A szakszervezet azért jön létre helyben, hogy a dolgozók közösen lépjenek fel a munkakörülményeik javításáért. Legyen az béremelés, kafetéria, kedvezőbb munkaidőszabályok, mindig van min javítani és újabb elérendő célként kitűzni magunk elé.
A legjobb, ha azokat a pluszjuttatásokat, kedvezőbb feltételeket, amelyeket sikerült kiharcolni, ún. kollektív szerződésbe foglaljuk.
Azt kérdezed, miért lépj be a szakszervezetbe? Egyebek mellett azért, hogy legyen lehetőségetek kollektív szerződést kötni a munkáltatóval, és abban a mostaninál kedvezőbb munkafeltételeket rögzíteni.
Írtunk már a kollektív szerződés kötésének alapjairól, valamint a kollektív szerződés időbeli hatályáról. Most nézzük meg, mi lehet egyáltalán a kollektív szerződésben.
A kérdéssel inkább fordítva találkozunk: hogyan lesz a közalkalmazottból munkavállaló, ha a szociális intézményt, ahol dolgozik, átveszi az egyház vagy egy civil szervezet? Ha ritkán is, de előfordul, hogy évekkel ezelőtt kiszervezett intézményeket „visszaállamosítanak”, ez pedig munkajogi szempontból nem is olyan egyszerű történet.
Újabb bejegyzésünkben folytatjuk a kollektív szerződés szabályozásának ismertetését, és bemutatjuk a kollektív szerződés alkalmazásának kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló rendelkezéseket.
Vége a nyárnak, megtartottuk idénynyitónkat, és újra teljes gőzzel dolgozunk a blogon is. Ma a kollektív szerződés megkötésének néhány alapvető szabályát vesszük sorra.