Kinevezés, próbaidő, elállás – lassan körbejárjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítését, ezúttal a kinevezés szabályai következnek.

A kinevezés és tartalma

A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés valójában egy egyoldalú jognyilatkozat, amit a közalkalmazottnak is el kell fogadnia ahhoz, hogy a jogviszony létrejöjjön.

A kinevezést és annak elfogadását mindig írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a közalkalmazott hivatkozhat, a munkába lépést követő harminc napon belül.

A közalkalmazotti jogviszonynál főszabály, hogy határozatlan időre jön létre, és csak kivételesen létesíthető határozott időre. Határozott idejű csak akkor lehet a közalkalmazotti jogviszony, ha helyettesítés céljából létesítették, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására történt a kinevezés. Ettől csak törvényben foglaltak alapján lehet eltérni. Ha a határozott idejű kinevezés nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni – ennek megállapítását a közalkalmazott munkaügyi perben kérheti.

A bírói gyakorlat szerint nem felel meg a törvényi feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez. Egy másik gyakori kérdésre is a bírói gyakorlat ad választ: a közalkalmazotti jogviszony feltételeit tartalmazó kinevezés különválik a vezetői beosztás feltételeit rendező vezető megbízástól, ez utóbbi határozott ideje nem hat ki a közalkalmazotti jogviszonyra.

Lényeges, mit kell tartalmaznia a kinevezési okmánynak:

• a közalkalmazott munkakörét,
• a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,
• a közalkalmazott illetményét és
• a munkavégzés helyét.

A munkakört általában a munkakör megnevezésével határozzák meg. A munkaköri leírás nem kötelező része a kinevezésnek.

A közalkalmazott munkahelyét célszerű a lehető legkonkrétabban meghatározni. Ha a munkáltatónak több telephelye is van, gyakran előfordul, hogy nem jelölik meg a kinevezésben, melyik telephely a munkavégzés helye. Ebben az esetben az egyes telephelyek közt szabadon lehet mozgatni a közalkalmazottat, amit sokszor sérelmeznek a dolgozók.

A besorolás szabályaival és az illetménnyel korábbi bejegyzéseinkben már részletesen foglalkoztunk.

A felsoroltak a kötelező elemek, ezeken kívül más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható a kinevezési okmányban.

Természetesen nem maradhatnak ki a felek adatai, határozott idejű jogviszonynál a határozott idő végének meghatározása, tartalmaznia kell a próbaidőre vonatkozó előírást vagy a mentesülés indokát, a gyakornoki időre vonatkozó előírást, tartalmazhatja a közalkalmazott munkaidejét stb.

Nemcsak a Kjt., hanem a Munka törvénykönyve is előír néhány követelményt:

A jogviszony tartamát a kinevezésben kell meghatározni. Ha ezt nem tartalmazza a kinevezés, a jogviszony határozatlan időre jön létre.

Ha a munkavégzés helyét nem tartalmazza a kinevezés, azt a helyet kell tekinteni a munkavégzés helyének, ahol a közalkalmazott munkáját szokás szerint végzi.

A jogviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A részmunkaidőt a kinevezésben kell kikötni.

A kinevezésben kell meghatározni a jogviszony kezdetének napját is. Ennek hiányában a jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap.

Bár olvasóinkat ez kevésbé érinti, a Kjt. a közalkalmazottak illetményének plafonját is meghatározza: a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

A próbaidő

A közalkalmazotti jogviszony abban is eltér a munkaviszonytól, hogy a törvény szerint kötelező próbaidőt kikötni, ez alól csak néhány kivétel van.

A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – kivételektől eltekintve – próbaidő megállapítása kötelező. Ennek hiányában is a kötelezően írásba foglalt kinevezést követő három hónapban próbaidős közalkalmazotti jogviszony áll fenn.

A próbaidő hossza főszabály szerint három hónap. A kinevezés megállapíthat a három hónaposnál hosszabb próbaidőt is, de ekkor sem lehet négy hónapnál hosszabb a kikötött időtartam. Figyelem: bár sok helyen láttunk rá példát, kollektív szerződés sem térhet el ezektől a szabályoktól!

A próbaidő meghosszabbítása tilos. Így sem a próbaidő lejárta előtt, sem a próbaidő lejártát követően nem lehet olyan megállapodást kötni, amely a próbaidő meghosszabbítására irányulna, az ilyen megállapodás érvénytelen lesz.

A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. Nem tartozik szorosan a jogviszony létesítéséhez, de felhívjuk a figyelmet, hogy próbaidő alatt, azonnali hatállyal akkor is megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt, ha egyébként a közalkalmazott várandós, keresőképtelen stb., a próbaidő alatt a felmentési tilalom sem érvényesül.

A Kjt. felsorol néhány esetet, amikor kivételesen nem kell próbaidőt megállapítani, mégpedig áthelyezés, meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. És a kivétel alól is van kivétel: ha a közalkalmazotti jogviszony azért szűnt meg – a törvény erejénél fogva –, mert a közalkalmazott nem megfelelt minősítést kapott, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező, akkor minden esetben kötelező próbaidőt kikötni.

És még egy kivétel van a próbaidő alól: végrehajtási rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén próbaidőt nem lehet megállapítani, erre a köznevelési vagy az egészségügyi ágazatban is találhatunk példát.

Az elállás

És végül, az egyetlen megoldás arra, ha már a munkába lépés előtt visszavonulót fújnánk: Ha a kinevezés időpontja és a munkába lépés napja között bármely fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a jogviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna, a kinevezéstől bármely fél elállhat. Az elállás a kinevezést visszamenőleges hatállyal, a kinevezés keltének időpontjára szünteti meg.

SzMDSz