2020. április 5-én jelent meg, és a mai napon hatályba lépett a Kormány 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről. Az alábbiakban főként a kormányrendeletnek a szociális területen történő munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseit vesszük sorra.

A veszélyhelyzet során alkalmazandó különös szabályokat a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 20.  § tekintetében az  Alaptörvény 53.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a  koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendelte el. 

Feladatellátás és finanszírozás

A Korm.r. 16. §-a szerint az  Szt. szerinti szociális szolgáltatások működése során az  élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a  magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a veszélyhelyzet időtartama alatt

a) a  nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a  nappali melegedőt – épületében nyújtott szolgáltatások szünetelnek, azok látogatása az  ott foglalkoztatott munkatársak kivételével tilos, a  nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében nyújthatják a szükséges ellátást,

b) – a népkonyha kivételével – étkeztetés esetében a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható,

c) a  települési önkormányzat vagy a  települési önkormányzattal ellátási szerződést kötött egyházi és nem állami fenntartó által nyújtott alapszolgáltatások esetén a  szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett, valamint a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe befogadott ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám túlléphető,

d) az alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,

e) alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni,

f) az a) pont szerinti szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik,

g) a szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott

ga) személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a  fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni, és

gb) egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján szüneteltethető,

h) házi segítségnyújtás esetében az  újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a veszélyhelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor,

i) a  fővárosi és megyei kormányhivatal a  fogyatékos személyek alapvizsgálatát és a  szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatát nem végezheti el,

j) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) a komplex szükségletfelmérést nem végezheti el.

Az  (1)  bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelő működés a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás hiányában is a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosít.

Munkaidő

A munkavégzés szempontjából fontos rendelkezést tartalmaz a Korm.r. 17. §-a, amely szerint a  veszélyhelyzet időtartama alatt az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

Kiemeljük, hogy a különleges szabály kizárólag az idősek otthonában foglalkoztatottak esetében alkalmazható, fenntartótól függetlenül. Minden egyéb intézmény esetében a munkaidőt érintő hasonló jellegű intézkedésre a munkáltató egyoldalú döntése alapján nem kerülhet sor, legfeljebb a 47/2020. Korm.r. 6. § (4) bek.-e alapján, a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásában lehet eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

Álláspontunk szerint sem a fenti rendelkezés, sem a külön megállapodás nem írhatja felül a kollektív szerződés rendelkezéseit. Amennyiben az intézménynél van kollektív szerződés, és az rendelkezik a napi munkavégzés felső határáról, attól sem a munkáltató, sem a külön megállapodás nem térhet el.

Amennyiben sem a 47/2020. Korm.r., sem a 88/2020. Korm.r. rendelet alapján a munkáltató nem tud 24 órás műszakot elrendelni – mert nem idősek otthona és a dolgozó az Mt.-től való eltérésre vonatkozó külön megállapodástól elzárkózik –, kizárólag készenléti jellegű munkakörben van lehetőség a 24 órás műszak elrendelésére, az Mt. alapján. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel sincs lehetőség készenléti jellegű munkakörnek minősíteni pl. a gondozói munkakört, amelynél nyilvánvalóan nem teljesülnek a készenléti jellegű munkakör feltételei.

Munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás

A Korm.r. 18. §-a alapján a  gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltatók, intézmények fenntartói, a  közgyűjtemények fenntartói, a közművelődési intézmények fenntartói, valamint a helyi önkormányzatok a rendelet hatálybalépésétől számított 5 munkanapon belül – az  SZGYF honlapján közzétett módon – adatot szolgáltatnak az  SZGYF-nek azokról a  60. életévüket be nem töltött és nem krónikus beteg foglalkoztatottjaikról, akik a  veszélyhelyzettel összefüggésben – különösen az  elrendelt rendkívüli szünet, járványügyi zárlat vagy más intézkedés idejére – mentesültek a munkavégzési kötelezettség alól.

A fenti adatszolgáltatás tartalmazza

a) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait,

b) a foglalkoztatott végzettségét,

c) a foglalkoztatott lakcímét,

d) a foglalkoztatott egyéb elérhetőségeit és

e) azon személyek számát és életkorát, akikről a foglalkoztatott gondoskodik.

Az adatszolgáltatásra kötelezettek a munkavégzés alól mentesülő személyek körében, valamint az adatokban bekövetkező változást a következő munkanapon bejelentik az SZGYF-nek.

A  veszélyhelyzet időtartama alatt a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása, illetve az  otthonukban élő, elsősorban idős rászorulók szociális alapszolgáltatásának biztosítása érdekében e foglalkoztatottak az  SZGYF döntése alapján a  munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás útján, az SZGYF vagy harmadik személy által fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél vagy gyermekvédelmi intézménynél is foglalkoztathatók.

A  fenntartó az  SZGYF-től kérheti a  nála történő foglalkoztatást, ha az  általa fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél, illetve gyermekvédelmi intézménynél jelentkező munkaerőhiány az ellátás biztonságát veszélyezteti.

A  foglalkoztatottat a Korm.r. 18. §  (2)  bekezdés e)  pontja szerinti körülményekre, a  várható napi utazási időre és a végzettségére figyelemmel lehet foglalkoztatni. 60 éven felüli személy és krónikus beteg e formában nem foglalkoztatható.

A  foglalkoztatott az  általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a  szerződése, kinevezése szerinti alapbérre, illetményre jogosult. A  munkabért, illetményt továbbra is a foglalkoztatott szerződése, kinevezése szerinti munkáltató fizeti meg. Ha az ellátott munkakörre előírt munkabér, illetmény magasabb, mint a  szerződés, kinevezés alapján járó alapbér, illetmény, az  a  munkáltató, amelynél a foglalkoztatás történik, a különbözetet megtéríti a szerződés, kinevezés szerinti munkáltatónak.

A munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás időtartama alatt a  munkáltatói jogokat – a  jogviszony megszüntetése kivételével – az a munkáltató gyakorolja, amelynél a foglalkoztatás történik.

A munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás az  SZGYF által meghatározott időpontban, de legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában megszűnik.

A fenti rendelkezés alapján tehát az SZGYF dönt arról, hogy az ideiglenesen munka nélkül maradt bölcsődei dolgozók, múzeumi teremőrök, könyvtárosok stb. mely szociális, gyermekvédelmi intézményben végezzenek munkát a veszélyhelyzet idején. Az ilyen foglalkoztatásra a munka törvénykönyvének a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni – emlékeztetünk arra, hogy az Mt. 53. §-a lehetővé teszi a más munkáltatónál történő munkavégzést is.

A kirendelés során figyelembe kell venni azon személyek számát és életkorát, akikről a foglalkoztatott gondoskodik (vélhetően eltartottakra, idős hozzátartozókra gondolt a jogalkotó), valamint a  várható napi utazási időt és a dolgozó végzettségét is. Hogy milyen szempontból és miként kell e körülményekre figyelemmel lenni, arról a kormányrendelet nem rendelkezik.

Az ilyen jellegű munkavégzésre 60 évnél idősebbek és krónikus betegek nem vehetők igénybe.

A munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás az  SZGYF által meghatározott időpontban, de legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában szűnik meg, így az Mt. 53. § (2) bek.-ében foglalt szabály, miszerint a foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg, valamint, hogy ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, a munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás fenti esetére nem alkalmazható.

Nem világos, hogy a Munka törvénykönyve egyéb garanciális szabályait alkalmazni kell-e, vagy a kormányrendelet felülírja az általános szabályokat.

Az Mt. rögzíti például, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha

d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Álláspontunk szerint e rendelkezést a veszélyhelyzet idején is alkalmazni kell.

Az Mt. szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell, úgy véljük, ez jelen helyzetben sem mellőzhető.

Ugyancsak nem világos, mi lesz azokkal a (jellemzően önkormányzati fenntartású intézményben foglalkoztatott) dolgozókkal, és az általuk ellátott feladatokkal, akiket munkáltatójuk a kormányrendelet kihirdetése előtt kötelezett ilyen jellegű munkavégzésre, akár önkéntes alapon, megállapodás útján, akár egyoldalú döntés alapján.

Hatálybalépés

A kormányrendelet a kihirdetését követő napon, 2020. április 6-án lép hatályba. A Kormány e  rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Dr. Schnider Marianna alelnök, munkajogi szakjogász

SZTDSZ - SzMDSz