Egyre több munkahelyen találkozunk ezzel a problémával: Tartós betegség miatt kiesik egy kolléga, akinek feladatait az azonos munkakörben dolgozók látják el, kevesebb fővel, megfeszített munkával, változatlan illetménnyel. Kérdés, jogosan kérhetnek-e a dolgozók helyettesítési díjat.

A Kjt. szerint abban az esetben jár helyettesítési díj, ha a közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez.

A helyettesítési díj együttes feltételei tehát:

-          a kinevezés szerinti munkakör ellátása mellett

-          átmenetileg

-          más munkakörbe tartozó feladat ellátása és

-          ezáltal jelentős többletmunka végzése.

Amennyiben ugyanazon munkakörbe tartozó feladat ellátásáról van szó, a törvény alapján még abban az esetben sem jár helyettesítési díj, ha a többletmunka jelentős.

(Kép: www.dolgozz-otthon.info)

Ilyenkor jelenthet megoldást a keresetkiegészítés: A munkáltató a közalkalmazottat az átmeneti többletfeladatok teljesítéséért egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

A fentiektől függetlenül, amennyiben a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőben nem lehet a munkát elvégezni, az azon felüli munkavégzésért túlmunka-díjazás jár. Ugyanígy, ha a hiányzó kolléga helyett pl. egy nappal többre van beosztva a közalkalmazott, mint amennyit egyébként a munkaidőkeretben dolgoznia kellene (pl. egy 21 munkanapos hónapban 168 óra = 21 nap helyett 22 napra = 176 órára osztják be), a munkaidőkereten felül végzett munkára (a példában 8 óra) mint rendkívüli munkaidőre szintén jár a túlmunka díjazása (= túlórapótlék vagy szabadidő).

Érdemes lehet megnézni azt is, az intézmény teljesíti-e a létszámnormát az 1/2000. SZCSM r.-ben előírtak szerint.

Amennyiben tartós betegállományról, fizetés nélküli szabadságról stb. van szó, a munkáltató a távollevő közalkalmazott helyettesítésére határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthet.

És mit tehet a szakszervezet?

A szakszervezet jogosult tájékoztatást kérni a Munka törvénykönyve (Mt.) 272. § (4) bek.-e alapján („A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.”), valamint az Mt. 272. § (5) bek.-e alapján konzultációt kezdeményezni („A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.”). A keresetkiegészítés feltételeinek megállapítása érdekében pedig kollektív szerződés kötését vagy a meglévő kollektív szerződés módosítását kezdeményezheti.

Dr. Schnider Marianna, SzMDSz érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász