, segédmunkás. 

„B” fizetési osztályba sorolható például a 2/1975. (II. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakör, továbbá a gondozó, asszisztens, javítóintézeti ápoló, gépkocsivezető, egyes ügyintéző, irodai és ügyviteli, valamint szolgáltató munkakörök. 

„C” fizetési osztályba kell sorolni a végrehajtási rendelet szerint az 1975 előtti - szakosított képzést is tartalmazó - képzés szerint szerzett általános betegápoló, csecsemő- és gyermekgondozói, pszichiátriai ápolói végzettséggel rendelkezőket, az 1975 utáni alapképesítésre épülő első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek-idegápolói és gondozói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói, szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói szakképesítést igénylő munkakört. Legalább „C” osztályba sorolható pl. az ápoló, szakápoló, asszisztens, kisgyermeknevelő, szociális ügyintéző, élelmezésvezető. 

„D” fizetési osztályba kell sorolni a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkaköröket, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő stb.. Legalább „D” osztályba kell sorolni pl. a szakasszisztenst, gyermekvédelmi asszisztenst, gyermekvédelmi ügyintézőt. 

„E” fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket. 

Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni.

„F”-től „J”-ig terjedően a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető, például szociális munkatárs, vezető ápoló, fejlesztő pedagógus, terápiás munkatárs, gyermekvédelmi gyám stb.

„F” fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételéhez kötött munkakört. A felsőfokú végzettséggel rendelkező élelmezésvezető például csak „F” fizetési osztályba sorolandó.

„G” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak, így szakvizsgát tett pedagógus, valamint alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítvány megszerzése.

„H” fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak. Ide sorolható pl. az orvos, a pszichológus.

„I” fizetési osztályba az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, így pedagógus, szociális munkás, pszichológus, valamint alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítvány megszerzése. 

„J” fizetési osztályba az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és tudományos fokozathoz kötött munkakör tartozik.

A munkakörök zöme több osztályba is sorolható, pl. a meglevő végzettségtől függően „B”-„E” osztályba a gondozó, „B”-„D” osztályba a gépkocsivezető, „C”-„E” osztályba a szociális ügyintéző, „A”-„C” osztályba a gyermekgondozó, a portás; „H”-„J” osztályba az orvos, „F”-„H” osztályba a gyógytornász, „F”-„J” osztályba a szociális munkatárs, vezető ápoló, fejlesztő pedagógus stb. Egyes munkakörök közép- és felsőfokú végzettséggel is betölthetők, mint például az ápoló, szakápoló vagy a terápiás munkatárs.

Ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást, akkor az betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amelyet a Kjt. 61. § (1) bek.-e a munkakörhöz a kormányrendelet 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír.

A munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek kell elismerni az alap vezetőképzés vagy mester vezetőképzés vizsgakövetelménye teljesítését igazoló tanúsítványt. 

Ha a közalkalmazott a „B”-„E” fizetési osztályba kerül besorolásra, a pótlékok nélküli illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében, mini bölcsődében dolgozó pedagógus munkakörben dolgozó személyek munkaköreinek megnevezését a 257/2000. Korm.r. 2/a. számú melléklete tartalmazza.

A kormányrendelet a felmentés lehetőségéről az alábbiak szerint rendelkezik:

• a gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,
• a javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,
• a bölcsődében, mini bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,
• a gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre,
• továbbá a Biztos Kezdet Gyerekházban a vezetői és a nem vezetői munkakörre

meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. 

A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, legfeljebb három évre adhatja meg.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimumelőírásait az 1/2000. SZCSM r., a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás képesítési minimumelőírásait a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén két évre felmentést adhat, ha

• a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz részt,
• az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését, vagy
• családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg.

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete - Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete