Azok kedvéért, akik munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek, frissítettük egy korábbi cikkünket; következzenek hát a munkaszüneti nap kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések.

Melyek a munkaszüneti napok?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. (A hírek szerint hamarosan egy újabbal egészül ki a lista, ugyanis nagypénteket is munkaszüneti nappá nyilvánítják.) A beosztási szabályokat tekintve munkaszüneti nap a húsvétvasárnap és a pünkösdvasárnap is.

A munkaszüneti nap egybeesik-e a naptári nappal?

Fontos tisztázni, mettől meddig tart a munkaszüneti nap. Az Mt. szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. E szabály megfelelően irányadó a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképp munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Vegyünk egy aktuális példát, mit is jelent ez: A munkáltató tizenkét órás műszakokban végeztet munkát, 6-18, illetve 18-6 óra közt. A munkáltató egyoldalúan úgy dönt, hogy a munkanap nem igazodik a naptári naphoz, hanem az éjszakai műszak végén, reggel 6-kor fejeződik be, és ekkor kezdődik a következő munkanap. Dönthet így, mivel az éjszakai műszak esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ha a munkanap reggel 6-tól kezdődően megszakítás nélküli 24 óra, az éjszakai műszak számára az október 31-i munkanap nem éjfélkor, hanem csak másnap, november 1-jén reggel 6-kor fejeződik be. Így egyrészt korlátozás nélkül beoszthatók rendes munkaidőben, másrészt a munkaszüneti napi díjazásra sem jogosultak az éjféltől hat óráig végzett munkára. Azok viszont, akik november 1-jén este állnak munkába, mind a tizenkét órára, november 2-án reggel hat óráig jogosultak a munkaszüneti napi pótlékra.

Ha ezt a döntést a munkáltató nem hozza meg, a munkanap a naptári naphoz igazodik. Így november 1-jén 0 órától 24 óráig csak a munkaszüneti nap szabályai szerint lehet munkát végezni (aki munkaszüneti napon nem végezhet munkát, 0 órától 24 óráig nem osztható be), és a munkaszüneti napi pótlék is az ez idő alatt végzett munkára jár.

Ha a két műszak 8-20 és 20-8 óra közt dolgozik, és a munkanap reggel 8-tól kezdődően megszakítás nélküli 24 óra, figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy a 7-22 óra közti tartamot mindenképpen munkaszüneti napnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy azok például, akik 31-én 20 órakor kezdik a munkát, november 1-jén 7 órától jogosultak a munkaszüneti nap szerinti díjazásra.

Ki végezhet munkát munkaszüneti napon?

Munkaszüneti napon rendes munkaidő keretében kizárólag az alábbi esetekben lehet munkát végezni:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

A munkáltató vagy a munkakör két esetben minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek:

• Ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Ilyen lehet például a vendéglátó-ipari vagy turisztikai tevékenység (november 1-jén például ilyen a virág- és koszorúárusítás).
• Ha a tevékenység igénybevételére baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. Ilyenek például az autómentők, a biztonsági őrök.

• az idényjellegű tevékenység keretében

Idényjellegű tevékenységről akkor beszélhetünk, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ilyenek lehetnek egyes, szezonális mezőgazdasági munkák.

• megszakítás nélküli tevékenység keretében

Ahhoz, hogy a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli legyen, két feltételnek kell együttesen teljesülnie. Egyrészt naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetelhet a tevékenység. Másrészt társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására kell irányulnia, vagy olyannak kell lennie, amely a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A társadalmi közszükséglet fogalmába beletartozik az energiaszolgáltatás, távközlés, egyes egészségügyi vagy szociális ellátások.

A termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységre lehet példa a kohászat, a szerverpark üzemeltetése. Ha például a munkáltatónak annyi megrendelése van, hogy alig győzi, önmagában a profitszerzés érdekében nem minősülhet megszakítás nélkülinek a tevékenysége (mivel sem társadalmi közszükségletet nem elégít ki, sem a technológia nem indokolja).

• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén

Idetartozhatnak például azok a cégek, amelyek külföldi partnereknek nyújtanak folyamatos szolgáltatást, elsősorban információtechnológiai eszközökkel.

• külföldön történő munkavégzés során

Ez elsősorban olyan nemzeti ünnepeken fordulhat elő, mint március 15-e vagy október 23-a, amely a munkavégzés helye szerint nem minősül munkaszüneti napnak.

Milyen szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik?

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik (és ugyanígy, húsvét- és pünkösdvasárnap) a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az a munkavállaló, aki egyébként vasárnap rendes munkaidőben munkát végezhetne, de nem felel meg a fenti öt feltétel egyikének sem, a munkaszüneti napon rendes munkaidőben nem foglalkoztatható.

Mi a „munkaszüneti napok körüli munkarend”?

Az Mt. felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert (jelenleg a nemzetgazdasági miniszter), hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza, vagy ahogy a köznyelv ismeri, munkanapokat helyezzen át. Ezt legkésőbb a megelőző év október 31-ig kell megtennie. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie. A rendelet csak az általános munkarendben dolgozókra terjed ki.

2016-ban két munkanap-áthelyezésre került sor, március 15-e kapcsán, illetve november 1-je körül, utóbbinál október 15-e munkanap volt, október 31-e, hétfő pihenőnap lesz. 2017-ben nem kerül sor munkanap-áthelyezésre.

Sokszor felmerül, miért kell „ledolgozni” a pihenőnapnak nyilvánított munkanapot (például most október 30-át), ha akkor egyébként szabadságon lenne a munkavállaló. Az áthelyezéssel többnyire nem merül fel probléma: a munkanappá kinevezett szombaton azért kell munkát végezni, mert munkanap, az újdonsült pihenőnapra viszont nem kell szabadságot kiírni, mivel egyébként is pihenőnap. Ha viszont a munkaviszony a két időpont közt megszűnne, a munkavállaló időarányos munkabérének a kiszámításánál a ledolgozott szombati munkanapot is figyelembe kell venni, azt vagy le kell dolgozni vagy szabadságot kell kérni az adott napra.

Többet kell-e dolgozni a munkaidőkeretben?

Gyakran halljuk, hogy a megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknak évente akár 80 órával is többet kell dolgozniuk, mint az általános munkarendben (hétfőtől-péntekig) kellene. Ez közkeletű tévhit, mutatjuk, hogy szól a szabályozás valójában: Ha a munkavállalót munkaidőkeretben foglalkoztatják, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaidőben be is osztható munkaszüneti napon, a teljesítendő munkaidő nem növekszik meg, ugyanannyit kell ledolgoznia a munkaidőkeretben, mintha általános munkarendben foglalkoztatnák.

2016 novemberében például 22 munkanap lenne, de november 1-je munkaszüneti nap, így 21 munkanap marad. Teljes napi munkaidővel számolva az általános munkarendben 21*8, azaz 168 órát kell ledolgozni. Ha valaki egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik egyhavi, november 1-ji kezdetű és 30-i végződésű munkaidőkeretben, szintén 21*8 órát kell ledolgoznia, mivel az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot, november 1-jét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkavállaló egyébként dolgozhat munkaszüneti napon is, ugyanúgy 168 órát kell beosztani a számára, mint annak, aki általános munkarendben dolgozik. Ha a műszakok váltakozása miatt esetleg meghaladja a 168 órát a teljesítendő munkaidő, az a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkaidőnek minősül.

Lehet-e „túlórázni” munkaszüneti napon?

Rendkívüli munkaidő (túlóra) csak két esetben rendelhető el munkaszüneti napra:

1. Ha a munkavállaló ezen a napon egyébként is foglalkoztatható (vagyis rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, idényjellegű tevékenység, megszakítás nélküli tevékenység stb. keretében).
2. Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Ebben az esetben nincs korlát, annak is elrendelhető rendkívüli munkaidő, aki egyébként rendes munkaidőben ezen a napon nem dolgozhatna.

Milyen díjazás jár a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti napon végzett munkáért száz százalék bérpótlék jár.

Ugyancsak száz százalék bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik (idén ilyen lesz december 25-e). A munkavállalót ilyenkor külön vasárnapi pótlék nem illeti meg.

A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett.

A munkaszüneti napi pótlékról itt írtunk bővebben:

http://szmdsz.blog.hu/2016/03/28/berpotlek_az_unnepnapra_kinek_jar

Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban.

Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni.

Ha az óra- vagy teljesítménybérrel fizetett munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon keresőképtelen, és nem részesül táppénzben vagy baleseti táppénzben, nem betegszabadságra járó díjazásra, hanem a távolléti díjának 70 %-ára jogosult.

Dr. Schnider Marianna - Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete érdekvédelmi alelnök, Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete alelnök