Még mindig rengeteg a félreértés a heti 48 órás munkaidő szabályával kapcsolatban.

Sokan úgy gondolják, hogy ha egy adott héten 48 óránál többet kell dolgozniuk, az automatikusan jogsértő. Ez azonban nem igaz.

A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje – a rendkívüli munkaidőt (túlórát) is beleszámítva – legfeljebb 48 óra lehet. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén viszont – ami bentlakásos intézményekben, megszakítás nélküli munkarendben alapvető –, ezt nem minden héten külön kell vizsgálni, hanem a teljes munkaidőkeret átlagában.

Mit tehet a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai?
Kell-e tennie egyáltalán?
Végül is: kit képvisel a szakszervezet?

Egy korábbi írásunkat frissítettük, és öt részben tettük közzé nemrég, íme egyben.

2026. január 1-től ún. kiegészítő bérpótlékot vezettek be a szociális és gyermekvédelmi területen.

Az SZTDSZ és az SzMDSz közös véleményeként a Belügyminisztériumnak küldve 2025. december 22-én.

A kormány oldalán 2025. 12. 16-án megjelent a Gondoskodáspolitikai kormányrendeletek módosításáról szóló tervezet, amely egyebek mellett tartalmazza a jövő évi béremeléssel kapcsolatban tervezett intézkedéseket is. Mivel nincs kétségünk, hogy a társadalmi egyeztetés különösebben változtatna a tervezeten, közzétesszük, mi várható jövőre.

A 15 %-os béremelés bejelentése mellett kevesebb figyelmet kapott az a másik kormányzati ígéret, miszerint a szociális ágazati összevont pótlék 2026. január 1-től beszámít a különböző, alapbérből számított pótlékok, valamint a jubileumi jutalom alapjába. (Szóval nem, jelen esetben nem azt jelenti az „alapbéresítés”, hogy a pótlékot beépítik az alapbérbe, hanem azt, hogy a pótlékok és a jubileumi jutalom kiszámítása során is alapbérként fog viselkedni.)

Több, mint tíz évvel ezelőtt vezették be az ágazati pótlékot, majd a kiegészítő pótlékot, aztán lett ezekből összevont pótlék, és tíz éve követeljük, hogy számítson be a pótlékalapba. Ezt a több, mint tíz éve tartó méltánytalanságot számolják most fel, az ígéretek szerint.

Avagy: óvatosan, a mesterséges intelligencia nem szakértő!

Az utóbbi időben megszaporodtak a mesterséges intelligenciával készült posztok, válaszok Facebook-oldalakon, kommentmezőkben, sőt már a szakmai csoportokban is. Óvakodjatok ezektől! Miért?

Tettünk egy próbát: Három – bentlakásos – intézménytípusra vonatkozóan megkérdeztük, jár-e vasárnapi pótlék. A Google „AI-alapú áttekintés” három különböző választ adott. Három rosszat.

2025. május 15-én az Alkotmánybíróság oldalán megjelent egy – egyelőre – tájékoztató jelleggel közzétett határozat a kifogástalan életvitel szabályozás kapcsán. Röviden összefoglaljuk a határozat főbb megállapításait.

A Magyar Közlöny 2024. évi 127. számában megjelent a 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Ennek ismeretében készítettük el a szociális ágazat dolgozóira 2025. január 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Ahogy közeledik az év vége, úgy válik láthatóvá egyre több gond a szabadság kiadása kapcsán: van, akinek nem engedélyezik az év végi szabadságot, másnak a megkérdezése nélkül írják ki, sokaknak pedig még a tavalyi szabadságát sem adták ki.

Bár a szabályok nemigen változnak évek óta, számos félreértéssel találkozunk, a dolgozók részéről is.

A szakszervezet azért jön létre helyben, hogy a dolgozók közösen lépjenek fel a munkakörülményeik javításáért. Legyen az béremelés, kafetéria, kedvezőbb munkaidőszabályok, mindig van min javítani és újabb elérendő célként kitűzni magunk elé.

A legjobb, ha azokat a pluszjuttatásokat, kedvezőbb feltételeket, amelyeket sikerült kiharcolni, ún. kollektív szerződésbe foglaljuk.

Gyakori probléma, hogy a különböző pótlékokat (műszakpótlék, túlórapótlék stb.) csak hónapokkal később számfejti és fizeti ki a munkáltató. De mit ír a törvény? 

Az elmúlt hetekben több tagunk jelezte, hogy a munkáltatója egyoldalúan átsorolásokat hajtott végre a munkahelyen, jellemzően C-ből B-be, D-ből C-be sorolva át egyes közalkalmazottakat. Érthető, hogy a dolgozók sérelmezik ezt, a munkáltatói lépés azonban legtöbbször jogszerű. Hogyan lehet jogszerűen intézkedni az átsorolásról és mire kell figyelnie a közalkalmazottnak? Összefoglalónkból kiderül.

Munkahelyi szervezeteink, tagjaink legtöbb kérdése a túlórázással kapcsolatos: mikor beszélhetünk egyáltalán túlóráról, mi minősül annak, mennyi pótlék jár rá. Az alábbiakban a legfőbb szabályokat foglaljuk össze, példákon is bemutatva.

A jubileumi jutalom kapcsán 2015-ben megjelent cikkünket már közel 150 ezren olvasták, és azóta is hetente kapunk megkereséseket dolgozóktól, munkáltatóktól egyaránt a jubileumi jutalommal kapcsolatban. Ideje hát frissítenünk korábbi összefoglalónkat.

Évek óta egyre több szociális intézménynél probléma, hogy a létszámhiány miatt nem tudják kiadni a dolgozókat megillető éves szabadságot. Mi a teendő ilyenkor és mit tehetnek a dolgozók?

Tagjainktól, alapszervezeteinktől folyamatosan érkeznek a munkaidő-beosztással, túlórával kapcsolatos kérdések. Mivel ez sajnos minden bentlakásos intézményben visszatérő probléma, következő posztjainkban ismét ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Elsőként egy speciális eset: lehet-e túlórázni munkaszüneti napon vagy a munkáltatónak van igaza, és fizetett ünnepen nincs túlóra?

Mindenki előtt ismert, hogy az országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (ami leginkább státusztörvényként híresült el, írásunkban is így hivatkozunk rá). A jogszabály egyes rendelkezései már hatályba léptek, míg más rendelkezései 2024. január 1-től élnek majd.

A státusztörvény nemcsak a köznevelésben dolgozókat érinti azonban: egyes, főleg a bérezéssel kapcsolatos rendelkezéseit a gyermekvédelemben is alkalmazni kell. Alábbiakban ezt foglaljuk össze, zömmel a törvény 2024. január 1-jén hatályos állapotát alapul véve.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2023. 08. 07-én a kormany.hu oldalon közzétette az "Állam működésével további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezet" c. javaslatot, amely egyebek mellett megszüntetné a közszférában dolgozó szakszervezeti tagok tagdíjának illetményből való levonását. Az alábbiakban a javaslattal kapcsolatos, a kabinetnek megküldött véleményünket tesszük közzé: