A munkaszüneti nap körüli legfőbb szabályokat többször összefoglaltuk, blogunkon és Munkajogi elsősegély sorozatunkban is. Mégis úgy látjuk, nem lehet elégszer ismételni, annyi kérdés, félreértés, olykor hitetlenkedés övezi. Következzenek hát ismét a legfőbb tudnivalók!

Frissítve: 2024. 10. 24.

Melyek a munkaszüneti napok?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) tizenegy munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A beosztási szabályokat tekintve munkaszüneti nap a húsvétvasárnap és a pünkösdvasárnap is.

A szociális ágazatban ezen felül munkaszüneti nap a Szociális Munka Napja, november 12-e is, a Szoctv., illetve a Gyvt. alapján. A Szoctv. a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra vonatkozik, míg a Gyvt. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti – ide nem értve a bölcsődei ellátást – és gyermekvédelmi intézményeknél, szolgáltatóknál, javítóintézeteknél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozókra. A Szociális Munka Napján a szociális intézményekben, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, javítóintézetekben a folyamatos ellátást az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani.

Mettől meddig tart a munkaszüneti nap?

A munkaszüneti nap nem feltétlenül esik egybe a naptári nappal. Az Mt. szerint munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. E szabály megfelelően irányadó a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképp munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Ha például tizenkét órás műszakokban folyik a munkavégzés, 6-18, illetve 18-6 óra közt, a munkanap igazodhat például az éjszakai műszak végéhe, és ez irányadó a munkaszüneti napra is. Ez esetben, aki november 1-jén 6 órakor fejezte be a munkát, valójában nem végzett munkát munkaszüneti napon, így pótlékra sem jogosult. Míg aki 1-jén 18 órakor kezdett, a teljes műszakra, 12 órára jogosult munkaszüneti napi pótlékra.

Ezzel szemben, ha a munkanap a naptári naphoz igazodik, november 1-jén 0 órától 24 óráig jár a munkaszüneti napi pótlék. 

Ki végezhet munkát munkaszüneti napon?

Munkaszüneti napon rendes munkaidő keretében kizárólag az alábbi esetekben lehet munkát végezni:

1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

A munkáltató vagy a munkakör két esetben minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek:

• Ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Ilyen lehet például a vendéglátó-ipari vagy turisztikai tevékenység (november 1-jén például ilyen a virág- és koszorúárusítás).
• Ha a tevékenység igénybevételére baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

2. az idényjellegű tevékenység keretében

Idényjellegű tevékenységről akkor beszélhetünk, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ilyenek lehetnek egyes, szezonális mezőgazdasági munkák.

3. megszakítás nélküli tevékenység keretében

Ahhoz, hogy a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli legyen, két feltételnek kell együttesen teljesülnie. Egyrészt naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetelhet a tevékenység. Másrészt társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására kell irányulnia, vagy olyannak kell lennie, amely a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A társadalmi közszükséglet fogalmába beletartozik az energiaszolgáltatás, távközlés, egyes egészségügyi vagy szociális ellátások.

A termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységre lehet példa a kohászat, a szerverpark üzemeltetése.

4. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén

Idetartozhatnak például azok a cégek, amelyek külföldi partnereknek nyújtanak folyamatos szolgáltatást, elsősorban információtechnológiai eszközökkel.

5. külföldön történő munkavégzés során

Ez elsősorban olyan nemzeti ünnepeken fordulhat elő, amely a munkavégzés helye szerint nem minősül munkaszüneti napnak.

Lehet-e „túlórázni” munkaszüneti napon?

Rendkívüli munkaidő (túlóra) csak két esetben rendelhető el munkaszüneti napra:

1. Ha a munkavállaló ezen a napon egyébként is foglalkoztatható (vagyis rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, idényjellegű tevékenység, megszakítás nélküli tevékenység stb. keretében).
2. Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Ebben az esetben nincs korlát, annak is elrendelhető rendkívüli munkaidő, aki egyébként rendes munkaidőben ezen a napon nem dolgozhatna.
   

Milyen szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik?

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik (és ugyanígy, húsvét- és pünkösdvasárnap) a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az a munkavállaló, aki egyébként vasárnap rendes munkaidőben munkát végezhetne, de nem felel meg a fenti öt feltétel egyikének sem, a munkaszüneti napon rendes munkaidőben nem foglalkoztatható.

Mi a „munkaszüneti napok körüli munkarend”?

Az Mt. felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza, vagy ahogy a köznyelv ismeri, munkanapokat helyezzen át. Ezt legkésőbb a megelőző év október 31-ig kell megtennie. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie. A rendelet csak az általános munkarendben dolgozókra terjed ki.

2024-ben augusztus 13-a munkanap, 19-e pihenőnap; december 7-e munkanap, 24-e pihenőnap; december 14-e munkanap, 27-e pihenőnap.

Többet kell-e dolgozni a munkaidőkeretben?

Félreértés, hogy a megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknak többet kellene dolgozniuk, mint annak, akit általános munkarendben (hétfőtől-péntekig) foglalkoztatnak. Ne keverjük össze a munkaidő mennyiségét a munkaidő beosztásával! Akit egyenlőtlen munkaidő-beosztással, munkaidőkeretben foglalkoztatnak, annak a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidejét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Például, 2024 novemberében két munkaszüneti nap lesz, 1-je és 12-e, mindkettő hétköznapra esik. Aki egyhavi munkaidőkeretben dolgozik szociális intézményben megszakítás nélküli tevékenység keretében, annak éppúgy 152 óra osztható be rendes munkaidőként, mint az általános munkarendben foglalkoztatott irodai dolgozónak. 

Milyen díjazás jár a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti napon végzett munkáért száz százalék bérpótlék jár.

Ugyancsak száz százalék bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik.

A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett.

Azaz, ha valakit október 29-én berendelnek november 1-jére dolgozni, az egyrészt rendkívüli munkaidőnek minősül, mert kevesebb, mint 96 óra telik el az elrendelés és a munkavégzés kezdete között, másrészt akkor sem lehet lecsúsztatni az így keletkezett túlórát, ha a túlóra szabadidővel való megváltásáról egyébként megállapodott a dolgozó és a munkáltató.

Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban.

Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni. Ettől eltérően, ha az óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

Mit lehet tenni, ha a munkáltató megsérti a szabályokat?

Nem kell tűrni! Minden dolgozónak joga van fellépni, ha pedig eredményt is akar, azt legcélszerűbben kollektíven, szakszervezet útján teheti meg.

Első lépésként ismerd fel a problémát, második lépésként vedd fel velünk a kapcsolatot (írj az sztdsz.info@gmail.com vagy szmdsz.info@gmail.com címre, visszahívunk), harmadik lépésként szervezzük meg helyben a szakszervezetet! Éljetek a jogaitokkal, és ne hagyjátok magatokat!

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete - Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete