Rémtörténetek a munkaügyről, avagy a munkáltatónak mindig igaza van?
Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.
A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.
Ha hasonló problémákkal találkozol, fordulj az SzMDSz vagy az SZTDSZ helyi tisztségviselőjéhez. Ha munkahelyeden nem működik még SzMDSz csoport vagy SZTDSZ alapszervezet, csatlakozzatok hozzánk! A munkáltatónak nincs mindig igaza, de ritka, hogy ezt szakszervezeti beavatkozás nélkül is belássa. Fordulj hozzánk, hogy segíthessünk!
Ha csatlakoznátok, keressetek minket az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen, vagy telefonon a 061/473 02 14 számon, ahol üzenetet is hagyhattok.
1. állítás: A szociális ágazati összevont pótlékra jogosító időnél csak a közalkalmazotti jogviszonyban, rosszabb esetben az adott munkáltatónál töltött időt kell figyelembe venni.
A munkáltató téved. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni.
2. állítás: „Folyamatos műszakban” (= munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége) nem jár munkaszüneti napi pótlék.
A munkáltató téved. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg, ez alól nem ad felmentést a megszakítás nélküli tevékenység sem.
3. állítás: Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, nem jár munkaszüneti napi pótlék.
A munkáltató téved. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a munkaszüneti napi munkavégzésre járó, száz százalék bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.
4. állítás: Ha a közalkalmazott nem rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel, nem kell besorolni, így szociális ágazati összevont pótlékra sem jogosult.
A munkáltató téved. Ha a közalkalmazott nem rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel, a jogszabályban előírt feltételekkel és időre a képesítési előírások alól felmentést kaphat, vagy létre sem jöhet a jogviszonya az adott munkakörre. A felmentés azonban nem mentesíti a munkáltatót sem a besorolás, sem a pótlékfizetés alól.
5. állítás: A közalkalmazott nem, csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló jogosult a gyermekek után járó pótszabadságra.
A munkáltató téved. A Kjt. háttérjogszabálya a Munka törvénykönyve – ha a Kjt. kifejezetten nem zárja ki az Mt. egy-egy rendelkezésének alkalmazását, vagy nem szabályozza az adott kérdést eltérően, akkor a rendelkezés a közalkalmazotti jogviszonyra is vonatkozik. Ilyen a gyermekek utáni pótszabadságra vonatkozó Mt. rendelkezés is, amelyet nemcsak az Mt., hanem a Kjt. hatálya alá tartozóknál is alkalmazni kell.
Dr. Schnider Marianna SzMDSz - SZTDSZ alelnök, munkajogi szakjogász