Gyakori probléma, hogy a különböző pótlékokat (műszakpótlék, túlórapótlék stb.) csak hónapokkal később számfejti és fizeti ki a munkáltató. De mit ír a törvény? 

A Munka törvénykönyve szerint – amit közalkalmazottak esetében is alkalmazni kell – a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni (lánykori nevén bérpapír). A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. 

A számfejtéshez szükséges adatokat rendszerint a hónap utolsó napjaiban továbbítják, de mi van akkor, ha valami változás történik, túlóra, betegség, bármi okból? 

A törvény szerint a munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. Ha viszont több bért/illetményt utaltak, mint ami egyébként járt volna, a munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja. 

E törvényi rendelkezés arra a gyakorlatra ad megoldást, amely szerint a munkáltatók nagy része, annak érdekében, hogy a munkabér kifizetése minél hamarabb megtörténhessen, még az előtt elszámolja a tárgyhavi munkabért, hogy az elszámolás alapjául szolgáló időszak lejárt volna. Az elszámolás és a kifizetés közti néhány napban is azonban számos olyan esemény bekövetkezhet, ami miatt a munkabér elszámolását módosítani szükséges, így például keresőképtelenség, rendkívüli munkaidő teljesítése, műszakcsere stb. Ebben az esetben a munkáltató a munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor köteles tájékoztatni a munkavállalót, egyben a munkabér-különbözetet köteles kifizetni, illetőleg a többletkifizetést jogosult a munkabérből levonni. Tekintve, hogy a törvény a tájékoztatás végső határidejét rögzíti, nincs akadálya hóközi módosításnak és kifizetésnek (egyébként a törvény első verziója még hóközi kifizetést írt elő, csak hamar hatályon kívül helyezték, hogy a munkáltatók dolga egyszerűbb legyen). 

A munkáltató kötelezettsége fő szabály szerint tehát az, hogy a munkabért a tárgyhónapot követően elszámolja és a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kifizesse. Nemcsak az alapbért, hanem a pótlékokat is. Amennyiben a hónap lejárta előtt elszámol, abban az esetben is tényadatok állnak rendelkezésére az elszámolás elkészítésének napjáig, és az elszámolásnak azokat tükröznie kell. Így például, ha a munkáltató a bérszámfejtéshez szükséges adatokat a tárgyhónap 26. napjával továbbítja, az előző 25 napra vonatkozó tényadatokat is továbbítania kell, és annak megfelelően el kell számolni a munkavállalót a tárgyhónapban végzett munkáért megillető műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, munkaszüneti napi pótlékot, illetve az Mt. 107. § a) bek. szerinti rendkívüli munkaidő után járó pótlékot. Amennyiben ezek korrekciója válna szükségessé (mert például a tárgyhónap utolsó napjaiban a munkaidő-beosztást úgy módosítják, hogy a munkavállaló mégsem lenne jogosult műszakpótlékra), abban az esetben van módja a munkáltatónak arra, hogy a következő havi elszámolásnál az elszámolást és a kifizetett munkabért a fentiek szerint korrigálja. Arra azonban nem ad lehetőséget a jogszabály, hogy a tárgyhónapra járó pótlékokat teljes egészében csak a következő havi munkabérrel vagy még később számolja el és fizesse ki. Ha így járna el, a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan egy- vagy többhavi késéssel jutna csak hozzá az őt megillető pótlékokhoz, ami nyilvánvalóan ellentétes a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekkel és elvekkel. 

Van olyan bérelem, amelynek elszámolása csak hosszabb időközönként, a munkaidőkeret lejártát követően számolható el. Ilyen az Mt. 107. § b) pontja alapján minősülő rendkívüli munkaidőre járó pótlék. A munkaidőkeret lejártát megelőzően néhány nappal is a közölt munkaidő-beosztásból már nagy biztonsággal megállapítható, hány óra túlmunka keletkezik a munkaidőkereten felüli munkaidőként, így az erre járó munkabér is elszámolható a tárgyhavi munkabérrel együtt, a munkaidőkeret lejárta után közvetlenül. Amennyiben mégis szükséges lenne az elszámolás módosítása (például váratlan esemény miatt a dolgozó kérésére pihenőnap beosztására kerül sor az elszámolást követően), arra a következő havi munkabér elszámolásakor van lehetőség. 

A fenti szabályoktól a munkavállaló hátrányára csak kollektív szerződés térhet el. 

A munkaviszony egyenlőtlen jogviszony, amelyben a munkavállaló eleve alárendelt, kiszolgáltatott helyzetben van, a munkaviszony alapvetően határozza meg életminőségét, maga és családja létfenntartását. A munkajogi szabályoknak a munkavállalót fokozottan védeniük kell, e célt szolgálják például az Mt. azon szabályai, amelyektől nem vagy csak a dolgozók javára lehet eltérni, vagy épp a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések. A munkabér-elszámolás módosításának szabályai nyilván azt a célt is szolgálják, hogy adott esetben ne a kiszolgáltatott, hónapról hónapra élő munkavállaló hitelezzen a nagyságrendekkel nagyobb anyagi forrásokkal rendelkező munkáltatónak. Amennyiben a munkáltató akár kényelmi okokból, akár az évek során rögzült rossz gyakorlata miatt késlekedik a munkavállalót jogosan megillető pótlékok elszámolásával és kifizetésével, az amellett, hogy a dolgozóknak rendkívül sérelmes, a fentiek szerint tételes jogi szabályt is sért. Ez ellen pedig fel kell lépni. 

Nem kell tűrni, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot folytassa! Minden dolgozónak joga van fellépni, ha pedig eredményt is akar, azt legcélszerűbben kollektíven, szakszervezet útján teheti meg.

Első lépésként ismerd fel a problémát, második lépésként vedd fel velünk a kapcsolatot (írj az sztdsz.info@gmail.com vagy szmdsz.info@gmail.com címre, visszahívunk), harmadik lépésként szervezzük meg helyben a szakszervezetet! Éljetek a jogaitokkal, és ne hagyjátok magatokat!

dr. Schnider Marianna alelnök, munkajogász