Egy korábbi bejegyzésünkben adósak maradtunk a Munka törvénykönyve alapján járó pótlékok felsorolásával, most pótoljuk. Elöljáróban leszögezzük: a pótlékok nem csak a munkavállalókat, hanem a közalkalmazottakat is megilletik.

Ezek a pótlékok a rendes munkaidőre járó munkabéren/illetményen felül járnak, számítási alapjuk – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér/illetmény. A számítási alapot úgy kapjuk meg, hogy a havi alapbér/illetmény összegét osztjuk százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén pedig a százhetvennégy óra arányos részével.

Vasárnapi pótlék

A pótlék szabályai előtt nézzük meg, ki az, aki egyáltalán dolgozhat vasárnap, rendes munkaidőben:

1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (pl. bentlakásos szociális intézmények),
2. az idényjelleggel,
3. a megszakítás nélkül,
4. a több műszakos tevékenység keretében,
5. a készenléti jellegű munkakörben,
6. a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
7. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
8. külföldön történő munkavégzés során,
9. a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó egyes munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló/közalkalmazott.

A felsoroltak közül azonban nem mindenkinek jár vasárnapi pótlék (sőt, valójában az a kivételes, akinek jár):

1. Rendes munkaidőre akkor jár vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló/közalkalmazott a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag amiatt osztható be, hogy több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatják (a harmadik eset a kereskedelemben fordul elő, azzal itt nem foglalkozunk).
2. Rendkívüli munkaidőre vasárnapi pótlék jár
   1. az 1. pontban meghatározott munkavállalónak (több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló/közalkalmazott),
   2. ha a munkavállaló/közalkalmazott számára vasárnap rendes munkaidő nem osztható be – ilyenek mindazok, akik nem szerepelnek az első, 9 pontos felsorolásban.

A szociális területen vagy nem rendelhető el vasárnapi munkavégzés (pl. bölcsődék), vagy inkább a megszakítás nélküli tevékenység jöhet szóba (bentlakásos intézmények), illetve rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatókról beszélhetünk, így vasárnapi pótlékra a dolgozók a legritkább esetben lehetnek jogosultak.

A vasárnapi pótlék mértéke ötven százalék.

Munkaszüneti napi pótlék

Az első lépés itt is az, hogy megnézzük, ki az, aki egyáltalán munkát végezhet munkaszüneti napon (szűkebb a kör, mint a vasárnapi munkánál):

1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
2. az idényjelleggel,
3. a megszakítás nélkül,
4. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
5. külföldön történő munkavégzés során

foglalkoztatott munkavállaló/közalkalmazott.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

1. a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
2. baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Ugyancsak ezen a címen jár bérpótlék a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

A jó hír, hogy munkaszüneti napon végzett munkáért minden esetben jár pótlék, nincs kivétel.

Műszakpótlék

A munkavállalónak/közalkalmazottnak harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, az alábbi feltételekkel:

1. a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik és
2. a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történik a munkavégzés.

A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja akkor változik rendszeresen, ha

1. havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint
2. a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Ennek a feltételnek minden bizonnyal megfelelnek azok a szociális dolgozók, akik bentlakásos intézményben, váltott műszakban dolgoznak (akár nyolc, akár tizenkét órás műszakokról beszélünk). Például, ha a dolgozó tizenkét órában dolgozik, és a beosztás szerinti munkanapok felében reggel 6-kor, a másik felében pedig este 18 órakor kezd, jogosult pótlékra, mert a munkanapok felében eltér a munkaidő kezdetének az időpontja, és 12 óra eltérés van a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont közt.

Kifejezetten a szociális intézményekre vonatkozik egy speciális szabály a szociális törvényből (hasonlót találunk a gyermekvédelmi törvényben is). Eszerint a szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén tizenöt százalék bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Ez a szabály gyakorlatilag a korábbi Mt. alapján járó délutáni műszakpótlékot pótolja.
   

Éjszakai bérpótlék

A munkavállalónak/közalkalmazottnak éjszakai munkavégzés esetén tizenöt százalék bérpótlék jár, feltéve, hogy az éjszakai munkavégzés tartama az egy órát meghaladja. Nagyon lényeges, hogy a műszakpótlékra jogosult munkavállalót nem illeti meg külön éjszakai pótlék. Éjszakai pótlékra jogosult például, aki állandó éjszakai műszakban dolgozik és munkaideje mindig azonos időpontban kezdődik.

„Túlórapótlék”

A rendkívüli munkaidő ellentételezése a következők szerint alakulhat (túlórapótlék elnevezést a törvényben nem találunk, csak a könnyebb érthetőség kedvéért használjuk a köznapi elnevezést):

Ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár

1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten felül vagy
3. az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. Fontos: a munkáltató egyoldalúan nem adhat szabadidőt, ha egyébként sem kollektív szerződés, sem a munkavállaló/közalkalmazott megállapodása nem teszi lehetővé!

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék akkor, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A különbség a „hétköznapi” túlórához képest, hogy ilyenkor a szabadidőt a munkáltató egyoldalúan is kiadhatja.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. Lényeges, hogy ilyenkor a pótlékot nem lehet szabadidővel kiváltani, továbbá jár a munkaszüneti napi pótlék is, szintén száz százalékos mértékben.

A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

Készenléti és ügyeleti pótlék

Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. Ha a készenlét vagy az ügyelet alatt munkavégzés is történik, a fenti szabályok szerint jár a vasárnapi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék stb. is. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár.

Dr. Schnider Marianna, SzMDSz