A sztrájkról szóló bejegyzések után visszatérünk a rendes kerékvágásba, és folytatjuk a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó főbb szabályok bemutatását. Ezúttal azt nézzük végig, hogyan lehet további állást vállalni a közalkalmazotti jogviszony mellett.

Főszabályként rögzíti a Kjt., hogy a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, illetve összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság is. Utóbbi szabály alól az egészségügyi szolgáltatóknál, a költségvetési kutatóhelyeknél, valamint a felsőoktatási intézményekben lehetnek kivételek.

További összeférhetetlenségi szabály, hogy a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes – jogszabály szerinti – költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki – illetőleg, akinek hozzátartozója – a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az ilyen munkáltatónál megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ez alól csak a tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesített jogviszony jelent kivételt, arra a tilalom nem vonatkozik.

További összeférhetetlenségi szabályokat ír elő még a Kjt. a katasztrófavédelmi feladatot, valamint a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltatóknál, illetve az MTA által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél fennálló közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan.

A közalkalmazottnak egy kivétellel minden esetben bejelentési kötelezettsége van, ha munkavégzésre irányuló további jogviszonyt (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, megbízási jogviszony stb.) kíván létesíteni.

Ha a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. Érthető a szabály: munkaidőben a munkáltató rendelkezésére kell állni és munkát végezni, ez két párhuzamos jogviszonyban, azonos időben nehezen kivitelezhető. Ilyenkor, ha a munkáltató nem adja meg a hozzájárulást, tilos a további jogviszony létesítése. Ha ezt a közalkalmazott figyelmen kívül hagyja, szankciókra számíthat, ami akár a rendkívüli felmentés is lehet.

Ha a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítene, azt is köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni. A munkáltató általában köteles tudomásul venni a bejelentést, de ha összeférhetetlenség áll fenn, a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott előzetes bejelentése alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban szólítja fel a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

Ha a közalkalmazott a munkáltató tiltása vagy későbbi felszólítása ellenére a tiltás vagy a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

Lehet olyan eset is, amikor kivételesen nem kell bejelenteni a további jogviszonyt. Ez akkor lehetséges, ha tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységről, közérdekű önkéntes tevékenységről vagy állami projektértékelői jogviszonyról van szó, feltéve, hogy az nem érinti a közalkalmazott munkaidejét.

Meg kell említeni azt is, ha azonos munkáltatóval létesülne a további jogviszony. Ha ez kifejezetten a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására irányulna, tilos további jogviszonyt létesíteni.

Gyakori kérdés, hány jogviszonya lehet a közalkalmazottnak egyszerre. Erre kifejezett rendelkezés nincs, de mindenképp fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a közalkalmazott (és a munkavállaló) egyik fő kötelezettsége, hogy munkaidőben munkára képes állapotban álljon a munkáltató rendelkezésére, adott esetben pedig egy túlhajszolt, kialvatlan dolgozó ennek nem tud megfelelni. Ha pedig e kötelezettségét megszegi, szintén számolhat hátrányos jogkövetkezménnyel vagy akár jogviszonya megszüntetésével a munkáltató részéről.

Bár a Kjt. szigorúbb, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók szabadsága sem határtalan. A korábbi Munka törvénykönyve tartalmazta, hogyan kell eljárni, ha további jogviszonyt létesítene a dolgozó, az új Mt. viszont erre nem tér ki konkrétan. De ez nem jelenti azt, hogy nem kellene bejelenteni az új állást, mégpedig az általános magatartási követelményekből fakadóan. Ezek szerint a munkavállalót is terheli az együttműködési kötelezettség, továbbá a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges tényekről, körülményekről való tájékoztatás kötelezettsége, ezen kívül a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. E rendelkezéseket egyébként a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.

Bár nem tartozik szorosan a jogviszony létesítéséhez, néhány gyakran felmerülő kérdésre még kitérünk: A bejelentési kötelezettség, az összeférhetetlenségi szabályok vagy az egyéb tilalmak akkor is irányadók, ha a közalkalmazott egyébként szabadságon, fizetés nélküli szabadságon (gyesen, gyeden stb.) van. A munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályokat minden közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban külön be kell tartani, így például szabadság is megilleti a dolgozót, amit viszont a két munkáltató nem köteles ugyanazokra a napokra kiadni.

dr. Schnider Marianna érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász

Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete